Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A távoli országok nem csak kellemes meglepetéseket tartogatnak: szinte elkerülhetetlen egy kisebb rosszullét vagy hasmenés. Sokszor azonban ennél jóval kellemetlenebb élmények, ételmérgezés vagy akár kórház is várja az utazókat. Szó szerint gyomorforgató történetek jönnek, de azt is összeszedtük, mivel tudod elkerülni emésztőtraktusod összeomlását.
Ha olyan szerencsés vagy, hogy nem csak katalógusban láttál már egzotikus tengerpartot, akkor szinte biztosan ismered a távoli utazások árnyoldalait is, és te is töltöttél már el napokat a vécén ülve ahelyett, hogy a habokban lubickolnál. Egy kis hasmenés még belefér, sőt az eltérő baktériumkultúra miatt erre szinte biztosan számíthatsz, de a komoly bajt azért érdemes megelőzni, mert egy ételmérgezés nem játék.
Ázsiában a vécé a legjobb barátoddá válik
Dorottya Thaiföldön lett beteg, de végül egy helyi nő tanácsának köszönhetően viszonylag hamar meggyógyult. „Olyan hasmenéssel és magas lázzal küzdöttem, hogy a szálloda halljába is alig tudtam lemenni. Volt nálam Sulfaguadin tabletta (már nem kapható sajnos), de szerintem nem az gyógyított meg, hanem az, hogy megfogadtam egy idős, helyi nő tanácsát. Coca-Colát itatott velem és főtt rizst kellett ennem, amennyit csak bírtam.”
Tomi szerint az egzotikus helyeken a gyomorrontás szinte elkerülhetetlen, mert az európai ember szervezete egyszerűen más baktériumkultúrához van szokva. „Ételmérgezés nem volt, de egy hónap Thaiföld és Kambodzsa igen. Felkészültem, hogy második hét végén már hasmenésem lesz a helyi ételektől, de legalábbis gyorsan átmegy rajtam a kaja. Így is lett. Bárhová is mész trópusi éghajlaton hosszú időre, ez elkerülhetetlen. Egyetlen dolgot vittem ki magammal, hogy minél gyorsabb lefutású legyen a dolog: házi pálinka, ez segített a fertőtlenítésben. Mellette pedig kaptam egy ottani magyartól egy jó tanácsot: egyek valamelyik helyi étteremben egy jó bécsi szeletet sült krumplival, még ha nem is lesz ugyanolyan, mint a hazai. Igaza volt, mert ez megfogta a futó hasamat, amit a előtte a banán, a gyógyszer és a széntabletta sem tudott.”
Ásványvíz, pálinka és kézfertőtlenítő
1. A legalapvetőbb szabály, hogy a trópusi országokban a csapvíz nem iható, így csak palackozott vizet szabad inni. A gyümölcsöket is csak ásványvízben mosd, de figyelj oda arra is, hogy jég nélkül kérd az italod, mert sokszor azt is csapvízből csinálják. A fogmosáshoz is ásványvizet használj.
2. Lehetőség szerint nyers zöldséget és gyümölcsöt csak olyat fogyassz, ami hámozható!
3. Húsételt csak tiszta, magasabb kategóriájú étteremben egyél, a húst pedig mindig kérd jól átsütve. A tatár beefsteak isteni, de trópusi országban véletlenül se jusson eszedbe enni!
4. Utcai árustól ne vegyél semmit, bármilyen vonzónak is tűnik, mert a kis bodegákban az alapvető higiéniai feltételek sem adottak. Lehet, hogy a helyiek gyomra hozzá van ehhez edződve, de a tiéd biztosan nincs.
5. Lehetőség szerint legyen nálad valamilyen tömény szesz, amibe étkezés előtt, és után is belekortyolhatsz egyet. Sokan a pálinkára esküsznek, de a gyomorkeserű is jó választás. A mennyiségre viszont vigyázz, mert a melegben egy kupica is fejbe üt.
6. Ma már számos praktikus kézfertőtlenítő közül választhatsz, étkezés előtt mindig használj kendőt vagy fertőtlenítő gélt. Minél gyakrabban mosol kezet, annál jobb.
7. Már itthon készülj fel arra, hogy baj lehet, legyen nálad gyógyszer hasmenésre, gyomorrontásra, és hányingerre, és a fájdalomcsillapítót se hagyd otthon.
8. Utazás előtt tájékozódj az adott országban kötelező, illetve ajánlott védőoltásokról, és mindenképpen látogass el egy oltóközpontba, ahol konzultálhatsz egy orvossal. Ne felejts el teljes körű biztosítást kötni, mert egy rövidke kórházi kalanddal is komoly adósságokba verheted magad.
Olcsó húsnak híg a leve
Hajninak Tunéziából vannak gyomorfacsaró emlékei: „Forgatni voltunk Tunéziában, és persze a spórolás miatt háromcsillagos szállodában laktunk. Akkor még nem tudtam, hogy ez ott kint mit jelent. Igyekeztem világosan meghatározható ételeket választani a vacsoránál, és semmi gyanúsat nem vállaltam be, mégis, a második napon olyan szinten begörcsölt a gyomrom, hogy mozdulni sem tudtam. Sajnos másnapra sikerült csak kihánynom az egészet. Nem mondom, hogy véletlenül nem jártam azóta arrafelé.”
Vanda barátnőivel utazott Indiába, ahol az egyikük súlyosan beteg lett „Egy ilyen ételmérgezés nem játék, ha már kétszer-háromszor voltál WC-n egymás után, és gyengének érzed magad, akkor irány az orvos, mert a kiszáradás nagyon veszélyes, és az ilyen meleg helyeken pillanatok alatt megvan a baj. A barátnőmet is be kellett vinnünk a kórházba, olyan rosszul volt, hogy egész nap infúzión tartották, de másnapra gyakorlatilag kutya baja nem volt. Az orvosok szerint, ha nem visszük be azonnal, nagyobb baj is lehetett volna. Én az otthonról vitt pálinkámmal fertőtlenítettem, minden egyes étkezés után ittam egy kortyot, nem is lett semmi bajom, pedig elég bevállalósak voltunk, és olyan helyeken is ettünk, ahol lehet, hogy nem kellett volna.”
Az orvos sehol nem ellenség
Ha betegnek érzed magad, folyamatos hasmenésed van, vagy hánysz, akkor azonnal irány az orvos. A turistaközpontokban dolgozó orvosok nap mint nap kezelnek gyomorrontással, ételmérgezéssel embereket, így biztosan jobban fogják tudni, hogy mire van szükséged, mint te, a halálra rémült anyukád a telefonban, vagy éppen dr. Google.
Bármennyire is idegenkedsz attól, hogy egy távoli, szegény országban kórházba kerülj, ha nagy a baj, akkor előfordulhat, hogy csak ott tudnak segíteni, mert infúzióra vagy vénásan adott gyógyszerekre van szükséged. Ne ellenkezz, az orvosok ott is a gyógyításra esküdtek föl, és feleslegesen úgysem küldenek kórházba. Ha nagyon elmaradott helyen történik mindez, ragaszkodj ahhoz, hogy a steril tűt a szemed láttára bontsák ki a csomagolásból!
Ha nincs nagy baj, akkor is pihenj egy-két napot a szobában, tarts szigorú diétát, egyél száraz kekszet, főtt krumplit és üres rizst, és igyál minél több folyadékot, elsősorban vizet, de tehetsz egy próbát a kólával vagy a teával is.
A halszósz és a dinnye
Dórának a vietnámi konyhától és a halszósztól teljesen kikészült a szervezete „A vietnámiak masszív és rendíthetetlen halszósz-fetisizmusban élnek, és azt valószínűleg nem manufaktúrákból szerzik, jobb is, ha nem tudjuk, mi van az ipari, öt literes halszószban, amit minden ételükbe beletesznek. Egy hétig elég jól bírtam az állandó halszósz túltengést, de aztán tele lett a fejem és a nyakam csalánkiütéssel, és napjaim nagy részét a különféle útmenti helyek vécéin töltöttem. Kambodzsában úgy örültem, hogy kókusztejjel főznek, mint a karácsonynak, és a tengerparton grillezett halak is voltak, már-már kezdtem azt hinni, a szervezetem kiheverte a halszószt, már a pöttyök is elhalványultak. Hanem aztán elkövettem egy óriási hibát: az utolsó előtti este már untam a grillezett barakudát, és kértem egy fried rise-t, és egy egészen kis dózis halszósz volt rajta, ami újfent felgyorsította az anyagcserémet, így az utolsó nap nem a Dél-kínai-tenger szépségeiben gyönyörködtem, majd a hazafelé út nagy részét a repülő vécéjén töltöttem.”
Kinga Malajziában szerzett maradandó rossz élményeket. „Annak ellenére, hogy minden higiéniai szabályt betartottunk, én is, és a párom is elég komolyan megbetegedtünk, gyakorlatilag két napig felváltva látogattuk a mellékhelységet. Valószínűleg a nagy melegben felelőtlenül megvett, felkockázott görögdinnye volt a ludas, de az is lehet, hogy egyszerűen addig a pontig tudta az emésztésünk tolerálni a teljesen másfajta ételeket. Ezzel vigyázni kell, mert ha az első pár napban nem leszel beteg, akkor elbízod magad, és elkezdesz olyan helyeken is kajálni, ahol addig nem tetted volna, és könnyen megbetegszel. Volt nálunk mindenféle gyógyszer, széntabletta, de egyik sem segített igazán, ki kellett böjtölni. Nagyon sok folyadékot ittunk, és üres rizsen, meg kekszen éltünk napokig, de gond nélkül rendbe jöttünk, és a tűzkeresztség után már nem volt probléma. Szerintem egy hasmenésre minimum fel kell készülni, olyan nem nagyon van, hogy megúszod.”
