Ennyit kellene lépcsőznöd, hogy elkerüld a szívbetegségeket

Olvasási idő kb. 1 perc

Azt már tudjuk, hogy napi 10 ezer lépés is növelheti az általános fittségi szintedet, de vajon hány lépcsőfok megtételére kellene törekedned mindennap? Egy kutatásnak hála, erre is megvan a válasz.

Kutatók megállapították, hogy a mindennapos lépcsőzés csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

Napi mozgás

A Tulane Egyetem legújabb vizsgálata szerint napi öt lépcsőfoknál többet kellene megtenni ahhoz, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata 20 százalékkal csökkenjen. Az Atherosclerosis című folyóiratban közzétett tanulmány során a kutatók 458 860 felnőtt résztvevő adatait használta fel az Egyesült Királyság Biobankjából, amelyeket szív- és érrendszeri betegségek családi előzményei, a genetikai kockázat és a megállapított kockázati tényezők alapján értékeltek.

A résztvevőknek kérdéseket tettek fel életmódbeli szokásaikról és arról, hogy milyen gyakran lépcsőznek.

A 12 év követési idő után az eredmények azt mutatják, hogy a napi ötnél több, körülbelül 50 lépcsőfok megmászása csökkentette az érelmeszesedés okozta szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

Napi ötnél több lépcső megmászásával sokat tehetsz szíved egészségéért
Fotó: Antic Zlatko / Getty Images Hungary

Ha nincs lépcső, jöhet a gép

A kutatást vezető dr. Lu Qi, a Tulane Egyetem professzora elmondta, hogy a rövid, nagy intenzitású lépcsőzés időhatékony módja a kardiorespiratorikus fittség és a zsíranyagcsere javításának. A kutató hozzátette: lépcső hiányában jó szolgálatot tesznek és egyben hatékonyak a fogyás és az érrendszer egészsége javítására az edzőtermekben található lépcsőzést utánzó kardiogépek is. 

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.