Inzulinrezisztencia: 6 tünet, amit könnyű félreérteni

Szerző avatárja
Radnai Anna 2026. 03. 15. 07:00

Olvasási idő kb. 1 perc

Az inzulinrezisztencia (IR) nem önálló betegség, hanem egy anyagcsere-állapot, amely hosszabb távon 2-es típusú cukorbetegséghez vezethet.

Az inzulinrezisztencia (IR) diagnózisát laborvizsgálat segítségével állítják fel, ugyanakkor több, hétköznapinak tűnő tünet is felhívhatja rá a figyelmet – olvasható a Weborvos cikkében. 

Milyen tünetek jelezhetik az inzulinrezisztenciát?

Az IR hátterében leggyakrabban életmódbeli tényezők állnak – ilyen a túl gyorsan felszívódó szénhidrátbevitel, az ultrafeldolgozott élelmiszerek rendszeres fogyasztása, a gyakori nassolás, a mozgáshiány és a tartós stressz.

Az állapotot sejtető jelek lehetnek:

  • fokozott cukor- és szénhidrátéhség
  • étkezés utáni álmosság
  • rövid időn belül visszatérő éhség
  • ingerlékenység, fejfájás
  • délutáni fáradtság
  • izzadás, remegés, szédülés
Az inzulinrezisztencia tünete lehet többek között az izzadás, a délutáni fáradság is
Fotó: invizbk / Getty Images Hungary

A hasi típusú elhízás különösen fontos rizikófaktor. Férfiaknál 102 cm, nőknél 89 cm feletti derékbőség fokozott kockázatot jelezhet. Ugyanakkor normál testsúly mellett is kialakulhat inzulinrezisztencia, különösen belső (viszcerális) zsírfelhalmozódás esetén.

Ha érdekel, mi történik a szervezetben inzulinrezisztencia esetén és hogyan zajlik pontosan az állapot kivizsgálása, ajánljuk a Weborvos cikkét. 

Radnai Anna
Radnai Anna
Újságíró, szerkesztő
Radnai Anna kommunikáció szakon diplomázott, egészségügyi szakújságíróként és szerkesztőként több mint 20 éve foglalkozik egészségügyi, orvosszakmai és tudományos témák feldolgozásával. Pályája során orvosoknak, egészségügyi szakembereknek és laikus olvasóknak szóló tartalmakat írt és szerkesztett országos online médiumok egészségügyi rovataiban, orvosszakmai lapoknál és kiadóknál. Több szakmai és laikus egészségügyi portál alapító főszerkesztője volt, betegeket célzó edukációs projektek tartalmi vezetőjeként és könyvszerkesztőként is dolgozott. EMCC által akkreditált coachként és mentorként szerzett tapasztalatait szerkesztői szemléletében is kamatoztatja. 2025 áprilisa óta a Dívány szerzője, 2025 augusztusától a Weborvos főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!
Címkék
Testem inzulinrezisztencia anyagcserezavar betegség egészség

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

középkori ábrázolás egy hálószobáról festett alakokkal
Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?