Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A hólyagfájdalom-szindróma, más néven interstitialis cystitis (IC) egy kevésbé ismert urológiai betegség, melyet gyakran csak több év után, vagy egyáltalán nem diagnosztizálnak, annak ellenére, hogy az életminőség gyors és súlyos romlásával jár.
A gyakori és sürgető vizelési inger, valamint a húgycsőfájdalom hátterében nem mindig fertőzés áll. A tartósan fennálló vagy visszatérő panaszokat hólyagfájdalom-szindróma is okozhatja, mely mindkét nemnél aluldiagnosztizált betegség.
Magyarországon eddig mindössze 1000 embernél diagnosztizálták, pedig kezelés hiányában a betegség egyik következménye akár zsugorhólyag is lehet.
A téma hazai specialistája, dr. Lovász Sándor szerint mintegy százezer magyar szenvedhet ettől a betegségtől, de csak minden századikat ismerik fel.
Sok-sok éves kórtörténet
A betegek gyakran vándorolnak az egészségügyi rendszerben, és nem kapnak megfelelő diagnózist. A tünetek ugyanis férfiaknál és nőknél is megegyezhetnek más kórképek tüneteivel. „Vezető tünet mindkét nemnél az erős, égető hólyagtáji vagy húgycsőfájdalom, a gyakori vizelési inger (akár napi harmincszor is), a kis vizeletporciók, nőknél a hüvelyi, férfiaknál gáttáji és herefájdalom” – sorolja dr. Lovász Sándor IC-specialista, az RMC Clinics urológus szakorvosa. „Mire végre specialistához jut egy-egy páciens, jellemzően már hosszú évekre nyúlik vissza a kórtörténete, és ezalatt, a negatív vizeletlelete ellenére is, számtalan antibiotikumkezelést kap. Sajnos az sem ritka, hogy pszichiáterhez küldik.”
Százezer is lehet a diagnózis nélküli betegek száma
A betegség hazai felismerési rátájával kapcsolatban nincsenek megbízható, hivatalos adatok, hiszen még mindig nagyon alacsony a szám mind nőgyógyász-, mind urológusoldalon. A Magyarországi 1000 beteg közül 600-at dr. Lovász Sándor specialista diagnosztizált.
„A nemzetközi statisztikák alapján Magyarországon nagyjából százezer érintett lehet” – mondja dr. Lovász Sándor. „Nők esetében számos betegség téves diagnózisát kaphatja a hólyagfájdalom-szindrómában szenvedő: vulvodyniát (hüvelyfájdalom), hüvelygyulladást, húgycsőszindrómát, krónikus hólyaghurutot és endometriózist is megállapíthatnak IC helyett.
Hólyagfájdalom-szindrómában szenvedő férfiak pedig gyakran kapják meg a krónikus prosztatagyulladás, jóindulatú prosztatamegnagyobbodás téves diagnózisát.
Gyakran előfordul, hogy őket emiatt feleslegesen meg is műtik” – teszi hozzá dr. Lovász Sándor. „Magyarországon jelenleg tízszer annyi a női beteg, mint a férfi. Főként azért, mert az IC az orvosi köztudatban is női betegségként ismert, s így férfiaknál nem is gondolnak a lehetőségére. Nyugaton, ahol már ismertebb a betegség, az arány inkább egy az öthöz.”
Súlyosbodó panaszok
A betegség kialakulásának oka egyelőre nem ismert, az viszont már kiderült, mitől jelentkeznek a kellemetlen, fájdalmas tünetek: „A fájdalom oka, hogy a hólyag felszínét bevonó, védő nyákréteg megsérül, ezért a vizeletben lévő maró anyagok irritálják a hólyag falát, és ez steril gyulladáshoz vezet” – avat be a specialista.
A krónikus gyulladás idővel a panaszok fokozatos súlyosbodásához, hosszú évek alatt akár a hólyag teljes zsugorodásához is vezethet.”
A betegség diagnosztizálása a panaszok felvételét követően egy részletes szűrővizsgálat-sorozattal kezdődik. Amennyiben a vizeletmintából nyert leletek negatívak, ki lehet zárni a felfázás, illetve a bakteriális fertőzés lehetőségét, és valószínűsíthető, hogy a páciens hólyagfájdalom-szindrómától szenved. Dr. Lovász Sándor szerint a pontos diagnózist követően fel kell térképezni a hólyagnyálkahártya sérült területeit, melyhez ma már fájdalommentes megoldások állnak rendelkezésre.
Ekkor használhat a diéta
„A betegség korai szakaszában táplálékkiegészítőkkel, a vizelet lúgosításával, speciális diétával és a tartósan híg vizelet elérése érdekében nagy mennyiségű folyadék fogyasztásával javulás érhető el” – magyarázza dr. Lovász Sándor. Egy 2007-es tanulmány is alátámasztja, hogy segíthet a táplálkozási szokások megváltoztatása a betegség kiváltó okainak kezelésében.
A résztvevők több mint 90 százaléka erősebb tüneteket tapasztalt bizonyos ételek elfogyasztása után: az IC-fájdalom gyakran savas, fűszeres vagy gyulladást elősegítő ételek fogyasztása után jelentkezett.
Hólyagfájdalom-szindrómát súlyosbító élelmiszerek közé tartoznak a savas ételek, mint például a paradicsom, citrusfélék vagy a savas tejtermékek, mint a joghurt vagy a tejföl; a mesterséges édesítőszereket tartalmazó ételek; valamint a szénsavas italok, gyümölcslevek és az alkohol. Fontos, hogy figyelmesen olvassuk el az élelmiszerek címkéit, különösen az olyan adalékanyagok és összetevők esetében, mint a mesterséges édesítőszerek, amelyek gyakran megtalálhatók például a salátaöntetekben vagy az alacsony kalóriatartalmú desszertekben. Minden ember más, ezért egyénenként eltérhetnek a tüneteket fokozó tényezők. Érdemes dietetikus szakembert is felkeresni, aki segít kialakítani egy úgynevezett eliminációs diétát, melynek lényege, hogy kiszűrjük azokat az ételeket, melyeket nem tolerál a szervezetünk.
Amikor már nem elég az életmódváltás a hólyagfájdalom megszüntetésére
Dr. Lovász Sándor szerint azonban súlyosabb esetekben orvosi beavatkozásra, intenzívebb kezelésre van szükség. „Leghatásosabbnak a helyi (hólyagba fecskendezett) gyógyszeres kezelés bizonyult a sérült nyálkaréteg pótlására, így enyhíthető a gyulladás, és csökkennek a panaszok” – mondja a specialista, majd hozzáteszi, hogy
sajnos előfordul, hogy ez csak átmeneti megoldást nyújt, és a tünetek újra jelentkeznek.
„Ilyen esetekben a láthatóan beteg nyálkahártya területek leégetésére kerül sor, aminek során az itt felszaporodott fájdalomreceptorok is elpusztulnak, így ez tartósabb megoldást jelent. Ez azért lehet eredményes, mert a beteg nyálkahártya a leégetés során elhal és lelökődik, az újrahámosodás pedig az ép területek széléről indul meg, egy jobb minőségű felület kialakításával.”
Boldogtalan, szorongó páciensek
A hólyagfájdalom-szindróma ellehetetlenítheti a társasági életet, a testmozgást, a pihentető alvást; a beteg szorongóvá válhat. Gyakran szégyenérzet is társul a betegséghez, ami további akadályt jelent a diagnózis felállításánál. Kezelés nélkül az IC tünetei megnehezíthetik a leghétköznapibb dolgokat is, akár a munkaképességet is befolyásolhatják. A betegség negatív hatással lehet a házastársi és egyéb családi kapcsolatokra is. Összességében elmondható, hogy nemcsak a fizikai tünetek, de a beteg mentális egészsége miatt is rendkívül fontos lenne minél több pontos diagnózis felállítása.
