Ez a tünet évekkel előre jelezheti az Alzheimer-kórt

Egy tudós a beteg agyának MRI-felvételét (mágneses rezonancia képalkotás) vizsgálja az öregedés, valamint a demencia és az Alzheimer-kór okozta károsodások felismerése érdekében
Olvasási idő kb. 3 perc

A vizsgálatok alapján a szaglás érzékenységének csökkenése és elvesztése jóval azelőtt jelezheti az Alzheimer-kór jelenlétét a szervezetben, mielőtt a komolyabb, memóriát is érintő problémák megjelennének.

A szaglás gyengülése sokszor csak apró kellemetlenségnek tűnik: kevésbé érezzük az étel illatát, elmaradnak a megszokott szagok, vagy nehezebben ismerünk fel bizonyos aromákat. Egy friss kutatás azonban arra utal, hogy ez a jelenség sokkal többet jelenthet egyszerű érzékszervi változásnál – akár az Alzheimer-kór egyik legkorábbi, még a memóriazavarok előtt jelentkező figyelmeztető jele is lehet.

Az Alzheimer-kór előjele is lehet a szaglás változása

A DZNE és a Ludwig-Maximilians-Universität München (LMU) kutatói most azt vizsgálták, mi állhat a háttérben. A Nature Communications folyóiratban megjelent eredményeik szerint a magyarázat az agy saját immunrendszerében keresendő.

Fiatal nő virágot szagol
A szaglás elvesztése és az Alzheimer-kór kialakulása kapcsolatban állhat
Fotó: Westend61 / Getty Images Hungary

Az agyban található mikroglia nevű immunsejtek ugyanis tévesen kezdhetik el lebontani azokat az idegi kapcsolatokat, amelyek a szaglás működéséhez elengedhetetlenek.

A szaglás nem csak az orrban dől el. Az illatokról érkező jelek egy úgynevezett szaglóhagymába futnak be, amely az agy elejében található, és ezeket az információkat dolgozza fel. Innen hosszabb idegrostok vezetnek más agyterületek felé is – írja a ScienceDaily.

A kutatók szerint Alzheimer-kór esetén már nagyon korán megváltozik ezeknek az idegrostoknak a működése. Ez a változás olyan jelzést küldhet az agy immunsejtjeinek, mintha az adott idegi kapcsolatok hibásak lennének vagy feleslegessé váltak volna. A mikroglia pedig ennek hatására „eltakarítja” ezeket a kapcsolatokat, ami végül a szaglás romlásához vezethet.

Téves információ, mely a megoldást jelentheti a problémára

A folyamat mögött egy meglepő biológiai jelenség is áll. Normál esetben egy bizonyos zsírmolekula, a foszfatidilszerin, az idegsejtek membránjának belső oldalán helyezkedik el. A kutatások azonban azt mutatták, hogy Alzheimer-kórhoz köthető állapotokban ez a molekula a sejt külső felszínére kerül. Ez azért lényeges, mert az agy immunsejtjei ezt egyértelmű jelzésként értelmezik: a sejteket vagy kapcsolatokat el kell távolítani.

A tudósok szerint ez a jelenség összefügghet azzal, hogy az érintett idegsejtek túlműködnek vagy szabálytalanul viselkednek. Ez a „túlzott aktivitás” mintegy hibás riasztást küld az immunrendszer felé, amely ennek hatására beavatkozik, és elkezdi lebontani a kapcsolatokat.

A kutatás eredményeit nem csak állatkísérletek támasztják alá. A vizsgálatokban Alzheimer-szerű tüneteket mutató egerek mellett elhunyt betegek agyszövetét is elemezték, valamint élő pácienseknél végzett PET-vizsgálatok eredményeit is felhasználták. Ezek az adatok mind ugyanabba az irányba mutattak: a szaglással kapcsolatos idegi hálózatok már a betegség korai szakaszában sérülhetnek.

Ez azért különösen fontos, mert az Alzheimer-kór kezelésében az időzítés kulcsfontosságú. A legújabb terápiák akkor működnek a legjobban, ha még a súlyos tünetek megjelenése előtt alkalmazzák őket. Ha pedig a szaglás romlása valóban ilyen korai jelzés lehet, az akár azt is jelentheti, hogy a jövőben egyszerűbb és gyorsabb mód nyílhat a veszélyeztetett emberek azonosítására, még azelőtt, hogy a memóriazavarok egyértelműen jelentkeznének.

Kapcsolódó: Létezik egy betegség, amely a négyszeresére emelheti az Alzheimer-kór kockázatát.

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Bosszút állt a győrieken Napóleon: 40. születésnapján ért sérelme miatt vágott vissza

Az 1809-es győri csata a magyar történelem egyik legfájóbb pontja, ahol a hazai nemesi felkelők csúfos vereséget szenvedtek Napóleon modern hadseregétől. Ám a történelemkönyvek ritkán mesélnek arról, mi történt a harcok után. Augusztus végén a francia császár Győrben szállt meg, ahol a katonák hatalmas bulit csaptak a 40. születésnapja alkalmából. A legenda szerint a mulatság olyan zajosra sikerült, hogy a kialvatlan, dühös ünnepelt radikális bosszút állt: felkapott egy ágyúgolyót, és kidobta azt az ablakon. A golyó azóta is ott áll a győri ház falában – utánajártunk a történelem talán legbizarrabb születésnapi történetének.

Világom

AI irányíthatja ezt az országot: rengetegen akarnak ott élni

Egy Fülöp-szigeteki trópusi szigeten indulhat el az egyik legfurcsább politikai kísérlet. Dan Thomson techvállalkozó szerint már körülbelül 12 ezren jelezték, hogy szívesen lennének lakói vagy e-lakosai annak a mikronemzetnek, amelyet mesterséges intelligenciák irányítanának.

Offline

Nem arról szól Tell Vilmos története, mint gondolod: viking legenda lehetett

Generációk nőttek fel Tell Vilmos, a bátor svájci számszeríjász történetén, aki a fia fejére helyezett almát lőtte le, hogy megmentse az életüket a zsarnok elnyomóktól. Bár a történet a szabadság egyetemes szimbólumává vált, a modern kutatások és a középkori krónikák szerint a drámai almás jelenet, a tegezbe rejtett második nyílvessző és a király elleni bosszú valójában évszázadokkal korábban, a ködös északon, a harcias vikingek földjén született meg.

Életem

Veszély leselkedik a magyar autósokra: ezt kell tenned, ha útközben te is meglátod

Fokozott figyelmet kérnek az autósoktól és a kerékpárosoktól a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei, akik az ilyenkor vándorló, hazánkban őshonos mocsári teknősökre hívták fel a figyelmet. Az állatok vonulási útvonala akár forgalmas helyeket is keresztezhet, így megnövelve a baleseti kockázatot.

Világom

Vészjósló fordulat az ebolajárványban: a halálos kór gyorsabb a szakembereknél

A Kongói Demokratikus Köztársaságban pusztító ebolajárvány már hosszabb ideje terjedt, mire az orvosok azonosították a vírust, ami jelentősen hozzájárult a helyzet súlyosbodásához. Ugyanakkor az ebola viszonylag sérülékeny vírus, és terjedése is korlátozott: közvetlen érintkezéssel fertőz, nem pedig a levegőben terjed. Emiatt rendkívül kicsi az esélye annak, hogy globális fenyegetéssé váljon.

Életem

10 fokkal esik vissza a hőmérséklet – ekkor jön az enyhülés

A hét első felében még kitart a nyárias meleg, kedden és szerdán helyenként 33-34 fokot is mutathatnak a hőmérők, ám csütörtöktől markáns lehűlés érkezik. Egy hidegfront hatására akár 10 fokkal is visszaeshet a nappali hőmérséklet, miközben erős szél és elszórt zivatarok is megzavarhatják az addigi zavartalan napsütést.

Szülőség

Allergia gyerekkorban: mikor nem szabad halogatni az orvost?

Kisgyerekkorban, sőt, csecsemőkorban is jelentkezhet allergia, mely az immunrendszer túlzó reakciója egy alapvetően ártalmatlan anyagra. Az allergia kezelése fontos a tünetek enyhítése miatt, de előfordulhat, hogy asztma is kialakul a következtében, ami mindenképpen orvosi beavatkozást igényel.

Offline

Sydney, Melbourne vagy Canberra: tudod, mi Ausztrália fővárosa?

A világ 193 független országa között jó néhány akad, amelynek fővárosát könnyű összekeverni, míg másokét talán még álmodból felébresztve is rávágnád. Kvízünkből most kiderül, mennyire vagy otthon a világ fővárosaival kapcsolatos földrajzi tudnivalókban.

Testem

Ezért baj, ha félsz az MR-től: a vizsgálat eredményét is befolyásolja

Bár az MR-vizsgálat egy teljesen fájdalommentes, életmentő diagnosztikai eljárás, a betegek jelentős része valóságos rémálomként éli meg a bezártságot és a gép félelmetes kattogását. A túlzott szorongás azonban nemcsak lelkileg viseli meg a pácienst, hanem a vizsgálat sikerét is közvetlenül veszélyezteti. A pánik miatti önkéntelen mozgások ugyanis tönkretehetik a felvételeket, ami téves diagnózishoz vagy a procedúra megismétléséhez vezethet. Mitől félünk a legjobban az MR-gépben, és hogyan játszható ki a stressz a pontos eredmény érdekében?