Hollywoodban az Avatar 3D-s verzióján felbuzdulva sorra kerülnek be a mozikba a 3D-s filmek: a következők a Star Wars saga Baljós árnyak című része, a Titanic és várhatóan 2012 karácsonyán jön A gyűrűk ura trilógia első része, A gyűrű szövetsége.
Sokan vélik úgy, hogy öt éven belül a három dimenziós technológia válik uralkodóvá a multiplex mozikban. Ezt ahhoz a drámai váltáshoz hasonlítják, mint amikor a hangos mozik leváltották a néma filmeket a 20. század elején. Egy-egy régi filmsiker 3D-technológiával történő utángyártása ráadásul mindössze néhány hónapba telik, szoftveres úton módosítják a film digitális kópiáját. Az ezzel foglalkozó cégek jelenleg gombaként szaporodnak az Egyesült Államokban. Az egyik legismertebb közülük a San Diego-i Legend Films, ahol máris égnek a telefonvonalak a régi nagy filmek felújítása ügyében. Bobby Jaffe, a cég vezetője elmondta: egy régebbi filmet nagyjából 16 hét alatt tudnak átalakítani, a 3D-hatások különösen az olyan akciófilmek esetében lehetnek hatásosak, mint a Top Gun vagy a Mátrix – írja az MTI.
Volna azért még pár tippünk, melyek lennének olyan filmek, amiket érdemes lenne 3D-ben is látnunk.
Az élet értelme
A Monty Python csapat utolsó közös filmje, az 1983-as Az élet értelme összefüggő történet helyett rövidebb epizódokból áll, Terry Gilliam animációs betéteivel elválasztva. A film az angol humor előtt tisztelegve mutatja be a maga abszurd módján az élet legfontosabb állomásait a születés csodájától (ami a lenti videóban látható) egészen a halálig. Szóba kerül a szex, a háborúzás is, és ne feledjük a filmtörténet egyik legemlékezetesebb zabálós jelenetét, melyben Mr. Creosote egy mentalevéltől durran szét. A térhatás nem csupán emiatt a jelent miatt lenne érdekes és indokolt, Terry Gilliam animációs betétei és a film sodrása már magában megérne egy 3D-s misét. És különben is: ki ne szeretné látni John Cleese-t 3D-ben? Hát én igen.
Brazil
Az 1985-ös Brazil című film szintén a Monty Python csoporthoz köthető annyiban, hogy egyik tagjuk, Terry Gilliam rendezte. A komikus és abszurd elemekkel átszőtt disztópia egy XX. századi retro-futurista világban játszódik, ahol azon se csodálkozzunk, ha életre kelnek a gyárakat keresztül-kasul hálózó csövek, de még a gyárak is. Az emberek robot módjára élnek, a gyár folyosói a végtelenbe nyúlnak, az aktahalmok az égig érnek. A Jonathan Pryce és Robert De Niro főszereplésével 1986-ban készült film két Oscar jelölést is kapott: a legjobb eredeti forgatókönyv és a legjobb díszlet kategóriájában. Ugyanebben az évben ha Oscar-szobrocskát ugyan nem is, de két BAFTA-díjat bezsebelhettek a készítők a legjobb díszlet és a legjobb vizuális effektusok kategóriájában. Már csak ezek miatt is érdemes lenne 3D-ben is megnézni a filmet, ami ráadásul amúgy is remek, filmzenéje pedig talán még annak is ismerősen cseng, aki eddig egyáltalán nem látta.
Donnie Darko
Richard Kelly 2001-ben rendezte meg a Donnie Darko című filmet Jake Gyllenhaal főszereplésével. Az azóta kultikusnak számító, sci-fibe átforduló tinifil fogadtatása a vártnál is jobb volt. Mondanivalója sokakat megérintett, egyik soundtrackje, Gary Jules Mad World című száma a depressziós kamaszok himnuszává vált (a klipet lásd alább). A film főszereplője Donnie Darko, aki egyszerre képregényfigura, egyszerre igazi és normális kamasz, skizofrén, időutazó és szerelmes. Egy reggel arra ébred, hogy képzelt barátja – Frank, a nyúl – egy számsort írt a karjára alkoholos filccel. Akik látták a filmet, azok számára ismerős a 28:06:42:12 számsor, akiknek ez nem mond semmit, az nézze meg, érdemes. 3D-ben persze még jobb lenne, már csak az időutazás miatt is, de hátha észbe kapnak az Egyesült Államokban, és kapunk tőlünk egy térhatású Donnie Darkót is.
Doctor Parnassus és a képzelet birodalma
Terry Gilliam fantáziája tényleg tud valamit, újabb általa rendezett filmet ajánlunk térhatásúvá varázsolni, a 2009-es Doctor Parnassus és a képzelet biradolma című mesét. A film forgatása közben hunyt el 28 éves korában Heath Ledger, ezért Johnny Depp, Jude Law és még Colin Farrell is játszotta szerepét. A filmben Doctor Parnassust Christopher Plummer, az ördögöt a zenész Tom Waits alakítja, de ez volt az angol modell, Lily Cole első filmfőszerepe is. A film értéke nem csupán a látvány – melyben a mesék csodavilága elevenedik meg előttünk az elképesztő díszletek között, és ami miatt bekerült ebbe a listánkba is –, hanem a nagyon alázatosan tálalt mondanivaló: mit tehet az ember, ha szembesül saját vágyaival?
Félelem és reszketés Las Vegasban
Hunter S. Thomson, a gonzó újságírás atyja által írt, azonos című regényből készült 1998-as adaptáció – nahát, ismét csakTerry Gilliam rendezésében– egy olyan kultfilm, ami az összes Harry Pottert, de talán még a Hairt is kenterbe veri. Természetesen a kategória más, itt másfajta meséről, varázslatokról van szó, de a Hairhez hasonlóan igen hangsúlyos szerepet kapnak a drogok. Persze, a Hairrel ellentétben főszereplőink (Johnny Depp és hű társa, Benicio Del Toro) nem fakadnak dalra, még ha a film zenéje – Michael Kamennek köszönhetően – szintén zseniális. Ezt a filmet azért raktuk bele 3D-s kívánságlistánkba, mert kíváncsiak lennénk, hogyan is elevenedhetnének meg a térben Raoul Duke és dr. Gonzo drogos látomásai, és milyen lehetett Las Vegas Terry Gilliam szemén keresztül.
Galaxis útikalauz stopposoknak
Douglas Adams azonos című 5 részes trilógiájának 2005-ös adaptációja nem okozott osztatlan sikert sem filmesek, sem az Adams-rajongók körében. A Galaxis útikalauz stopposoknak című sci-fi vígjáték mégis figyelemre méltó alkotás, amelyből a rendező – Garth Jennings – igyekezett a legtöbbet kihozni. Adams a forgatókönyvi munkálatokban egészen haláláig (2001. május 11-ig) aktívan részt vett. A szereplőválogatás egészen jól sikerült, Arthur Dentet Martin Freeman, Ford Prefectet Mos Def, a két fejű Zaphod Beeblebroxot Sam Rockwell, a titokzatos Trilliant Zooey Deschanel játssza. Humma Kavulát a nemrégiben a Vígszínházban is fellépő John Malkovich, a bölcs Szlartibartfasztot pedig Bill Nighy alakítja. A válasz a Végső Kérdésre továbbra is 42, de a 3D-s kívánságlistánkra azért került fel ez a film, mert pl. a bolygókészítő üzem és a vogonok támadása ugyan remekül mutat 2 dimenzióban is, de az is biztos, hogy sokan lennének kíváncsiak arra, hogyan búcsúznak el a delfinek és köszönik meg a halakat.
Harcosok klubja
David Fincher Chuck Palahniuk író ötlete alapján rendezte meg a Harcosok klubja című 1999-es drámát. A végeredményt szinte lehetetlen egyetlen irányzathoz vagy műfajhoz kapcsolni. Egyszeri, öntörvényű alkotás, amely egyedül saját, néhány pontból álló szabályrendszerét követi. Edward Norton, Brad Pitt, Helena Bonham Carter, Jared Leto és (férfi létére nagymellű) Meat Loaf úgy viszi a vállán a filmet, ahogy azt kell. A szereplőválogatás, a karakterek, a film zenéje, a mondanivaló, a vegytiszta kétségbeesés, a zsírlopás, és a film végén a mindent elsöprő erejű pusztítás a Pixies dalával a háttérben egy pillanatra sem hagyja, hogy levegyük a szemünket a képernyőről, még 2D-ben sem. Ha 3D-ben is piacra dobnák, akkor azért akár egy multiplexbe is elmennénk, pedig sokkal jobban szeretjük a művészmozikat. Az alábbi videót nem csupán a képsorok miatt, hanem a filmzene miatt is érdemes végignézni, -hallgatni.
Mechanikus narancs
Stanley Kubrick 1971-ben Anthony Burgess Gépnarancs című könyve alapján rendezte meg a Mechanikus narancs című filmet. A történet főszereplője és narrátora egy tizenéves bandavezér, az élvezettel kegyetlenkedő, ugyanakkor igen éles elméjű és a klasszikus zene iránt rajongó Alex. Ő mondja el a maga egyéni, orosz eredetű szavakkal megtűzdelt szlengjén, mennyire szar is a világ. Itt az erőszak a méltóság megőrzésének szinte egyetlen eszköze, fontos megőrizni az állati ösztönöket, hiszen – bármily paradox módon is hangzik – csak így maradhatnak emberek az embertelenségben. Stanley Kubrick Anthony Burgessel ellentétben igyekszik megragadni a történet (az eredetiben nem olyan mélyen) depresszív és kilátástalan voltát, a komolyzenei betétekkel és a látvánnyal igyekszik tükröt mutatni nekünk, ami 3D-ben talán még inkább élvezhető lenne.
Sin City
Frank Miller azonos címmel képregénysorozatot is készített 1991 és 1993 között, melyből 2005-ben Robert Rodriguez, Quentin Tarantino rendezett pszicho-akciófilmet. A mozi valóságos sztárparádé olyan szereplőkkel, mint Bruce Willis, Clive Owen, Benicio Del Toro, Jessica Alba, Mickey Rourke, a szőrös talpú hobbitként befutott Elijah Wood, a Szívek szállodájából ismert Alexis Bledel (aki ebben a filmben anyuci kedvence helyett áruló kurvát alakít), valamint a 2009 decemberében elhunyt Brittany Murphy. A bűn városában a fekete és a fehér sokszor nem is olyan élesen elkülöníthető, holott a látványtervező és az operatőr is gondoskodott róla. A nyomasztó akcióban megelevenednek legrosszabb rémálmaink, képregényszerű, minimalista képi megoldásokkal. A záptojásszagú sárga ember, Benicio Del Toro levágott keze és a kurvaként ténykedő Alexis Bledel is jobban mutatna 3D-ben.
Született gyilkosok
Bár nem igazán szeretjük ezt a szót, A Született gyilkosokra szintén csak ezt lehet mondani: kultfilm. 1994-ben rendezte Oliver Stone, a forgatókönyvet Quentin Tarantino írta, az akciófilmként besorolt film leginkább egy roadmovie, egy képregény, és Tarantino kaotikus tudatalattijának masszája celluloidon. A film több szempontból is remekmű, elgondolkodtató és persze erőteljesen megosztó. A tömeggyilkosság legitimizálásával is meggyanúsított alkotók például nem örültek a vádaknak, a film mégis hatalmas sikert aratott Tokiótól Alaszkáig. Juliette Lewis, Woody Harrelson, Robert Downey Jr. és Tommy Lee Jones főszereplésével egy olyan filmet láthatunk, amiben először hangzik el a „médiageci” kifejezés, a börtönigazgatót alakító Tommy Lee Jones pedig olyan szépet káromkodik, hogy azt Pázmány Péter is megirigyelhette volna. A Félelem és reszketés Las Vegasbanhoz hasonlóan a díszletek és a látvány itt is az őrületre, a tripekre van kihegyezve, 3D-ben hatalmasat ütne.
Ön melyik filmet nézné meg 3D-ben?
Listánk nyilván erősen szubjektív és szűkös, ha igazán fájdalmas hiányt érez, írja meg nekünk, ön szerint mit kellene még mindenképp 3D-ben újraalkotni?
