A világ 10 leglátogatottabb múzeuma

Olvasási idő kb. 2 perc

Nem tudni, hogy Mona Lisa vagy a Da Vinci- kód miatt, de 2011-ben is a Louvre-ban jártak a legtöbben.

Őrzi vezető helyét a világ leglátogatottabb múzeumainak sorában a Louvre, amelyet 2011-ben kis híján egy magyarországnyi látogató keresett fel. A kilencmilliós látogatószámmal a dobogó csúcsán végző párizsi múzeum a New York-i Metropolitant a második, a londoni British Múzeumot a harmadik helyre száműzte.

A Louvre Párizsban

Az Art Newspaper összesítése szerint a Louvre látogatottsága öt százalékkal nőtt az előző évihez képest, ami azt jelenti, hogy idén már mintegy 8,9 millióan látogattak el az eklektikus párizsi múzeumba. „A világ leglátogatottabb múzeumainak rangsorában a New York-i Metropolitan Múzeum áll a második helyen a maga 6 milliós létszámával, míg a londoni British Museumra 5,8 millióan voltak kíváncsiak 2011-ben. A tízes élmezőnyben három-három párizsi és londoni intézmény szerepel: a francia fővárost a Louvre mellett a Pompidou Központ és az Orsay Múzeum, míg a britet a National Gallery és a Tate Modern képviseli.

Utóbbi kettő foglalja el a lista negyedik, illetve ötödik helyét 5,25 millió és 4,8 millió látogatóval. A hatodik helyen a washingtoni National Gallery of Art van 4,39 millió látogatóval. A hetedik a tajpeji Nemzeti Palota Múzeum, amelyet 3,84 millióan kerestek fel 2011-ben. A nyolcadik helyet foglalja el a Pompidou Központ 3,61 millió látogatóval, kilencedik a szöuli Nemzeti Múzeum, amelyben 3,23 millióan fordultak meg. A lista élmezőnyét az Orsay Múzeum zárja 3,15 millió látogatóval”– adta hírül az MTI.

A Louvre 5 éve vezeti a leglátogatottabb múzeumok listáját, sikerének titka talán a híres Mona Lisa portré, de az is lehet, hogy a Dan Brown-féle könyvek vonzottak be ennyi kíváncsiskodót. „A nemzetközi statisztika 400 intézmény 1500 kiállításának látogatottsági adataiból állt össze, az összesítésbe a múzeumok ingyenes és fizetős programjai egyaránt bekerültek. A világ neves kiállítóhelyeitől begyűjtött adatokból kiderült, hogy a vezető intézmények többsége pozitív évet zárt, a legnépszerűbb kiállítások átlagban 7-8 ezer vendéget fogadtak naponta.”– írja a Museum.hu.

A British Museum Londonban

2011-ben a legtöbben a Rio de Janeiro-i Centrol Cultural Banco do Brazil falai között rendezett Escher-tárlatra voltak kíváncsiak, naponta átlagosan 9677-en nézték meg. Az első három leglátogatottabb kiállítás között szerepel az a tokiói tárlat, amely az ezoterikus buddhista művészetéről szólt,  továbbá a tajpeji nemzeti palota múzeumában kiállított tájgyűjtemény, de a néhai Alexander McQueen divattervezőnek szentelt emlékkiállítás is igen nagy érdeklődésre tett szert  New York-i Metropolitanben. A 2010-es összesítés alapján a budapesti Szépművészeti Múzeum a maga nagyjából félmilliónyi látogatójával a százas lista 96. helyén végzett .

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.