Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Az illatok sokkal többek annál, mint valaha is gondoltuk, akár terápiás célból is alkalmazhatjuk azokat. Kapcsolatban állnak emlékeinkkel, a múltba repítenek boldog, vagy éppen traumatikus élményeinket feltárva. Molnár Évával, A láthatatlan gyógyító – Az illatok terápiás ereje című könyv szerzőjével beszélgettünk.
Illatterapeutaként dolgozol, az illatok hatásairól írtál nemrég könyvet. Mit gondolsz, igaz a shakespeare-i mondás, miszerint, ha valami nem stimmel, akkor bűzlik is?
Ha belegondolsz, amikor felszáll a tömött buszra egy kellemetlen illatú ember, akkor automatikusan arrébb mész, kifejezetten a szag miatt, vagy ha belépsz egy terembe és ott büdös van, akkor sokszor ki is fordulsz onnan. Ösztönösen reagálunk így, a szaglás egyik fontos szerepe éppen az, hogy távol tartson bennünket a számunkra ártalmas, mérgező vagy veszélyes dolgoktól. Ha nem is ennyire tudatosan, de a kapcsolatainkban, a párválasztásunkban is ez meghatározó. Ha valakinek a testszagát nem tudjuk elviselni, akkor vele nem fogunk szívesen barátkozni.
Párkapcsolatban meg végképp nem maradunk sokáig egy olyan emberrel, akinek nem találjuk az illatát kellemesnek.
A Femina kiadásában nemrég megjelent könyved, A láthatatlan gyógyító – Az illatok terápiás ereje egy ehhez kapcsolódó, különleges témát dolgoz fel, az illatterápiát.
A könyv lényegében három részből áll, melynek csak egyik része maga az illatterápia. Az első rész pedig egyfajta visszatekintés, arról szól, miként használták az illatokat testi panaszok gyógyítására az ókortól egészen a 18. század végéig. Az 1800-as évekig ugyanis a parfüméria és a gyógyszerészet alapvetően nem vált el egymástól Nyugat-Európában. Ugyanazok a parfümök, amiket a tér és az emberek illatosítására alkalmaztak, orvosságként is működtek, vagy magukra kenték vagy magukra fújták, sőt le is nyelték, ugyanis ezek a parfümök fogyaszthatóak voltak még annak idején. Ebben a fejezetben az illatos gyógyítás történetét írom le, elsősorban francia vonalon, a francia gyógyszerészet és parfüméria mentén, hiszen itt született később az aromaterápia és az illatterápia is.
A második fejezet szól az illatterápiáról, a könyv harmadik része pedig praktikus tanácsokkal szolgál azzal kapcsolatban, hogyan válasszunk a hatalmas kínálatból megfelelő minőségű illóolajokat és hogyan alkalmazzuk őket felelősséggel, biztonságosan a mindennapokban.
A XX. századra egyrészt eljutottunk oda, hogy tudósok elkezdték a szaglás, az orr anatómiáját tanulmányozni. Ez az időszak egybeesett azzal, amikor az illatokat már nem a gyógyászatban használták, hanem csak a szépségápolásban, a gyógyszerészet pedig szintetikusan előállított hatóanyagokat kezdett alkalmazni.
Mennyire képesek az illatok hatni ránk?
Mindannyian érezzük szerintem a mindennapokban, hogy mennyire erőteljesen hatnak ránk az illatok, mennyire kötődnek bizonyos emlékekhez. Hogyha megérzel egy illatot, rögtön komplett emlékek, élmények, tapasztalatok tudnak felszínre kerülni. De az érzelmi kapcsolatokban is annyira erősen társítunk valakihez illatot, hogy utána később visszaemlékszünk rá: egy parfümről eszedbe jut egy régi szerelem, vagy egy öblítőről a nagymama ruhája. A tudomány ráadásul már feltérképezte azt is, hogy nemcsak az érzelmeket és a memóriát mozgatja meg egy-egy illat, hanem tanult viselkedésformákra is hat.
Ez azért érdekes, mert azokat az emlékeket, amiket valamiért traumatikusnak élünk meg és elfojtunk, nagyon finoman, de nagyon erőteljesen elő lehet idézni illatok segítségével.
Ezt használja ki tehát az általad is alkalmazott, és a könyvben is bemutatott illatterápia? Bárki, bármilyen problémával részt vehet ebben?
Igen. Maga az oldás viszonylag gyorsan megy, már egy alkalommal is meg tud történni, de nekem meggyőződésem, hogy szükség van arra a támogató folyamatra, ami utána vár ránk, hogy le tudjuk tenni azokat a védekező mechanizmusból létrejött viselkedési sémákat, amik akadályoznak bennünket, és a tényleges elakadást okozzák. Ez már egy hosszabb folyamat, akár több hónap is lehet, addig tart, amíg a kliens úgy érzi, hogy erre szüksége van. Nekem az a tapasztalatom, hogy gyakran még tovább is folytatnák, megerősítésként, akkor is, amikor én úgy látom, már lezárható a terápiás folyamat.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Mint a mankó, amit nehéz egy lábtörés után elhagyni?
Igen. Nem is olyan régen beszéltem az egyik volt kliensemmel, aki már jó néhány évvel ezelőtt járt nálam, és elmondta, hogy időnként még most is bele szokott szagolni abba az illatba, amit tőlem kapott annak idején, mert jól esik.
Mitől függ, kinek melyik illat válik be, hogyan találod meg a megfelelőt?
Ha valaki terápiára érkezik hozzám, és tudja, milyen típusú problémája van, arra keresek illatot, azokból az illóolajokból fogok neki akár ötöt-hatot is mutatni, ami ehhez a témához kapcsolódik. Miután megszagolta őket, ki kell választania azt, ami nem tetszik neki. Ezzel az esszenciával fogjuk az oldást elvégezni, mert ez az illat képes felhozni azt a traumatikus élményt, amivel dolgoznunk kell a téma kapcsán. Ezt követően kiválasztjuk azt az illatot, ami kifejezetten jó hatással van rá, nemcsak megnyugtatja, hanem olyan erőforrásokkal is összekapcsolja, ami segít a trauma feldolgozásában.
Milyen problémákra jelenthetnek még gyógyírt az illatok?
Franciaországban egészségügyi intézményekben neurológiai panaszok esetén használják széles körben, emellett a palliatív ellátásban, sőt idősotthonokban az Alzheimer-kór és a demencia állapotromlásának megakadályozására is. Afáziás betegek kezelésében is nagyon sokat tud segíteni például az elfelejtett szavak előhívásában, illetve a beszédkészség helyreállításában.
Át lehet mindezt írott formában olyan módon adni, hogy a saját szakállunkra belekezdjünk az öngyógyításba vagy éppen mások támogatásába?
Szerintem érdemes ehhez szakember segítségét igénybe venni. Saját kútfőből a támogató esszenciákat ki lehet próbálni, a traumaoldáshoz azonban mindenképpen segítséget javasolnék, mert az egy bonyolultabb, összetettebb folyamat. A lelki kockázati tényezőket is figyelembe kell venni. Fontos tudni, hogy valaki szed-e gyógyszereket, pszichotikus szereket, van-e olyan ismert pszichés, mentális vagy idegrendszeri problémája, amire rossz hatással lehet az illóolaj. Vannak gyógyszerek, amikkel együtt nem lehet illóolajokat használni.
Tehát ha valaki traumát szeretne oldani, vagy sémát átírni, akkor ahhoz mindenképpen szakértő segítség kell.
Honnan tudod, hogy sikerül egy trauma feloldása? Mennyire őszinték ezzel kapcsolatban az emberek, akikkel foglalkozol?
A legcsodálatosabb ebben a módszerben szerintem az, hogy közvetlen visszajelzésünk van arról, hogy sikerült-e az oldást elvégeznünk vagy nem.
Mert ha sikerült, akkor a kliens már nem érzi kellemetlennek az illatot, megváltozik a percepciója:
vagy semleges lesz, vagy még akár meg is kedveli. Az egyik vendégemnél például teljesen átfordult: miután kijött a blokk az oldás során, a témájához támogató esszenciaként is ugyanazt az illatot tudta használni. Ez persze nem mindenkinél van így, sokaknál egy másik illatot választunk utána támogatásként.
Kapcsolódó cikkünkben a családállításról olvashatsz.
