Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A nyolcvanas években a házibulik igen népszerűek voltak a fiatalok körében. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy az akkori hatalom nem tudta kontrollálni ezeket az informális összejöveteleket, másrészt sokkal kevesebb nyilvános szórakozóhely volt, mint ma.
Az érettségi- és vizsgaidőszak végének a közeledtével sokan már a fesztiválszezonra készülnek. Milyen út vezetett a mai partikultúra megszületéséhez és mi változott meg az elmúlt három évtizedben? Ságvári Bence szociológus erről készített tanulmányt. Röviden összefoglalva a 80-as években elsősorban a házibulik élték aranykorukat, míg a 90-es években a diszkó, az ezredforduló után pedig az elektrokultúra indult virágzásnak.
Vigyázat, ez a felmérés nem sok ember számára tartogat újdonságokat.
A házibulik aranykora
„A nyolcvanas évek során a házibulik óriási népszerűségnek örvendtek. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy az akkori hatalom nem tudta kontrollálni ezeket az informális összejöveteleket, másrészt sokkal kevesebb nyilvános szórakozóhely volt, mint ma” – mondta a szociológus.
Mobiltelefon és internet hiányában ezek a bulik általában "szájról-szájra terjedtek". Ebben az évtizedben az analóg eszközök már szélesebb körben elterjedtek, és a háztartások döntő többségében volt tévé-rádió; nem véletlen, hogy a videoklip mint műfaj is ekkor kezdte meg világkörüli hódító útjukat. A technika és tartalomszolgáltatás ezen találkozásának következményeként megjelentek a videodiszkók, amik mai szemmel a partiélet dinoszauruszai közé tartoznak.
Diszkó-vadnyugat: a szórakozóhelyek szabadon nyílhattak
A szociológus szerint a magyarok a rendszerváltás előtt szinte kultikus módon rajongtak a nyugati országokból származó dolgokért, majd a tömegkultúra korlátainak a ledöntésével minden, hőn áhított termék elérhetővé vált a hazaiak számára is. A szórakozóhelyek szabadon nyílhattak, a diszkók száma gombamód megszaporodott, és az induló kereskedelmi rádióknak köszönhetően popzene szólt mindenhonnan.
Ez a hullám nem csak Budapestre, hanem az egész országra kiterjedt. A 90-es években a kábeltévék tömeges megjelenése óriási technikai és kulturális áttörésnek számított; ennek köszönhető, hogy az MTV is rengeteg fiatal számára elérhetővé vált, ablakot nyitva a világra. „Míg korábban csak pár, egymástól többé-kevésbé jól elkülöníthető zenei irányzat határozta meg az emberek nagy részének ízlését, addig az MTV és a lemezboltok megjelenésével ez a korszak lezárult. Rengeteg apró szubkultúra alakult ki az egyre szélesedő zenei spektrum mentén, és a videoklipekből azt is megtanulhattuk, melyik irányzathoz milyen ruha illik.” - emlékeztetett a szociológus.
Internet-robbanás és partiláz
Az elektro térhódítása a 2000-es években teljesedett ki leginkább, az elektronikus alapok szinte minden műfajban megjelentek, legyen szó R'n'B-ről, hiphop-ról vagy popról. Az új irányzatok új bulizási szokásokat teremtettek: A környezet megváltozásának egyik következménye a virtuális közösségek megjelenése. Ezzel párhuzamosan megfigyelhető egy individualizálódási folyamat is - elég, ha egy elektro bulira gondolunk: itt szinte mindenki „magányosan” partizik, ritkán alakulnak csak ki párok, ugyanakkor a közösségi média és a fotók és videók segítségével rengetegen osztják meg élményeiket a neten.
Az elmúlt 30 évben gyökeresen átalakult a tizenévesek bulizás kultúrája. A technikai lehetőségek szélesedése, a zenei műfajok folyamatos bővülése, és az egyre szaporodó szórakozóhelyek a mai életstílus alapkövei. De szép közhely ez.
