Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az egyik legismertebb budapesti környék Budavár: az első került várfalon belüli része maga az élő történelem. Titkai tárja fel a Legendás Budavár könyv – miközben szembesít azzal, hogy mekkorát változott ez a képeslapra illő városrész.
Ha ma Budavárba látogatunk, egy skanzen-városrész tárul elénk. Az utcákon a turisták hadserege hömpölyög, a Mátyás templom mellett jó pénzért ülteti a turista ujjára szemfedős sólymát egy unott arcú férfi.
Egye ritkábban jönnek szembe a csipketerítőt kínáló, feltehetően nem legális árusok, van viszont porcelánbolt, szuveníresek, egyre több elegáns étterem, a Dísz téren pedig bajor sörkertből szól hangosan a sramli. Segwayen és névvel sem rendelkező, furcsa szerkezeteken gurulnak be a macskaköves utcákra a vezetett csoportok, táblát tartanak a magasba az idegenvezetők.
Közértet alig talál az is, aki a méteres falaival az utcák fölé magasodó házak lakója, miközben hol a Tóth Árpád sétányon, hol a Szentháromság téren kerülgeti az alkalmi bódékat advent, húsvét, vagy más ünnep apropójából. A 16-os busz sofőre ingerülten dudálja le a templomot fényképező turistákat.
A legendás Budavárról könyv született
Pedig ez a környék száz éve még egészen más volt, sokkal kevésbé turistalátványosság, és sokkal inkább élettér. A legtöbb ház falán „műemlék” tábla díszeleg, van olyan épület, amelyben a kukákat tolják a több száz éves ülőfülkék elé – Budavárnak múltja van. Ezt mutatja be Száraz Miklós György Legendás Budavár című kötete.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
A gazdag képanyaggal illusztrált, album kivitelű könyvet először csak a képeket nézegetve érdemes átlapozni. Mindjárt egy egészen más Budavár képe rajzolódik ki előttünk: az ismerős utcácskák földszintjén mosoda, cipész, borbély, úri szabó, sütöde feliratok sorakoznak. Ez a városrész épp úgy élt, mint bármelyik másik, csak aztán jobban átalakult, mint akármelyik.
A fotókat végigpergetve jól láthatjuk, hogyan mart az évszázadok foga Budavár épületeibe:
különösen a második világháború alakította át arcát a ma ismert képére, de ilyen komoly történelemre visszatekintő városrészként természetesen folyamatosan változásban volt.
A Mátyás-templom mindent túlélt
Akadtak azért persze fix pontjai, mint a Mátyás-templom, azaz Budavári Nagyboldogasszony Plébániatemplom. A Palota mellett kétségkívül ez a legikonikusabb épület Budaváron. A templomot, amelyet a török felégettek, aztán kifosztottak és saját imahelyükké alakítottak, a ferencesek, majd a jezsuiták keltették újra életre az 1600-as évek második felében. 1723-ban aztán tűzvész martalékává vált, megmentették, majd 1749-be földrengés repesztette meg falait… és mégis, a templom ma is helyén áll.
Ferenc Józsefet benne koronázzák, Schulek Frigyes megtervezi újjáépítését. Falai közt ma is élő közösség járul szentmisékre, néhány lépésre III. Béla és Antiochiai Katalin síremlékétől. Érdemes betérve egy pillantást vetni a díszes síron a királyné lábánál fekvő, kőből faragott kutyára – ő a főhőse Berg Judit írónk A holló gyűrűje című gyerekkötetének. Legalább olyan fantáziadús ez a történet, mint abba belegondolni, hogy délről és keletről temető feküdt egykor a Mátyás-templom mellett.
Nem mindig ezt az arcát mutatta Budavár
Persze nem csak egy ilyen ismert építménynek van ezer titka, rejtett története. Ahogyan a Legendás Budavár oldalain utcáról utcára jutunk a Várnegyedben, úgy bontakoznak ki nagyon ismert emberek sorstörténetei mellett olyan anekdoták is,
mint a 15 medvével és 27 lóval a Várba érkező szlavóniai cigánybandáé.
A szűk sikátorok és kis utcák titkai közt mindenki találhat újdonságot – egyben szembesülhet azzal is, hogy egykor egész más volt az élet Budavárban. „Bemegyek Budára. Mindenfelé belek, dögök, piszok, ganéj, mocsok. Üdvözlégy, Buda!” – írja Bocatius János, Kassa főbírája 1605-ben. 2026-ban legfeljebb a varjak dobálják szét a szemétkosarak tartalmát az utcán, a falak helyett pedig ez a kötet mesél.
Kapcsolódó: nézz be a Mátyás-templomba videónk segítségével!
