Ijesztő következménye lehet, ha nem iszol elég vizet

Olvasási idő kb. 2 perc

Ha nem iszunk elég folyadékot, annak nem csak kicserepesedő ajkunk és viszkető bőrünk látja kárát. Ha túl kevés vizet iszol, a dehidratáltság akár a demenciával is összetéveszthető tünetekkel járhat.

A szervezet megfelelő hidratáltsága elengedhetetlen az agy optimális működéséhez. Már enyhe fokú dehidratáció is befolyásolhatja a kognitív funkciókat, különösen az idősebb felnőttek esetében. Az idősek gyakran nem érzik a szomjúságot, ami növeli a kiszáradás kockázatát. A dehidratáció tünetei közé tartozhat a fáradtság, a koncentrációs nehézségek, a zavartság és a memóriaproblémák. Ezek a tünetek – tévedést okozva – akár a demenciára is emlékeztethetnek.

A dehidratáció további élettani hatásai

A nem megfelelő folyadékbevitel számos testi tünetet is okozhat:

  • Szájszárazság és sötét színű vizelet
  • Szédülés, alacsony vérnyomás
  • Izomgörcsök, fejfájás
  • Székrekedés és húgyúti fertőzések
  • Súlyos esetben vesekárosodás, ájulás vagy akár sokk is kialakulhat

Mennyi folyadékra van szükségünk naponta?

A napi folyadékszükséglet egyénenként változik, és számos tényezőtől függ, mint például az életkor, a nem, a testtömeg, a fizikai aktivitás, az egészségi állapot és a környezet hőmérséklete. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) ajánlása szerint:

  • Felnőtt nők számára napi 2,0 liter
  • Felnőtt férfiak számára napi 2,5 liter

Az Egyesült Államok Nemzeti Akadémiája (National Academy of Medicine) hasonló irányelveket javasol:

  • Felnőtt nők számára napi 2,7 liter
  • Felnőtt férfiak számára napi 3,7 liter

Fontos megjegyezni, hogy a folyadékszükséglet növekedhet fizikai aktivitás, meleg időjárás, terhesség vagy szoptatás esetén: a mostani hőségriadó idején tehát kiemelten fontos odafigyelnünk arra, mennyi folyadékot viszünk be szervezetünkbe.

A dehidratáltság elkerülése érdekében melegben több vizet kell innunk
Fotó: RICOWde / Getty Images Hungary

Hogyan figyeljünk a megfelelő hidratáltságra?

  • Engedjünk a szomjúságnak: A szomjúság érzése már a dehidratáció jele lehet, különösen idős embereknél, akiknél csökken ennek az érzésnek az intenzitása. 
  • Ellenőrizzük a vizelet színét: A világos, szalmasárga színű vizelet általában megfelelő hidratáltságot jelez.
  • Rendszeres folyadékbevitel: Ne várjuk meg a szomjúság érzését, igyunk rendszeresen kisebb mennyiségű folyadékot a nap folyamán.
  • Fogyasszunk vízben gazdag ételeket: Gyümölcsök és zöldségek, mint a dinnye, uborka, narancs, szintén hozzájárulnak a napi folyadékbevitelhez.
  • Különösen figyeljünk az idős emberekre:  Esetükben azért is fontos a rendszeres folyadékbevitel biztosítása, mert náluk a dehidratáció súlyosabb következményekkel járhat.

Pozitív hozadéka van annak, ha közvetlenül felkelés után közvetlenül megiszol egy-két pohár vizet: innen megtudod, melyek ezek.

Radnai Anna
Radnai Anna
Újságíró, szerkesztő
Radnai Anna kommunikáció szakon diplomázott, egészségügyi szakújságíróként és szerkesztőként több mint 20 éve foglalkozik egészségügyi, orvosszakmai és tudományos témák feldolgozásával. Pályája során orvosoknak, egészségügyi szakembereknek és laikus olvasóknak szóló tartalmakat írt és szerkesztett országos online médiumok egészségügyi rovataiban, orvosszakmai lapoknál és kiadóknál. Több szakmai és laikus egészségügyi portál alapító főszerkesztője volt, betegeket célzó edukációs projektek tartalmi vezetőjeként és könyvszerkesztőként is dolgozott. EMCC által akkreditált coachként és mentorként szerzett tapasztalatait szerkesztői szemléletében is kamatoztatja. 2025 áprilisa óta a Dívány szerzője, 2025 augusztusától a Weborvos főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Szigorítanák az új KRESZ-t: ezt a korhatárt emelnék magasabbra

Dr. Kőnig Róbert 25 éves pályafutása alatt nem látott annyi balesetet egyetlen eszköz miatt, mint az elektromos rollerekkel kapcsolatban. A szakember a magyar traumatológusokkal egyetértésben szigorítaná a KRESZ erre a járműkategóriára vonatkozó szabályait a gyermekek testi épsége védelmének érdekében.

Offline

Saját neve sem lehetett, mégis világhírű lett: japán udvarhölgy írta a világ első bestsellerét

Gondoltad volna, hogy a világ legelső regényét nem egy unatkozó európai arisztokrata, hanem egy 11. századi japán udvarhölgy írta, selyemparavánok mögött? Tette mindezt úgy, hogy a valódi nevét még a kortársai is alig ismerték. Muraszaki Sikibu története nemcsak az irodalomról, hanem arról is szól, hogyan vált valaki láthatatlan udvari árnyékból a világirodalom egyik legnagyobb hatású alakjává.

Offline

Kvíz: kitalálod, melyik magyar írónő a szerzője ezeknek a híres műveknek?

A 20. század irodalmi életében a magyar írónők gyakran háttérbe szorultak, még akkor is, ha műveik maradandó értéket képviseltek. Kiemelkedő irodalmi alkotások azonban ekkoriban is születtek női szerzők tollából. Ebben a kvízben próbára teheted a tudásodat: mennyire ismered a leghíresebb regényeiket?