Meglepően kevés mozgás is meghosszabbíthatja az életedet – 10 perc sem kell

Olvasási idő kb. 3 perc

Nem kell órákat töltened az edzőteremben, kutatások szerint már napi 3-4 perc intenzív mozgás is jelentősen csökkentheti a szívbetegségek kockázatát.

A legtöbben úgy gondolják, hogy az egészségük megőrzéséhez hosszú és izzasztó edzésre van szükség. Pedig a legújabb kutatások szerint a naponta beiktatott, néhány perces intenzív mozgás jelentősen javíthatja az egészségi állapotot és meghosszabbíthatja az életet. Különösen azoknál, akik egyébként nem sportolnak. 

Már napi 3 perc mozgás is meghosszabbíthatja az életedet

A Sydney-i Egyetem tanulmánya meglepő eredményre jutott: napi összesen néhány perc, rövid, alkalmanként legfeljebb egyperces intenzív mozgás akár 45 százalékkal csökkentheti a súlyos szív- és érrendszeri problémák kockázatát a középkorú nőknél. 

A hétköznapi rövid, de intenzív mozgás is meghosszabbíthatja az életedet
Fotó: Elena Popova / Getty Images Hungary

A British Journal of Sports Medicine folyóiratban megjelent kutatás több mint 22 ezer, 40–79 év közötti brit nő egészségügyi adatait elemezte, akik semmit sem sportoltak. Kiderült, hogy az átlagosan napi 3,4 percnyi intenzív, mindennapi tevékenységekhez kapcsolódó mozgást végző nők 51 százalékkal kisebb eséllyel kaptak szívinfarktust, és 67 százalékkal kisebb eséllyel alakult ki náluk szívelégtelenség. 

Idézőjel ikon

De már napi 1,2–1,6 perc is 30 százalékkal csökkentette a kardiovaszkuláris problémák kockázatát.

És mit mozogtak? A kutatók életmódhoz kapcsolódó, erőteljes, időszakos fizikai aktivitásnak hívják (angolul: vigorous intermittent lifestyle physical activity, VILPA). A bonyolult elnevezés ellenére jól ismert, mindennapi tevékenységek tartoznak ide: gyors tempójú lépcsőzés, futás a busz után, energikus kertészkedés vagy dinamikus játék a gyerekekkel vagy a kutyával. 

Férfiaknál kevésbé hatásos

Az eredmények összhangban vannak egy korábbi vizsgálat megállapításaival. Abban kimutatták, hogy napi háromszor 1-2 perces intenzív mozgás 40 százalékkal csökkentette a hét éven belüli halálozás kockázatát

Érdekes módon az ausztrál tanulmány szerint a férfiaknál kevésbé jelentkezik a „falatnyi testmozgás” áldásos hatása. Náluk átlagosan napi 5,6 perc rövid idejű fizikai aktivitás csak 16 százalékos kockázatcsökkenéssel járt. Ennek okát még a szakemberek sem tudják, további vizsgálatokra van szükség a különbség megértéséhez. 

Nem helyettesíti a hagyományos edzést

A hétköznapi, apró mozgások eddig azért maradtak rejtve, mert a kutatók leginkább kérdőívek alapján mérték fel a fizikai aktivitást. A megszokott, gyakori tevékenységekre azonban az emberek sokszor nem is emlékeznek.

Az is sokat javíthat az egészségeden, ha felszaladsz a lépcsőn
Fotó: Maridav / Getty Images Hungary

Az okosórák és a fitneszkarkötők sokkal pontosabban mérik az aktivitást, így derült ki, hogy még a jelentéktelennek tűnő mozgásnak is jelentős élettani hatása lehet, különösen a szív- és érrendszer egészsége szempontjából. 

De még mielőtt lemondanánk a kondibérletet, és eladnánk a futócipőt, fontos tisztázni, hogy a rövid mozgásadagok nem helyettesítik a rendszeres sportot, és a szakértők sem mondják, hogy a hagyományos edzés felesleges. 

Idézőjel ikon

A pár perces, intenzív mozgás azoknak adhat esélyt, akik túl időigényesnek vagy nehéznek tartják a rendszeres sportolást.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legalább heti 150 perc mérsékelt intenzitású vagy 75 perc intenzív mozgást javasol. Egy eleve túlzsúfolt napirendben ez ijesztően soknak tűnhet. Nem meglepő, hogy egy 163 országra kiterjedő felmérés szerint az emberek közel egyharmada nem éri el ezt a célt. 

De ahogy világossá vált, már naponta igen csekély erőfeszítés is nagy hatással lehet az egészségünkre, ha be tudjuk építeni a napi rutinba. Például legközelebb liftezés helyett szaladj fel a lépcsőn. A semminél a kevés is több. 

Ha szeretnél 10 évvel tovább élni, erre a mozgásra van szükséged. 

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Saját neve sem lehetett, mégis világhírű lett: japán udvarhölgy írta a világ első bestsellerét

Gondoltad volna, hogy a világ legelső regényét nem egy unatkozó európai arisztokrata, hanem egy 11. századi japán udvarhölgy írta, selyemparavánok mögött? Tette mindezt úgy, hogy a valódi nevét még a kortársai is alig ismerték. Muraszaki Sikibu története nemcsak az irodalomról, hanem arról is szól, hogyan vált valaki láthatatlan udvari árnyékból a világirodalom egyik legnagyobb hatású alakjává.

Offline

Kvíz: kitalálod, melyik magyar írónő a szerzője ezeknek a híres műveknek?

A 20. század irodalmi életében a magyar írónők gyakran háttérbe szorultak, még akkor is, ha műveik maradandó értéket képviseltek. Kiemelkedő irodalmi alkotások azonban ekkoriban is születtek női szerzők tollából. Ebben a kvízben próbára teheted a tudásodat: mennyire ismered a leghíresebb regényeiket?