Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A nőket érintő egyik leghalálosabb ráktípus, a petefészekrák évente mintegy 600 halálos áldozatot követel. Ennek oka, hogy a tünetei nehezen felismerhetőek, így a diagnózis jellemzően későn születik meg.
Ahogyan a legtöbb daganatos megbetegedés esetében, a petefészekdaganatok pontos kialakulási oka sem ismert. Az azonban biztos, hogy világszerte ez az ötödik leggyakoribb ráktípus a nők körében.
Túl későn jön a diagnózis
Hazánkban is sok áldozatot követel: évente mintegy 1300–1400 új esetet diagnosztizálnak, és 600–700 haláleset köthető hozzá. Ezzel a petefészekrák a leggyakrabban halálos nőgyógyászati daganattípus – hívja föl a figyelmet a betegség május 8-i világnapja alkalmából a Mályvavirág Alapítvány.
Az, hogy ennyi életet követel, nagyrészt annak köszönhető, hogy a betegséget az esetek mintegy 75 százalékában későn, többnyire a III–IV. stádiumban fedezik fel. Ilyenkor a daganat már átterjedhet a környező szövetekre és nyirokcsomókra, sőt áttéteket is képezhet, ami jelentősen megnehezíti a kezelést.
Korai felismerés esetén az 5 éves túlélési arány akár 90 százalék felett is lehet, míg késői diagnózisnál ez 20 százalék alá csökkenhet.
Mik a tünetei?
A fentiekből is látszik, hogy – ahogyan minden daganattípusnál – a korai felismerés kulcsfontosságú. Éppen ezért különösen problémás, hogy a petefészekrák esetében nincs hatékony szűrővizsgálat, így a tünetekre kellene fokozottan figyelni.
Ám a betegség nem okoz egyértelmű tüneteket. Figyelmeztető jel lehet a tartós hasi diszkomfortérzet, puffadás, teltségérzet, gyakori vizelési inger, hátfájás vagy a váratlan testsúlyváltozás. Ezek azonban számos más, gyakran jóval enyhébb probléma tünetei is lehetnek.
Ez az oka annak, hogy a betegek sokszor későn fordulnak orvoshoz, ráadásul a jellegtelen panaszok miatt a diagnózis felállítása is elhúzódhat.
Fontos tudni, hogy a petefészekrák örökletes is lehet. A BRCA gén eltérései növelhetik a betegség kialakulásának kockázatát, és genetikai vizsgálattal kimutathatók. Ezért azoknak, akiknek a családjában előfordult ilyen megbetegedés, érdemes kivizsgáltatniuk magukat.
Ilyenkor gyakran vizsgálják a CA125 tumormarkert vérvétellel, azonban ez önmagában nem ad biztos diagnózist, mivel gyulladás esetén is emelkedett lehet.
Kik lehetnek nagyobb veszélyben?
Mivel a betegség családi halmozódást mutathat, nagyobb kockázatnak vannak kitéve azok, akiknek a rokonságában előfordult már ez a daganattípus.
A statisztikák szerint azoknál a nőknél is gyakoribb, akik nem szültek, vagy soha nem voltak terhesek. Emellett a menopauza időszaka is növelheti a kockázatot.
Éppen ezért kiemelten fontos odafigyelni a tünetekre, és nem szabad azokat elbagatellizálni. Inkább történjen egy felesleges kivizsgálás, mint hogy a betegség észrevétlenül, alattomosan fejlődjön.
A kezelés annál hatékonyabb, minél korábbi stádiumban kezdődik. Általában műtéti beavatkozással indul – fiatal betegek esetében törekednek a termékenység megőrzésére –, majd kemoterápiával, ritkábban sugárkezeléssel folytatódik. Az onkológiai kezelések fejlődésének köszönhetően ma már korszerű, személyre szabott terápiák is elérhetők.
A petefészekrák mellett a vastag- és végbélrák is egyre több embert érint, ráadásul sok esetet diagnosztizálnak 50 év alatti felnőtteknél.
