Péntek 13, jelent ma még valamit?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Leáldozóban van a babonások napja? Mi az, ami megtörténhet ma velünk, ami máskor nem? Történelmi példákon és az emberi hülyeség szemüvegén keresztül igyekszünk felvázolni a mai nap lehetséges végkimenetelét.

Különböző népek hiedelemvilága a természet és az ember egységére utal. Amióta világ a világ, az emberiség igyekszik megfejteni a természeti jelenségeket, működéseket, mintázatokat különböző ok-okozati (ál)igazságokkal, tudományosan, vagy éppen a valláson keresztül. A péntekkel és a 13-as számmal is így esett.

Lehetséges genezisek

Vannak, akik a bibliai időkre vezetik vissza a péntek 13 legendáját, azon belül is Jézus idejére. Jézus – aki egyes források szerint i.e. 13-án született – 12 tanítványával ült le utoljára vacsorázni. Ráadásul pénteken feszítették keresztre, hiszen akkoriban ez volt a kivégzések napja.

A viking mitológiában is találunk utalást a péntek és a 13. nap szerencsétlen együttállására: „Odin és 11 társa tart lakomát, amit a meg nem hívott Loki, a viszály istene tesz tönkre tizenharmadikként, egy mérgezett nyílvesszővel megöli Baldrt, a szépség istenét, ami végül az istenek háborújához, a Ragnarökhöz vezet”– olvashattuk az Indexen.

Mások szerint ennek a babonának a gyökerei nem vezethetőek vissza ennyire régre, mindezt az első olyan írásos mű megjelenésének dátumával magyarázzák, amelyben először írtak a péntek tizenharmadika balszerencsés mivoltáról. Az említett mű Gioachino Rossini zeneszerző életrajza, melyet 1869-ben vetettek papírra. Különös egybeesés, hogy a zeneszerző 1863. november 13-án halt meg, ami pénteki napra esett.

A babona a jelenben

Lift Sanghajban

Az angolszász, a német és a dél-európai kultúrákban a legerősebb a félelem, nemcsak a 13-i péntektől, hanem a 13-as számtól is. New Yorkban és más amerikai nagyvárosokban alig találni felhőkarcolót, amelynek lenne 13. (-nak hívott) emelete. A hotelekben nincsen 13-as jelzésű szoba. Volt idő, amikor a repülőgépeken nem volt 13-as szék, a kórházakban 13-as kórterem, a légi kikötőkben 13-as kapu, a Forma-1-ben 13-as számú autó.

Az Apollo 13 fellövési kísérlete kudarcba fulladt, pedig nem bízták a véletlenre: a repülés 1970. április 11-én, helyi idő szerint 13:13-kor a Cape Canaveral 39A indítóállásáról indult. Azért a 39-esről, mert az éppen háromszor 13.

Az ettől a naptól való rettegés a tudomány egyik népszerű hiedelme, természetesen neve is van: paraszkavedekatriafóbia vagy friggatriszkaidekafóbia. És természetesen hírességeket sem kímél.

Franklin D. Roosevelt amerikai elnök egyetlen hónapban sem utazott 13-án, és soha nem adott olyan ebédet vagy vacsorát, amelynek során 13-an ültek volna az asztalnál. Napóleon és Herbert Hoover is rettegett azoktól a tizenharmadikáktól, amelyek péntekre estek. Márpedig minden évben legalább egyszer és legfeljebb háromszor péntekre esik tizenharmadika. Idén még áprilisban, júliusban is retteghetnek.

A keményvonalas babonások péntek 13-án sót dobnak a hátuk mögé a bal vállukon át, nem másznak létrára, lekopognak mindent a fán, és az általuk sütött kenyér keletlen marad ezen a napon.

Tények és statisztikák a péntek 13-mal kapcsolatban

Az elmúlt pár évtizedben több tanulmány is született, amelyek statisztikai adatokkal próbálták alátámasztani vagy éppen cáfolni a babona igazát, vicces eredményekkel. Egy holland tanulmány 2008-ban a biztosítótársaságok adatbázisai alapján azt állapította meg, hogy míg egy átlagos pénteken 7800 közlekedési baleset történik, ha az a péntek tizenharmadikára esik, ez a szám 7500-ra csökken. Egy 1993-as cikk a British Medical Journalből ennek éppen az ellenkezőjét állítja, itt a szerzők a hatodikára és tizenharmadikára eső pénteki napok statisztikáit hasonlították össze, és arra jutottak, hogy 13-án 52 százalékkal több a baleset. A leginkább zavarba ejtő eredményre egy finn pszichiáter, Dr. Simo Nayha jutott 2002-ben. A 1971 és 1997 közötti halálos közúti balesetek statisztikája alapján dolgozott, és azt találta, hogy egy átlagos naphoz képest péntek 13-án a férfiaknak 2, míg a nőknek 63 százalékkal nagyobb az esélyük, hogy közlekedési balesetben meghaljanak.  

Abban viszont minden tudományos kutatás szerzője egyetért, hogy az átlagostól eltérő péntek tizenharmadikai adatokról nem a dátum, hanem maga a babona tehet. Ezzel pedig meg lehet magyarázni bármit: ha kevesebb a baleset, az azért van, mert direkt óvatosabbak vagyunk a baljóslatú napon, ha több, az meg azért, mert idegesít a tudat, hogy ma szerencsétlen nap van. A felmérések szerint a péntek 13 babona az 1980-as években élte a fénykorát, amikor Amerikában a 18 és 24 év közöttiek közel harmada hitt abban, hogy ez a nap balszerencsés. (Forrás: Index.hu)

Cikkünk végén szeretnénk figyelmükbe ajánlani a Péntek 13 című, mára már klasszikusnak számító horrort, a merészebbeknek pedig Rebecca Black Friday című slágerét. Igaz, ez utóbbiban csak péntekről van szó, de így is eléggé horrorisztikus.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Önidő

Ingyenes strandok a Balatonnál: ide menj, ha nem akarsz fizetni

Egy két felnőttből és két gyermekből álló család esetében a balatoni fürdőzés napi költsége akár a 10-15 ezer forintot is elérheti, így egyre többen keresik a szabadstrandokat. Jó hír a pihenni vágyóknak, hogy 2026-ban is több tucat olyan partszakasz várja a látogatókat a magyar tengernél, ahol teljesen ingyenes a csobbanás.

Édes otthon

Így teheted tönkre a kerted hőségben

A kert a hőségben a túlélésért küzd, ilyenkor azok a tevékenységek, amik egyébként fontosak, sokat árthatnak. Öntözni inkább csak kora reggel érdemes, a trágyázásra sem jó alkalom a kánikula, sőt, az ültetés is nagyobb körültekintést igényel, mert a növények túlélési esélyei drasztikusan csökkennek.

Szülőség

A férfiak még szeretnének gyereket, a nők egyre kevésbé – ez az oka

A családi egység, a partneri viszony, az egyenlőség megteremtése egy párkapcsolatban vagy egy gyermeket nevelő családban továbbra sem zökkenőmentes. A fiatal nők pedig anyáik példáján látják: az, hogy karriert építhetnek, nem jelenti azt, hogy anyaként és feleségként kevesebb lenne a teendőjük, sokkal inkább olyan, mintha két-három, egész embert kívánó szerepben is egyszerre kellene helytállniuk

Testem

Ez történik a szemeddel, ha kinyitod a klóros medencevízben

A nyári kánikulában sokan imádnak a víz alatt úszkálni, búvárkodni, miközben tágra nyitott szemmel fürkészik a medence alját. Aztán a partra lépve jön a feketeleves: a szemünk ég, szúr, vörös lesz. Bár hajlamosak vagyunk mindezért egyedül a klórt hibáztatni, a háttérben valójában egy sokkal összetettebb kémiai játszma áll.

Édes otthon

Ne dobd ki ezt a konyhai hulladékot: kincset ér a kertedben

Gondolj csak bele: megeszel egy banánt, a héja pedig egyetlen laza mozdulattal landol a szemetesben, esetleg a komposztálóban. Pedig ezzel a szokással a kerted egyik legértékesebb, teljesen ingyenes tápanyagforrásáról mondasz le. A tapasztalt kertészek már régóta ismerik ezt a filléres trükköt, de most te is megtudhatod, miért lesz a banánhéj a rózsáid és virágágyásaid megmentője a nyári szezonban.

Testem

7 alattomos tünet, ami rákot is jelezhet

Szervezetünk mindennapos apró jelzéseit könnyű ráfogni a stresszre, a fáradtságra, egy nehezebb munkanapra vagy az idő múlására. A legtöbb makacs vagy kellemetlen panasz mögött szerencsére valóban ártalmatlan, könnyen kezelhető probléma áll. Vannak azonban olyan alattomos tünetek, amelyeket egyetlen alkalommal sem szabad elintézni egy vállrándítással. A korai felismerés ugyanis életet menthet.

Világom

Tojássárgájával építették Európa egyik leghíresebb hídját

Prága macskaköves utcáin sétálva szinte lehetetlen kikerülni a fenséges Moldva folyón átívelő Károly hidat. A gótikus remekmű évszázadok óta dacol a pusztító árvizekkel, a háborúkkal és a hömpölygő turistaáradattal. De vajon mi a titka ennek a rendkívüli szilárdságnak? A legenda szerint nem más, mint a tojás. Egészen pontosan több ezer láda tojás, amit az építkezéshez használt habarcsba kevertek.

Szülőség

Ezért nem mindegy, mikor kerül ágyba a gyerek – egész életére hatással lehet

Sok szülő szembesül az esti fektetés körüli végtelennek tűnő harcokkal, és hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az időben történő elalvás csupán azért fontos, hogy a gyerek másnap ne legyen nyűgös. A legújabb neurológiai kutatások szerint azonban ennél sokkal nagyobb a tét. A gyermekkori alvás nem egy passzív pihenőidő, hanem egy rendkívül aktív biológiai folyamat. Ha a gyerek nem alszik eleget vagy nem fekszik le időben, az közvetlenül megváltoztathatja az agy fejlődését, és egész felnőttkorára, a tanulási képességeitől kezdve az érzelmi stabilitásáig kihatással lehet.

Offline

Villámkvíz: melyik Mikszáth-könyv szereplője volt Veronka?

Az iskolában ma is kötelező Mikszáth Kálmán több regénye és novellája, a legismertebbek a Szent Péter esernyője, a Tót atyafiak és A jó palócok. A történetek szereplői között találunk pletykás plébánost, őszinte lelkű földművest és elszegényedett nemest is.

Lájfhekk

Így marad friss napokkal tovább a vágott virág

A tavaszi szezon és a virágzó kertek láttán ki ne szeretné a természet színeit és illatait becsempészni az otthonába? Egy gyönyörű, friss vágott virágcsokor azonnal életre kelti a nappalit, de az öröm gyakran csak pár napig tart, mert a szirmok kókadni kezdenek. Szerencsére léteznek olyan trükkök, amikkel napokkal, sőt akár hetekkel is meghosszabbíthatjuk a vágott virágok életét.

Testem

Nem csak köhögésre jó: szúnyogcsípés ellen is bevetheted a lándzsás útifüvet

A legtöbb kerti gyepben szinte fűnyírásról fűnyírásra felbukkan, mi pedig sokszor gondolkodás nélkül, bosszankodva rántjuk ki a földből mint haszontalan gyomot. Pedig a lándzsás útifű a népi gyógyászat egyik legnagyobb szuperhőse. Ez a végtelenül egyszerű növény a nyári szezonban is igazi életmentő lehet – különösen akkor, ha ellepnek minket a kellemetlen szúnyogok.