Köztudott, hogy a kullancsok olyan súlyos betegségeket terjeszthetnek, mint például a Lyme-kór, amelyből Magyarországon évente 1000-1500 esetet jelentenek be hivatalosan, bár a fertőzés valódi gyakorisága ennek akár a tízszerese is lehet. Azonban sokan nem tudják, hogy a Lyme-kór mellett akár húsallergiát is okozhatnak a kullancsok.
A kullancscsípés által kiváltott, akár életveszélyes húsallergiát szaknyelven alpha-gal szindrómaként ismerik.
Az immunrendszerünk reagál a csípésre
Az alpha-gal szindrómát a többi kullancs által terjesztett betegséggel, mint például a sziklás-hegységi foltos lázzal ellentétben nem baktérium vagy vírus okozza, hanem az emberi immunrendszer allergiás reakciója egy alpha-gal nevű cukormolekulára.
![]()
Ez a cukor a legtöbb emlős húsában természetesen megtalálható, az emberi szervezetben viszont nincs jelen.
Amikor a kullancs a bőrön keresztül csípi meg az embert, a nyálában lévő cukrot közvetlenül a véráramba juttatja, ami ellenanyagok termelését váltja ki. Ha ugyanezt a cukrot szájon át, normál étkezés útján fogyasztanánk el, nem alakulna ki allergia, a bőrön keresztül viszont az immunrendszer megtanulja azonosítani. és megtámadja az alpha-gal molekulákat.

Milyen tünetekre számíthatunk?
A szindróma legjellemzőbb tünetei közé tartozik a csalánkiütés, a hasmenés és az erős viszketés, amelyek sok esetben már egyetlen falat hús vagy tejtermék elfogyasztása után néhány órával jelentkeznek. Maga a húsallergia a csípést követően hetek vagy akár hónapok alatt alakul ki, és a tünetek súlyossága az idő előrehaladtával felerősödhet.
Fertőzés esetén a marha, a sertés vagy a bárány fogyasztása tiltólistás, a különösen súlyos reakciókkal küzdőknek pedig az pillecukorban és gumicukorban megtalálható zselatint is kerülniük kell.
Ezzel szemben a szárnyasok, mint a csirke vagy a pulyka, a tojás, valamint a tengeri herkentyűk és halak fogyasztása, teljesen biztonságos.
Érdekesség, hogy ritka kivételként fogyasztható egy speciális, genetikailag módosított sertéshús (GalSafe), amelyből kutatási célokból kiiktatták az alpha-gal gént, így az allergiás betegek immunrendszere sem reagál rá.
Az alpha-gal szindróma kezelése éveken át kizárólag a problémás ételek elkerüléséből és a vészhelyzetre szánt adrenalin injekcióból állt, de nemrégiben az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) jóváhagyta a Xolair nevű injekciós gyógyszert, amely segít csökkenteni a súlyos reakciókat véletlenszerű húsfogyasztás esetén.

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Bár az allergia néhány év elteltével a betegek 15-20 százalékánál magától is elmúlhat, elengedhetetlen az újabb kullancscsípések megelőzése, miután minden újabb csípés újraindíthatja az immunfolyamatot. Mivel a felmérések szerint a hazai lakosság jelentős része még mindig nem védekezik a vérszívók ellen, a megelőzés a leghatékonyabb módja a kullancsok okozta betegségek ellen.
Kapcsolódó: súlyos betegséget hordoznak a mutálódott budapesti kullancsok.
























