Csokiiluska és Csokijancsi a múzeumban lettek egymáséi

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A XVI. kerület szélén, ahol már igazán kisvárosias a hangulat, ahonnan már csak a pusztaság látszik, és csak a kurtafarkú malac túr, ott található a Csokoládé Múzeum. Bár a falai nem csokoládétéglákból épültek, mégis megérte bemenni és körülnézni, hiszen sokkal okosabban jöttünk ki. És ami egy csokimúzeumban végképp vonzó lehet: tele hassal.

A Csokoládé Múzeum által hirdetett Praliné túra már eleve meseszerűen kezdődik: „a főbejáratnál [...] minden vendég felszúr saslikpálcikára egy marcipán, vagy csokoládégolyót, amit aztán a csokoládé-szökőkútból bugyogó csokoládéba tart, és azt el is fogyasztja”. Ennek fényében rettenetes érzés volt, hogy a nagy dugó miatt elkésve csak a második állomáson kapcsolódhattunk be a túrába, de szerencsére még semmi se volt veszve.

Stühmer, Kugler, Gerbeaud

A programsorozat második állomásán századfordulós kirakatok, csokoládékészítéshez szükséges korabeli eszközök vártak minket egy olyan teremben, aminek elég kevés köze volt a valósághoz. A falakra század eleji budapesti látképet festettek, minden tele volt régi kakaóbabdarálókkal, mérlegekkel, pralinésdobozkákkal, és természetesen olyan vitrinekkel, amelyekben igazi ritkaságokat és különlegességeket láthat az ember. Ebben a néhány négyzetméteres meseországban tárlatvezetőnk, Vass Mónika a csokoládégyártás magyar történetét mesélte el, röviden és érthetően. Szó esett Stühmer Frigyesről, valamint Kugler Henrik és Gerbeaud Emil történetéről is.

Galéria ikon

29

Galéria: Csokimúzeum
Fotó: Szécsi István / Dívány

Stühmer alapította Magyarország legnagyobb csokoládégyárát Budapesten 1868-ban. 1920 és 1941 között Magyarországon 63 Stühmer fióküzlet nyílt, továbbá egy Párizsban és egy Abbáziában. A 30-as évek nagy forgalmú termékei voltak a Frutty, a gyümölcskaramellák, a Zizi, a Ropp szelet, és a holland eljárással készített "E" kakaópor. Különleges, a világon egyedülálló termékük volt az 1934-től gyártott "porcelánozott" csokoládéfigura. Mi is láthattunk két igazán egyedi ilyen darabot, amiknek a története is mesébe illő. A díszletek eleve adottak voltak, tárlatvezetőnk pedig igen jól mesélt.

Jancsi és Iluska

A szívszorító történet szerint a második világháború idején egy magyar legény beleszeretett egy magyar leányba. Akkora volt a szerelem, mint az államadósságunk, mikor is a legényt behívták katonának. A legény elkeseredésében elszaladt, és vett egy Jancsi és egy Iluska porcelánozott csokifigurát, majd elbúcsúzott szerelmesétől. A lány gondjaira bízta a Jancsi figurát, ő pedig kivitte a frontra a maga Iluskáját. Megígérte, hogy visszajön, és akkor elveszi a lányt feleségül. Teltek múltak az esztendők, és a lányt férjhez adták a szülei, nem tudtak már tovább várni a katonára. Nyolc évvel a csokoládéfigurák vásárlása után a katona kiszabadult a hadifogságból, és hazatért. A történetnek azonban itt nincs vége. Mivel a Csokoládé Múzeum a 90-es években akciót hirdetett: „hozza be régi csokoládés dobozát, régi csokipapírjait, cserébe kap friss csokit”, egy napon egy idős úr kopogtatott be az ajtón, kezében egy Jancsi csokoládéfigurával. Az az úr volt, aki elvette a katona kedvesét feleségül. Annyit mondott csak, miután átadta a Jancsi figurát: „Évtizedekig én törölgettem róla a port, most már törölgessék maguk”. Az egykori katona viszont valahogyan tudomást szerzett arról, hogy az általa ajándékozott Jancsi figura a Csokoládé Múzeumba került, így fiával beküldette a maga Iluskáját is, azzal az üzenettel: „Ha ilyen hosszú ideig nem lehettek egymáséi, akkor legalább a múzeum vitrinjében találják meg a boldogságot.”

Galéria ikon

29

Galéria: Csokimúzeum
Fotó: Szécsi István / Dívány

Forró csoki a turistának

Ezzel a történettel indultunk el csokoládét készíteni: ostyatálba csokoládét csorgattunk, azt különböző fűszerekkel, csilivel, gyömbérrel és rózsaszirommal díszítettük. A kemény munka után kaptunk is egy csésze forró csokoládét, aminek egyetlen hibája volt csak, mégpedig az, hogy nem volt elég. Ezután a pralinéturista még beülhet a moziterembe filmet nézni, ami a csokoládégyártás történetéről szól, és közben különleges drazsék, pralinék kóstolására is van lehetősége. A túra végén természetesen minden vendég feltankolhat csokikülönlegességekből a múzeum boltjában.

Galéria ikon

29

Galéria: Csokimúzeum
Fotó: Szécsi István / Dívány

A praliné túra 1990 forintba kerül, és bátran állíthatjuk, hogy megéri részt venni rajta, főleg ha az ember nem keveredik bele a délutáni dugóba.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Lavati Anett
Lavati Anett
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?