Te félsz az öregedéstől? Ahogy telnek az évek, egyre többször gondolsz arra, hogy vajon mi vár rád 60 vagy 70 év felett? Az időskornak azonban nem kell a betegségekről, a szellemi és fizikai leépülésről szólnia, hiszen a megelőzéshez vannak eszközeink.
Néhány éve terjedt el a sikeres öregedés fogalma, mint egy olyan módja a szépkorba való átlépésnek, amely a lehető legjobban kiküszöböli az idősödéssel járó kellemetlenségeket. A témával azonban már a 90-es években is foglalkoztak. Európa – és azon belül Magyarország – társadalma öregszik, így jól felfogott érdekünk, hogy az időseink jó életet élhessenek.
Részt venni a mindennapokban
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az idősödést 50 éves kortól számítja. 50 és 59 év között az áthajlás kora, 60–74 év között az idősödés kora zajlik, 75–89 év között időskorról, 90 és 100 év között aggkorról beszélünk, míg aki a 100. születésnapját is megéli, az matuzsálemkorúnak számít. Magyarországon az öregedési index töretlen, egy év alatt 52 ezerrel lett több a 65 évnél idősebbek száma, és jelentősen többen vannak az idősödő emberek, mint a 14 év alattiak. Ha az idős emberek nincsenek jó fizikai és mentális állapotban, az komoly kihívást jelent a társadalomnak, leginkább az egészségügynek, és ezáltal a gazdaságnak.
A sikeres öregedés fogalmát nem könnyű meghatározni, ugyanakkor vannak olyan tényezők, amelyeket fontosnak tartunk, ha jövendőbeli öregségünkre gondolunk. Ilyen például, hogy ne kelljen betegségekkel, mozgásszervi problémákkal szembenéznünk, hogy a fizikai és kognitív funkcióink – azaz azon gondolkodási tevékenységek, amelyekkel érzékeljük, felfogjuk és felhasználjuk megszerzett tudásunkat – jól működjenek, és aktívan tudjunk részt venni a mindennapi életben. A legnagyobb problémának azt látják a szakértők, hogy nagyon kevés azon idős emberek száma, akik esetében mindhárom feltétel teljesül.
Sikeres öregedés: kik lesznek a szerencsések?
Több szakember is egybehangzóan állítja, hogy a sikeres öregedés egyik kulcsa, hogy ne hagyjunk fel a számunkra fontos tevékenységekkel. Ez lehet a sport, az unokákkal való kirándulás, de akár a heti kártyaparti is. A lényeg, hogy az idős ember érezze azt, hogy van mire várni, és vannak olyan kapcsolatok, programok az életében, amik aktivitást igényelnek tőle.
Azt azonban könnyű belátni, hogy az öregedés során olyan stresszhelyzeteknek vagyunk kitéve, amelyek megviselnek minket testileg, lelkileg. Ilyen például, hogy az idő előrehaladtával egyre több krónikus betegséggel kell szembenéznünk, fontos kapcsolatokat kell elgyászolnunk, ugyanakkor a társadalomban betöltött szerepektől, helyzetektől is gyakran búcsút kell venni.
Gondoljunk csak bele: sokszor a korábban vezető beosztásban dolgozó, sikeres embereknek a nyugdíj után szembesülniük kell azzal, hogy a korábbi hatalom már nincs a kezükben. A kutatók úgy találták, hogy azok lesznek úgynevezett „szerencsés öregek”, akik ezeket a stresszt okozó tényezőket képesek valamilyen módon átírni az életükben. Ezek alapján azok az idős emberek, akik pozitívan állnak a mindennapokhoz, meg tudnak birkózni a kihívásokkal, mindezt úgy, hogy a szociális kapcsolataikat is ápolják, sokkal sikeresebbek az öregedésben, mint azok, akik negatívan szemlélték az életüket, lehetőségeiket.
50 előtt eldől, milyen lesz az öregkorunk
Ugyanez a kutatás öt olyan fontos pontot sorolt fel, amelyek előremozdíthatják, hogy öreg napjainkat minőségi élettel, jókedvűen tölthessük. Egyrészt saját magunk és a meglévő képességeink értékelése, az életünkkel való elégedettség, hogy megtaláljuk, hogy mi ad értelmet az életünknek, hogy képesek legyünk pozitívan szemlélni a világot, illetve hogy legyenek olyan értékes tevékenységeink, amelyeknek értelmét látjuk. Ebben az esetben a sikeres öregedés nem azt jelenti, hogy azt várjuk el magunktól, amire 30 évesen képesek voltunk, hanem hogy meg tudjunk birkózni a ránk váró kihívásokkal, és ha szükség van rá, tudjunk segítséget kérni, vagy saját, belső erőforrásainkból új erőre kapni.
Egy 2001-ben végzett kutatás szerint az, hogy sikeresen öregszünk-e meg, már 50 éves korunk előtt eldől. Befolyásoló tényező, hogy miképp nevelkedtünk, volt-e súlyos depressziós időszakunk eddigi életünkben, vagy hogy mennyire zár össze a családunk a bajban. A tanulmány arra is kitér, mennyire fontos, hogy az idős ember önmagát hogyan látja, és hogy mennyiben mások a sikeresen öregedő emberek, leginkább a világhoz való hozzáállásukban. Például hiába szedtek rendszeresen gyógyszereket, ami alapján az orvosaik kimondták róluk, hogy krónikus betegek, ők nem találták úgy, hogy ez valójában hatással lenne az életminőségükre. De fontos tényező volt az is, hogy mennyire kíváncsiak az őket körülvevő világra, van-e lehetőségük, hogy megéljék a kreativitásukat. Szintén jellemző rájuk, hogy az életük része a humor, a kapcsolataikat ápolják, és rendszeresen mozognak.
Ahhoz, hogy sikeresen öregedjünk meg, és boldog időskorunk legyen, nem elég 50 év felett, vagy azon túl észbe kapni. A világhoz való hozzáállásunkat pedig már most elkezdhetjük finomhangolni.
