Ez a tünet évekkel előre jelezheti az Alzheimer-kórt

Egy tudós a beteg agyának MRI-felvételét (mágneses rezonancia képalkotás) vizsgálja az öregedés, valamint a demencia és az Alzheimer-kór okozta károsodások felismerése érdekében
Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A vizsgálatok alapján a szaglás érzékenységének csökkenése és elvesztése jóval azelőtt jelezheti az Alzheimer-kór jelenlétét a szervezetben, mielőtt a komolyabb, memóriát is érintő problémák megjelennének.

A szaglás gyengülése sokszor csak apró kellemetlenségnek tűnik: kevésbé érezzük az étel illatát, elmaradnak a megszokott szagok, vagy nehezebben ismerünk fel bizonyos aromákat. Egy friss kutatás azonban arra utal, hogy ez a jelenség sokkal többet jelenthet egyszerű érzékszervi változásnál – akár az Alzheimer-kór egyik legkorábbi, még a memóriazavarok előtt jelentkező figyelmeztető jele is lehet.

Az Alzheimer-kór előjele is lehet a szaglás változása

A DZNE és a Ludwig-Maximilians-Universität München (LMU) kutatói most azt vizsgálták, mi állhat a háttérben. A Nature Communications folyóiratban megjelent eredményeik szerint a magyarázat az agy saját immunrendszerében keresendő.

Fiatal nő virágot szagol
A szaglás elvesztése és az Alzheimer-kór kialakulása kapcsolatban állhat
Fotó: Westend61 / Getty Images Hungary

Az agyban található mikroglia nevű immunsejtek ugyanis tévesen kezdhetik el lebontani azokat az idegi kapcsolatokat, amelyek a szaglás működéséhez elengedhetetlenek.

A szaglás nem csak az orrban dől el. Az illatokról érkező jelek egy úgynevezett szaglóhagymába futnak be, amely az agy elejében található, és ezeket az információkat dolgozza fel. Innen hosszabb idegrostok vezetnek más agyterületek felé is – írja a ScienceDaily.

A kutatók szerint Alzheimer-kór esetén már nagyon korán megváltozik ezeknek az idegrostoknak a működése. Ez a változás olyan jelzést küldhet az agy immunsejtjeinek, mintha az adott idegi kapcsolatok hibásak lennének vagy feleslegessé váltak volna. A mikroglia pedig ennek hatására „eltakarítja” ezeket a kapcsolatokat, ami végül a szaglás romlásához vezethet.

Téves információ, mely a megoldást jelentheti a problémára

A folyamat mögött egy meglepő biológiai jelenség is áll. Normál esetben egy bizonyos zsírmolekula, a foszfatidilszerin, az idegsejtek membránjának belső oldalán helyezkedik el. A kutatások azonban azt mutatták, hogy Alzheimer-kórhoz köthető állapotokban ez a molekula a sejt külső felszínére kerül. Ez azért lényeges, mert az agy immunsejtjei ezt egyértelmű jelzésként értelmezik: a sejteket vagy kapcsolatokat el kell távolítani.

A tudósok szerint ez a jelenség összefügghet azzal, hogy az érintett idegsejtek túlműködnek vagy szabálytalanul viselkednek. Ez a „túlzott aktivitás” mintegy hibás riasztást küld az immunrendszer felé, amely ennek hatására beavatkozik, és elkezdi lebontani a kapcsolatokat.

A kutatás eredményeit nem csak állatkísérletek támasztják alá. A vizsgálatokban Alzheimer-szerű tüneteket mutató egerek mellett elhunyt betegek agyszövetét is elemezték, valamint élő pácienseknél végzett PET-vizsgálatok eredményeit is felhasználták. Ezek az adatok mind ugyanabba az irányba mutattak: a szaglással kapcsolatos idegi hálózatok már a betegség korai szakaszában sérülhetnek.

Ez azért különösen fontos, mert az Alzheimer-kór kezelésében az időzítés kulcsfontosságú. A legújabb terápiák akkor működnek a legjobban, ha még a súlyos tünetek megjelenése előtt alkalmazzák őket. Ha pedig a szaglás romlása valóban ilyen korai jelzés lehet, az akár azt is jelentheti, hogy a jövőben egyszerűbb és gyorsabb mód nyílhat a veszélyeztetett emberek azonosítására, még azelőtt, hogy a memóriazavarok egyértelműen jelentkeznének.

Kapcsolódó: Létezik egy betegség, amely a négyszeresére emelheti az Alzheimer-kór kockázatát.

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.