Fontos vitaminról derült ki, hogy segíthet a ráknak

Olvasási idő kb. 3 perc

A rák elleni küzdelem során több anyag is előtérbe kerül. Ezek közül az egyik az A-vitamin, melynek viselkedése sokáig komoly oximoron volt: rákellenes hatásokat is mutat, de segíti is a daganatok túlélését.

Az A-vitamin hosszú ideje az egészséges élet egyik szimbóluma: ajánlják a látás védelmére, az immunrendszer támogatására és még a rák elleni harcban is ígéretesnek tartották egyes laboratóriumi vizsgálatokban. Ugyanakkor a közelmúlt kutatásai rávilágítottak egy olyan ellentmondásra, ami elsőre meglepő lehet: bizonyos körülmények között segítheti is a daganatok túlélését, és azt, hogy elkerüljék az immunrendszer támadását.  

Az A-vitamin és a rák  

Az A-vitamin különféle formái – vagyis metabolitjai (olyan vegyületek, amelyek az eredeti vitaminból alakulnak át a szervezetben) – már régóta szerepelnek orvosi kutatásokban. Egyes régebbi vizsgálatok azt sugallták, hogy ezek a molekulák képesek lehetnek lassítani a rákos sejtek növekedését vagy akár sejthalált (apoptózis = a sejt „programozott” elhalása) idéznek elő, ami arra utalt, hogy az A-vitamin hasznos lehet a rák elleni védekezésben.

A rák és az A-vitamin nem feltétlenül jó párosítás
Fotó: Juan Gartner / Getty Images Hungary

Más tanulmányok és nagy klinikai vizsgálatok viszont azt találták, hogy a magas A-vitamin-bevitel bizonyos esetekben nem csökkentette, hanem növelte a daganatos betegségek kockázatát, sőt a túlélési esélyeket is rontotta, ami elsőre valódi paradoxonnak tűnt.  

A legújabb kutatások ezen a paradoxonon próbálnak túljutni azzal, hogy a korábban rejtett részleteket is feltárják. Kiderült, hogy 

Idézőjel ikon

az A-vitaminból származó retinsav (egy biológiai jelzőmolekula) nem feltétlenül a rákos sejtekre hat közvetlenül, hanem a környezetre, amelyben a daganat él.

Ebben a környezetben vannak az úgynevezett dendritikus sejtek – ezek a test „őrszemeként” működnek az immunrendszerben. Szerepük, hogy felismerjék a veszélyt (például egy rákos sejtet), és erről jelet adjanak a többi védekező sejtnek.  

A kutatók azt találták, hogy ha ezek a dendritikus sejtek vagy maguk a daganatsejtek sok retinsavat termelnek, akkor a molekula átprogramozza az előbbieket olyan módon, hogy azok

inkább „toleránsak” legyenek a daganattal szemben, mintsem támadjanak.  

Másszóval a retinsav segít a daganatnak „elbújni” az immunrendszer elől, így a természetes rákellenes immunválaszok gyengülnek, és például bizonyos daganatellenes immunvakcinák (olyan kezelések, amelyek az immunrendszer betanítására szolgálnak) hatékonysága is csökken.  

Ez nem azt jelenti, hogy az A-vitamin minden esetben káros, vagy hogy ne lenne létfontosságú a szervezet működéséhez. Inkább arról van szó, hogy a vegyületei – különösen a retinsav – komplex módon hatnak a sejtekre és az immunrendszerre, és a hatásuk attól függ, milyen környezetben vannak jelen.  

A rákos daganatok például gyakran túltermelik azokat az enzimeket, amelyek retinsavat hoznak létre, és így képesek egyfajta „immunelkerülő övezetet” kialakítani maguk körül. 

orvosi köpenyes alak mappára ír
Az A-vitamin rákra gyakorolt hatása új lehetőségeket mutat meg
Fotó: smolaw11 / Getty Images Hungary

Merre tovább? 

A felfedezés egyik legfontosabb következménye, hogy a kutatók nemcsak a kapcsolatot értették meg részletesebben, hanem olyan új kezelési lehetőségek felé is nyitottak, amelyek blokkolják ezt a retinsav-alapú jelátvitelt.  

Kísérleti gyógyszerek már képesek gátolni a retinsav képződését, és ezzel visszaállítani a dendritikus sejtek eredeti, rákellenes működését. Az ilyen megközelítések azt ígérik, hogy az immunrendszer erősebb választ tud adni a daganatokra, ami hatékonyabbá teheti az immunterápiás kezeléseket.  

Ha kíváncsi vagy, melyik az a 4 szokás, ami akár éveket is hozzáadhat az életedhez, olvasd el ezt a cikkünket is!

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Bosszút állt a győrieken Napóleon: 40. születésnapján ért sérelme miatt vágott vissza

Az 1809-es győri csata a magyar történelem egyik legfájóbb pontja, ahol a hazai nemesi felkelők csúfos vereséget szenvedtek Napóleon modern hadseregétől. Ám a történelemkönyvek ritkán mesélnek arról, mi történt a harcok után. Augusztus végén a francia császár Győrben szállt meg, ahol a katonák hatalmas bulit csaptak a 40. születésnapja alkalmából. A legenda szerint a mulatság olyan zajosra sikerült, hogy a kialvatlan, dühös ünnepelt radikális bosszút állt: felkapott egy ágyúgolyót, és kidobta azt az ablakon. A golyó azóta is ott áll a győri ház falában – utánajártunk a történelem talán legbizarrabb születésnapi történetének.

Világom

AI irányíthatja ezt az országot: rengetegen akarnak ott élni

Egy Fülöp-szigeteki trópusi szigeten indulhat el az egyik legfurcsább politikai kísérlet. Dan Thomson techvállalkozó szerint már körülbelül 12 ezren jelezték, hogy szívesen lennének lakói vagy e-lakosai annak a mikronemzetnek, amelyet mesterséges intelligenciák irányítanának.

Offline

Nem arról szól Tell Vilmos története, mint gondolod: viking legenda lehetett

Generációk nőttek fel Tell Vilmos, a bátor svájci számszeríjász történetén, aki a fia fejére helyezett almát lőtte le, hogy megmentse az életüket a zsarnok elnyomóktól. Bár a történet a szabadság egyetemes szimbólumává vált, a modern kutatások és a középkori krónikák szerint a drámai almás jelenet, a tegezbe rejtett második nyílvessző és a király elleni bosszú valójában évszázadokkal korábban, a ködös északon, a harcias vikingek földjén született meg.

Életem

Veszély leselkedik a magyar autósokra: ezt kell tenned, ha útközben te is meglátod

Fokozott figyelmet kérnek az autósoktól és a kerékpárosoktól a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei, akik az ilyenkor vándorló, hazánkban őshonos mocsári teknősökre hívták fel a figyelmet. Az állatok vonulási útvonala akár forgalmas helyeket is keresztezhet, így megnövelve a baleseti kockázatot.

Világom

Vészjósló fordulat az ebolajárványban: a halálos kór gyorsabb a szakembereknél

A Kongói Demokratikus Köztársaságban pusztító ebolajárvány már hosszabb ideje terjedt, mire az orvosok azonosították a vírust, ami jelentősen hozzájárult a helyzet súlyosbodásához. Ugyanakkor az ebola viszonylag sérülékeny vírus, és terjedése is korlátozott: közvetlen érintkezéssel fertőz, nem pedig a levegőben terjed. Emiatt rendkívül kicsi az esélye annak, hogy globális fenyegetéssé váljon.

Életem

10 fokkal esik vissza a hőmérséklet – ekkor jön az enyhülés

A hét első felében még kitart a nyárias meleg, kedden és szerdán helyenként 33-34 fokot is mutathatnak a hőmérők, ám csütörtöktől markáns lehűlés érkezik. Egy hidegfront hatására akár 10 fokkal is visszaeshet a nappali hőmérséklet, miközben erős szél és elszórt zivatarok is megzavarhatják az addigi zavartalan napsütést.

Szülőség

Allergia gyerekkorban: mikor nem szabad halogatni az orvost?

Kisgyerekkorban, sőt, csecsemőkorban is jelentkezhet allergia, mely az immunrendszer túlzó reakciója egy alapvetően ártalmatlan anyagra. Az allergia kezelése fontos a tünetek enyhítése miatt, de előfordulhat, hogy asztma is kialakul a következtében, ami mindenképpen orvosi beavatkozást igényel.

Offline

Sydney, Melbourne vagy Canberra: tudod, mi Ausztrália fővárosa?

A világ 193 független országa között jó néhány akad, amelynek fővárosát könnyű összekeverni, míg másokét talán még álmodból felébresztve is rávágnád. Kvízünkből most kiderül, mennyire vagy otthon a világ fővárosaival kapcsolatos földrajzi tudnivalókban.

Testem

Ezért baj, ha félsz az MR-től: a vizsgálat eredményét is befolyásolja

Bár az MR-vizsgálat egy teljesen fájdalommentes, életmentő diagnosztikai eljárás, a betegek jelentős része valóságos rémálomként éli meg a bezártságot és a gép félelmetes kattogását. A túlzott szorongás azonban nemcsak lelkileg viseli meg a pácienst, hanem a vizsgálat sikerét is közvetlenül veszélyezteti. A pánik miatti önkéntelen mozgások ugyanis tönkretehetik a felvételeket, ami téves diagnózishoz vagy a procedúra megismétléséhez vezethet. Mitől félünk a legjobban az MR-gépben, és hogyan játszható ki a stressz a pontos eredmény érdekében?