A hazánkban népbetegségnek számító vashiány a fáradtság mellett több olyan szokatlan tünettel is jelentkezhet, mint az úgynevezett pica vagy a nyelv duzzanata.
A vashiány hazánkban – ahogyan a legtöbb fejlett országban – népbetegségnek számít. Ráadásul nemcsak azzal lehet baj, hogy nem viszünk be elég vasat a szervezetünkbe, hanem azzal is, hogy az egyszerűen nem képes kellő mennyiségben hasznosulni.
A vashiány kifejezetten gyakori
A vashiány a hazai lakosság jelentős részét érinti, a hiányállapot pedig akár odáig is elfajulhat, hogy úgynevezett anémia, azaz vashiányos vérszegénység alakulhat ki.

Ennek oka, hogy a vér színét adó hemoglobin egyik alkotóeleme a vas, ami többek közt az oxigén megkötéséért is felel. Ennek megfelelően, ha ebből az alapvető anyagból túlságosan kevés van a szervezetben, akkor a vérképzés is lassabban zajlik, vagyis jelentkezik az egyik jól ismert tünet, a fáradtság. De itt jön a képbe a nagy kérdés:
![]()
honnan lehet tudni, hogy nem csak egyszerű fáradtságról van szó?
A kávé csak ront a helyzeten
Noha sokan használják a kávét a fáradtság ellenszereként, hasznos tudni, hogy ha állapotuk mögött vashiány áll, akkor az ital csak rontani fog a helyzeten, az ugyanis gátolja a vas felszívódását.
Furcsa tünetek is jelezhetik az állapotot
A fáradtság tehát már önmagában is gyanús, minden kísérő jelenségével, a koncentrációs zavarral vagy az enyhe levertséggel. De ezen felül is több olyan tünettel találkozhatunk, melyek esetében érdemes a vashiányra gyanakodni.
Talán a legfurcsább tünet az úgynevezett pica, az a jelenség, amely során az érintett nem élelmiszert, hanem például jeget, de akár földet vagy éppen krétát fogyasztana. A jelenség gyakran viselkedési zavarral is társul, hátterében gyakran szorongásos epizódok is állhatnak, illetve a gyereke és a várandósok esetében gyakrabban figyelhető meg – kezeléséhez mindenképpen érdemes szakembert is bevonni.
Ugyancsak furcsa tünet lehet a nyelv duzzanata és fájdalmassá válása, vagy a kanál alakú körmök megjelenése.
A hideg végtagok a nők számára nem ismeretlenek, ez is a vashiány egyik jellegzetes tünete lehet, ahogyan a hajhullás vagy a fertőzésekkel szembeni csökkent védelem.
Kiket érint és miért?
A vashiány nemek szerint is eltérést mutat, a nők esetében gyakoribb, világszerte mintegy 30 százalékukat érinti. A helyzet tovább romlik, ha kismamáról van szó, itt az arány már 40 százalék is lehet, hiszen ilyenkor a nőnek egyrészt megnő a vérmennyisége, másrészt egy másik szervezet fejlődéséről és annak fokozott vasszükségletéről is gondoskodnia kell.
A vashiány kialakulásában szerepet játszhat betegség, felszívódási zavar, de a vasvesztés is. Ez a hölgyek esetében a menzesz következtében is jelentkezhet, többek között ezért gyakoribb náluk a jelenség. A leggyakrabban mégis a táplálkozás okozza a gondot.
A vas és az étkezés
A vas élelmiszerből két formában juthat a szervezetbe. Az úgynevezett állati eredetű hem vas a vörös húsokban található igen nagy mennyiségben, hasznosulási aránya pedig 15–35 százalék.
Emellett az úgynevezett nem-hem vas a másik lehetőség, mely növényi eredetű, hasznosulási aránya pedig 2–20 százalék. Ebből pedig igen jól érthető, miért lehet az, hogy ha valaki hatalmas mennyiségben fogyaszt spenótot – ami kiemelten magas vastartalommal rendelkezik –, az sem feltétlenül enyhíti a vashiányát, hiszen a bevitt mennyiségnek csak egy igen kis szelete hasznosul.
A jobb felszívódás érdekében a C-vitamin-ellátottságra érdemes figyelni, illetve sokat segítenek az állati eredetű fehérjék. Ellenben a tanninok, vagyis a csersavak – amelyek a kávéban, a teában, de még a borban is jelen vannak – akár 90 százalékkal is képesek csökkenteni a vas hasznosulását. Ugyancsak hátráltatják a felszívódást a kalcium, illetve a foszfátok, amelyek sok szénsavas üdítőital összetevői közt megtalálhatók.
Egyes étkezési irányzatoknál a vashiány sokkal jellemzőbb, mint másoknál. A vegetáriánusok és a vegánok jobban ki vannak téve ennek a hiányállapotnak, de ez nem jelenti azt, hogy mindenképpen vissza kell térniük a húsevéshez.
Étrendi úton is tudják fedezni a vasszükségletüket a vegetáriánus és vegán étrendet/életmódot folytatók, viszont érdemes félévente-évente labor kontrollal ellenőrizni ennek a folyamatnak a sikerességét.
A növényi vasforrások kombinálása jó irány lehet a tápanyagbevitel fedezése kapcsán, mert ezek hasznosulása egy kicsit rosszabb, mint az állati eredetűeknek.
A kombinált arra utal leginkább, hogy ne egy darab nyersanyagtól várjuk, hogy fedezi a szükségleteinket, hanem célszerű minél többféle vasban gazdag opciót becsempészni a különböző étkezésekbe. Javasolt rendszeresíteni az étrendben a zöld leveles zöldségeket, gyakrabban fogyasztani hüvelyeseket – lencsét, csicseriborsót –, valamint olajos magokat, szárított gyümölcsöket.
Ezekből a nyersanyagokból úgysem tudunk egyszerre nagy mennyiséget fogyasztani, ezért fontos a rendszeresség és a változatosság ezen a téren is. A felszívódás támogatásában érdemes figyelni a C-vitamin bevitelre is, melyet célszerű első körben természetes forrásokból fedezni – friss idényzöldségekből, narancsléből és akár savanyúságokból.
Javasolt kerülni a túlzott kávé- és teabevitelt, mert nagy mennyiségű fogyasztásuk gátolhatja a vas felszívódását. Napi 2-3 kávé/tea jelenti a napi ajánlott mennyiséget, viszont célszerű azokat nem a „vasban gazdag” étkezésekkel egy időben fogyasztani” – mondja Berecz Réka, a Budai Egészségközpont dietetikus szakembere.

Jól kezelhető állapot a vashiány
Ha jelentkeznek a tünetek, és gyanítjuk a vashiány jelenlétét, nincs más dolgunk, mint elmenni egy vérvizsgálatra, annak eredményével pedig felkeresni az orvost. A vashiány jellemzően jól kezelhető probléma, a legtöbb esetben életmódváltással és némi odafigyeléssel kiküszöbölhető.
Egyes gyulladásos betegségek, hasnyálmirigy-problémák vagy éppen a gluténérzékenység is okozhatnak vasfelszívódási zavart. Ezekben az esetekben az orvos segítségére is szükségünk lehet, ahogyan azt a Budai Egészségközpont hematológusa, dr. Várkonyi Judit PhD is kifejti:
„Súlyosabb vashiányos vérszegénység esetén orvosi beavatkozásra lehet szükség. Érdemes megfontolni a vasinfúziós terápiát azokban az esetekben, amikor a hagyományos, szájon át szedett vaspótlás nem vezet eredményre, ischaemiás szívbetegség miatt romlik a páciens állapota, vagy olyan fokú a vérszegénység, hogy az nagyfokú szédülésben, fulladásban, szapora szívverésben vagy ájulásérzésben nyilvánul meg. Ez a kezelési forma gyorsan és hatékonyan pótolja a vasat.
Vannak olyan bélbetegségek, mint a vastagbélfekélyeket okozó colitis ulcerosa, amely bélvérzés folytán vezethet vérszegénységhez.
Amennyiben a vashiány kezelésére szedett készítmények nem hozzák meg a várt eredményt, tanácsos megvizsgálni, hogy nem áll-e fenn ilyen jellegű probléma. Gyulladásos bélbetegség vagy gyomor-, illetve bélfekélyes folyamatok esetén nem is tanácsos tablettás vaskészítmény alkalmazása számos bélrendszeri mellékhatása miatt.”
Kapcsolódó: Ez a világ legritkább vércsoportja
























