Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A leárazások idején mindig igazi kihívás a vásárlás, de ha kifogunk jó áron valamit, amire nagyon vágytunk, úgy érezzük, megérte a sok gyötrődés: a sorban állás, a lökdösődés, a ruhakupacok közti próbálgatás. De ha nem találunk semmi különlegeset, csak a rossz emlék marad, meg pár olyan gönc, amit teljes áron sose vettünk volna meg. Nézzük, mik a leárazások nagy hátrányai, buktatói, és hogyan kerülhetjük ki őket.
1. A tömeg
Ha nem volna elég a leárazás vevőcsábító hatása, az ünnepek után ráadásul azonnal tömegek ostromolják meg az üzleteket, mert vissza kell vinni a rossz karácsonyi ajándékokat. Ennek köszönhetően aztán a slágertermékekből csak a leárazás első napjaiban lehet még jó eséllyel méretet találni, ellenben olyan tömeg alakul ki a plázákban, amilyenről még a népszerű H&M vendégtervezők sem álmodhatnak. Csak hát, sajnos, a teltház lehetetlenné teszi a kulturált vásárlást: fél órás a sor a próbafülkéig (azt pedig tanácsos kivárni), megint fél órás a kasszáig, és még nem is válogattunk. A válogatás amúgy is külön művészet, keresztülverekedni magunkat az utolsó darabért egymás haját tépő plazabarbikon, és kihúzni a ruhakupac aljáról a jó méretet elég jó kondit és rengeteg türelmet kíván, egy boltra jó, ha 1-2 órát is szánunk.
2. A rendetlenség és kosz
A boltonkénti több óra már csak azért is szükséges, mert még a magukat elegánsnak tartó üzletekben is pokoli körülmények alakulnak ki délre: amikor nagy a tolongás, képtelenség annyi dolgozót mozgósítani, amennyi folyamatosan rendet tud teremteni. Tehát a leárazásokon általában földre és polcokra hányt kupacokban kell turkálnunk, hogy megtaláljuk, mondjuk azt a 18 ezer forintos selyemblúzt, ami már csak 10 ezer forintba kerül. Megéri?
3. Már nincs semmi a méretünkben
Még ha december 27-én első utunk a boltokba is vezetett, akkor is előfordulhat, hogy már nem maradt a méretünkben az, amit még októberben kinéztünk: ekkor jön a kisebb vagy nagyobb méret, ami leginkább cipőnél kínos. Míg egy ruhánál legalább az esély megvan rá, hogy tényleg elvigyük varrónőhöz, egy túl nagy/túl kicsi cipő sose lesz kényelmes. Persze, hónapok óta vártunk rá, hogy végre emberi ára legyen, akkor már csak azért is megvesszük, gondoljuk, de rosszul döntünk: így lesz tele a szekrény alja hordhatatlan, és még csak nem is nagyon olcsó cuccokkal.
Angliában sosem volt még ekkora tülekedés
December 26-án és 27-én az angolok 4,3 milliárd fontot (1580 milliárd forint) hagytak a boltokban: náluk a Boxing Day, a karácsonyt követő munkaszüneti nap hagyományosan a vásárlás napja, így nem meglepő, hogy sokkal nagyobb tömeg rohanta meg a leárazásokat (képek itt), mint Budapesten. Elemzők szerint az év utolsó hete lesz a legjövedelmezőbb az üzletek számára, a 10 milliárd fontos (3680 milliárd) forgalom jóval felül fogja múlni a karácsony előttit.
A nagy rohamnak az az oka, hogy az emberek már készülnek a leárazásokra: novemberben például sokkal kevesebbet vásároltak, mint októberben. „Három nap alatt háromszor döntöttünk rekordot, a három nap egymás után lett az év legnagyobb forgalmat bonyolító napja” – mondta el a Daily Mailnek Tom Nathan, a londoni Brent Cross pláza menedzsere, aki szerint ez volt minden idők legnépszerűbb Boxing Day-e. Az biztos, hogy 21 és fél százalékkal többen, 12 millióan vásároltak idén ebben az időszakban, mint tavaly. „Az emberek teljesen nyilvánvalóan a leárazásokra vártak. Sokan kivártak, és csak leárazva veszik meg, amit szeretnének. Ezért a karácsonyi vásárlás nem volt olyan erős, ráadásul sokan kivettek egy hét szabadságot az ünnepek utánra, amit nagyívű költekezéssel töltenek” – mondta a lapnak dr. Joshua Bamfield a Centre for Retail Research kutatója.
A fogyasztási őrület ellenére több brit üzletláncot – például a La Senzát, a Blacks Leisure-t és Millets-t is – csőd fenyegeti. Sok üzlet számára kérdés, hogy ki tudja-e fizetni a következő 3 hónap bérleti díját. Amerikában 100 Sears és 120 Kmart boltot kell bezárni (a több mint 4000-ből) a gyenge karácsonyi számok miatt.
4. Olyanra adod ki a pénzed, ami nem is kell
És itt jön a leárazások újabb rákfenéje: olyan holmikra adunk pénzt, amire nincs is szükségünk, amit soha nem fogunk tudni használni. Mert amit kinéztünk, már elfogyott, és hogy mégse potyára plázázzunk, veszünk valami mást a pillanat hevében: mondjuk egy szép csizmát, ami most 35 ezer forint helyett csak 17 ezer, a hülyének is megéri. Aztán persze csak néhányszor tudjuk felvenni, mert igazából semmilyen ruhánkhoz nem illik, vagy borzasztó kényelmetlen. És hiába volt olcsó, máris nem érte meg egyáltalán a leárazáson vásárolni, mert rengeteg pénzt fölöslegesen dobtunk ki…
5. Nincs segítség
A legtöbb üzletben év közben már hoznak nekünk más méretet a próbafülkébe, ha megkérjük az eladókat: ezt leárazáson felejtsük el, hisz még egy egyszerű kérdést sincs kinek feltenni, mert minden eladó a kasszában van, vagy hajtogat. Senki nem mondja meg, hol találjuk adott cipőt, ruhát, ráadásul a legjobb, ha egyedül vágunk neki a boltjárásnak, mert nincs az a férfi vagy barátnő, aki végigállja velünk az elképesztő sorokat, csak azért, hogy segíthessen nekünk választani.
6. És még az olcsóság is csak relatív
Ha jobban belegondolunk, tényleg adnánk 10 ezer forintot egy blúzért, ha nem az lenne ráírva, hogy 20 ezerről van leárazva? És tényleg szükségünk van a negyvenhatodik magas sarkúra, csak azért, mert most féláron 8 ezer forint? Ugye, hogy nem? Ha nem gondoljuk pontosan végig, mit akarunk venni és miért, könnyen belefuthatunk abba, hogy többet költünk, mintha a kívánt darabokat teljes áron megvesszük még szezon elején, normális körülmények között. Arról nem is beszélve, hogy ki tudja, mennyire valós az a leárazott ár felett áthúzva feltüntetett "eredeti" ár...
7. Harc a visszavételért
Most már a legtöbb helyen visszaveszik pár napig-hétig a leárazott, nem hibás holmit is, de azért még előfordul, hogy kekeckednek kicsit: le kell vásárolni, csak méretet lehet cserélni, etc. Egyébként meg tényleg, kinek van kedve újra végigcsinálni a sorállásokat, tülekedést?
Tippek, hogy jól jöjjünk ki a leárazásból
Igen, elcsépelt tanácsok, de mindig jól jön, ha valaki eszünkbe juttatja, hogy:
- kényelmes ruhában menjünk: órákig fogunk talpalni, egy kényelmes cipőben jobban bírjuk a tolongást és türelmesebbek leszünk.
- mindig mindent próbáljunk fel! Azt is, amiről tudjuk, hogy jó méret: simán lehet, hogy nem áll jól, vagy kicsit nagy/kicsi. Csak olyan ruhát vegyünk meg, ami biztosan jó, tehát próbáljunk!
- ne vegyük meg, ha kicsi, ha nagy, ha nem illik hozzánk, vagy a ruhatárunkba! Hiába tűnik jó vásárnak, ha nem tudjuk megfelelően kihasználni adott darabot, nem érte meg. Ahogy a nagyon trendi, csak a szezonban divatos holmik sem, mert azok jövőre már cikik lesznek (tippünk szerint például a műbőr ruhák, szoknyák, és lehet, hogy a motoroscsizmák is).
- listával induljunk: ha előre eldöntjük, mi kell, esetleg a boltok honlapjáról azt is kinézzük, hol találjuk meg adott ruhát és mennyibe fog kerülni, jó eséllyel elkerüljük az impulzusvásárlást, és nem szórjuk el fölösleges holmikra a pénzünket.
- vigyünk magunkkal: zoknit, harisnyát, ha cipőt akarunk venni. Azzal próbáljunk fel minden lábbelit, amivel majd hordani fogjuk, mert így biztos, hogy a használat során is kényelmes lesz, a mezítlában próbálgatást pedig kerüljük.
- Lehetőleg testszínű fehérnemű legyen rajtunk, azzal mindent fel lehet próbálni. Olyan ruhát, amihez nincs megfelelő fehérneműnk (például testhez álló anyagút, , csak akkor vegyünk, ha tudjuk, hogy fehérneműt is fogunk hozzá venni záros határidőn belül.
