Trombózis vagy utazás miatt bedagadt láb? Ezek a különbségek

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Utazás alatt a hosszú mozdulatlanság miatt a láb bedagadhat, ami kellemetlen, feszítő, fájdalmas érzést okozhat. Ha azonban ez csak az egyik lábat érinti, elszíneződik, a fájdalom pedig erős, és mozgatásra sem enyhülnek a tünetek, akkor előfordulhat, hogy nem ödémával, hanem trombózissal van dolgunk.

Az utazás nagyon kellemes dolog, már persze akkor, ha nem kell órákon át mozdulatlanul ülni egy akkora helyen, ahol még a lábunkat sem tudjuk kényelmesen megmozgatni. Ez pedig messze nem csak kellemetlenséget jelent, hiszen a hosszan tartó mozdulatlanság olyan problémák melegágya is lehet, mint az ödéma vagy az ennél lényegesen súlyosabb trombózis. De miről lehet eldönteni, hogy csak egy kis időre és sétára, vagy gyors orvosi segítségre van szükségünk?

Miért dagad be a lábunk utazás közben?

Ahhoz, hogy megértsük, mi történik ilyenkor a szervezetünkben, érdemes tudni, hogyan működik a vénás keringés. A lábunkból a vérnek a gravitációval szemben kell visszajutnia a szív felé, ebben pedig nemcsak a vénák billentyűi, hanem a lábszár izmai is segítenek. Amikor lépünk, a vádli izmai összehúzódnak, ezzel bekapcsolódva a vénák billentyűinek munkájába, és a vért a szív irányába pumpálják.

A repülőgépen a mozdulatlanság miatt sokszor jelentkezhet ödéma, de sajnos a trombózis kialakulásának esélye is megnő
Fotó: Peter Cade / Getty Images Hungary

Utazás közben viszont hosszú időn keresztül alig mozgatjuk a lábunkat. A vérkeringés lelassul, a vénákban megnő a nyomás, ennek hatására pedig folyadék szivárog ki a környező szövetek közé.

Idézőjel ikon

Ez okozza a lábdagadást, vagyis az ödémát, amely leginkább a bokán és a lábfejen válik láthatóvá.

A panaszokat több tényező is fokozhatja. Nyáron a meleg hatására kitágulnak az erek, a repülőgépek száraz levegője miatt könnyebben kiszáradhatunk, emellett a kevés folyadékfogyasztás, a visszérbetegség, a túlsúly vagy az idősebb életkor is hajlamosíthat a lábdagadásra.

Így válaszd ki a Díványt!
Ne maradj le a Dívány tartalmairól!

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.  
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy. 

A jó hír, hogy ez a fajta duzzanat többnyire ártalmatlan. Ahogy ismét elkezdünk mozogni, a lábszár izmai újra segítik a vér visszaáramlását, így a panaszok rendszerint néhány órán belül fokozatosan enyhülnek.

Kellemetlen tünetek

Az utazás miatt kialakuló lábdagadás általában mindkét lábat érinti. Leginkább a bokán és a lábfejen jelentkezik, estére kifejezettebbé válhat, de mozgásra fokozatosan javul. A lábunk inkább nehéznek és feszülőnek érződik, mint fájdalmasnak.

A panaszok többnyire egyszerű módszerekkel is enyhíthetők. Sokat segít egy rövid séta, a boka átmozgatása, a megfelelő folyadékbevitel, valamint az, ha pihenéskor felpolcoljuk a lábunkat.

A megelőzés is fontos, főleg abban az esetben, ha például visszérbetegséggel élünk. Ilyenkor a kompressziós harisnya segíthet az ödéma kialakulásának megelőzésében. Amennyiben hosszabb útra indulunk, lehetőleg 3–4 óránként álljunk meg, és mozgassuk át a lábainkat. Egy 15–20 perces szünet, amelyet sétálással és nyújtással töltünk, megszünteti a vénás pangást, felfrissíti a lábakat, így a célunkhoz megérkezve is kellemesebben érezhetjük magunkat.

Miért alakulhat ki utazásnál trombózis?

A hosszú ideig tartó mozdulatlanságnak van egy másik következménye is. Amikor a vér lassabban áramlik a mélyvénákban, nagyobb esély nyílik arra, hogy vérrög, ezzel együtt pedig mélyvénás trombózis alakuljon ki.

Önmagában egy hosszú utazás ritkán okoz trombózist egészséges embernél. A kockázat akkor nő meg igazán, ha más hajlamosító tényezők is jelen vannak. Ilyen lehet például a korábban már átélt trombózis, az örökletes véralvadási zavar, a daganatos betegség, de az olyan, lényegesen hétköznapibb tényezők is növelik a kialakulás esélyét, mint az elhízás, a dohányzás, a terhesség, a hormonális fogamzásgátló szedése vagy egy nagyobb műtétet követő időszak.

A trombózis tünetei – ezekre figyeljünk

A mélyvénás trombózis tünetei több ponton is eltérnek az egyszerű lábdagadástól. Az egyik legfontosabb különbség, hogy a panaszok szinte mindig csak az egyik lábon jelentkeznek. Ha azt látjuk, hogy az egyik lábszár vagy boka jóval duzzadtabb, mint a másik, arra érdemes odafigyelni.

A fájdalom is más jellegű. Míg az utazás okozta lábdagadás inkább feszítő érzést okoz, trombózis esetén a fájdalom gyakran erős, nyomásérzékenységgel jár, és nem enyhül attól, hogy megmozgatjuk a lábunkat. A végtag tapintásra melegebb lehet, a bőr kipirosodhat vagy kékes-lilás árnyalatot vehet fel, és előfordulhat az is, hogy a felületes vénák jobban kirajzolódnak.

Az utazás okozta duzzanat rendszerint néhány órán belül csökken, a trombózis tünetei azonban nem javulnak, sőt egyre inkább fokozódhatnak. Ez az egyik legfontosabb különbség a két állapot között.

A trombózis nem minden esetben okoz látványos panaszokat, vagyis nem mindig lehet könnyen felismerni.

Előfordulhat, hogy csak enyhe lábfeszülést érzünk, miközben a mélyvénában már kialakult a vérrög. Ennek megfelelően mindenképpen figyelembe kell venni a tünetek mellett az egyéni hajlamot és a kialakulás kockázatát növelő tényezőket is.

Mit tegyünk, ha trombózisra gyanakszunk?

Ha a fenti tüneteket tapasztaljuk, és trombózisra gyanakszunk, mindenképpen forduljunk orvoshoz. A trombózis diagnózisát fizikális vizsgálat, laborvizsgálat és ultrahangos vénavizsgálat segítségével lehet felállítani.

A kialakuló vérrög a végtagokból elindulhat a szív, a tüdő és az agy felé is, amivel még nagyobb bajt okozhat
Fotó: Rabizo / Getty Images Hungary

Fontos kiemelni, hogy a vénákban kialakuló vérrögök nemcsak a láb vénáiban okozhatnak elzáródást, hanem tovább vándorolva a tüdő, a szív vagy akár az agy ereiben is. Amíg nem derül ki, mi áll a panaszok hátterében, ne masszírozzuk az érintett végtagot, mert ezzel a vérrög elmozdulását is elősegíthetjük, ami tovább tetézheti a bajt.

Ha a lábduzzanat mellett hirtelen légszomjat, mellkasi fájdalmat, véres köpetet vagy ájulásérzést tapasztalunk, az már tüdőembóliára utalhat. Ha beszédzavar, nyelészavar vagy a test féloldali zsibbadása, érzéketlensége jelentkezik, az stroke-ra utalhat. Ilyenkor azonnal mentőt kell hívni, mert az állapot sürgős ellátást igényel.

Kapcsolódó: A nyaralás megváltozott élethelyzet, így több odafigyelést igényel, de nemcsak a testünk miatt, hanem az eszközeink miatt is, amik megkönnyítik a nyaralást.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez az egyik legegészségesebb köret: tele van fehérjével és értékes tápanyagokkal

Amikor egészséges táplálkozásról vagy diétáról van szó, a köret szinte mindig kritikus kérdés. A legtöbb konyhában unásig ismételt fehér rizs, krumplipüré vagy tészta triója helyett a szervezetünk valami sokkal tartalmasabbra és táplálóbbra vágyna. Szerencsére létezik egy olyan szuperélelmiszer, amely nemcsak zseniális köretként, de önálló fogásként is megállja a helyét. A ropogós quinoapogácsa tökéletes bizonyítéka annak, hogyan lehet egy étel egyszerre villámgyors, elképesztően laktató és tele értékes növényi fehérjékkel.

Offline

A kisfiú, aki tényleg nem akart felnőni: Pán Péter alkotójának tragikus és bizarr élete

Mindannyian ismerjük a fiút, aki Sohaországban él, tündérporral repül, kalózokkal harcol, és akinek a legnagyobb rémálma a felnőtté válás. Pán Péter története a gyermeki fantázia és a szabadság időtlen szimbóluma. Azonban ha a tündérmese mögé nézünk, egy olyan valóságot találunk, ami sötétebb, bizarrabb és tragikusabb, mint bármelyik Hook kapitány által jelentett veszély. James Matthew Barrie, a karakter megalkotója, nem csupán kitalálta a felnőni képtelen fiút, hanem valójában ő maga volt.

Világom

Nem csak a mesében létezik: itt áll az igazi Csipkerózsika-kastély

Amikor felidézzük Csipkerózsika történetét, lelki szemeink előtt azonnal megjelenik a sűrű, tüskés bozót által benőtt, égbe nyúló tornyú kastély, ahol a királylány és az egész udvartartás alussza százéves álmát. Bár a legtöbben úgy gondolják, hogy ez a helyszín kizárólag a képzelet szüleménye, vagy legfeljebb a Walt Disney által híressé tett németországi Neuschwanstein ihlette, a valóság még ennél is romantikusabb. Az igazi, eredeti Csipkerózsika-kastély ugyanis Franciaországban, a Loire-völgy szívében áll, és pont olyan, akár egy mesekönyvben.

Testem

Súlyos betegségeket kockáztatsz, ha rossz az alvásminőséged: így javíthatsz rajta

A rohanó mindennapokban hajlamosak vagyunk az alvást másodlagos tényezőként kezelni, pedig a tudomány mai állása szerint a táplálkozással és a testmozgással megegyező fontosságú pillérről van szó. A PubMed Central felületén publikált átfogó tudományos kutatás rávilágít, hogy az egészségünk szempontjából korántsem csak az alvás mennyisége számít. Ha az alvásminőségünk rossz, vagy ha a pihenésünk rendszertelen, azzal közvetlenül és súlyosan veszélyeztetjük a fizikai és mentális épségünket.