Mégsem csodaszer a halolaj? Megdöbbentő mellékhatásra derült fény

Nő halolaj kapszulát tart az egyik kezében, a másikban egy pohár vizet
Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Bár a halolaj egyértelműen egészségtámogató hatásairól ismert, egy friss kutatás rámutatott, hogy bizonyos helyzetekben az EPA hátráltathatja az agy regenerációját. Ugyanez a hatás a DHA esetében nem jelentkezett.

A halolaj-kiegészítőket sokan az egyik legegészségesebb étrend-kiegészítőként tartják számon. Az omega-3 zsírsavakról régóta azt gondoljuk, hogy támogatják az agyműködést, védik a szívet, és segítenek a gyulladásos folyamatok csökkentésében. Egy friss kutatás azonban arra utal, hogy bizonyos helyzetekben a hatásuk nem feltétlenül egyértelműen kedvező, sőt bizonyos körülmények között akár kedvezőtlen is lehet.

A halolajnak is lehetnek mellékhatásai?

A két legismertebb omega-3 zsírsav, az EPA és a DHA, régóta a köztudatban van mint olyan anyag, amelyeket érdemes rendszeresen bevinni a szervezetbe. Forrásuk jellemzően a zsíros halak, mint a makréla vagy a lazac, de étrend-kiegészítő formájában is gyakran találkozhatunk velük.

Egy tudós a beteg agyának MRI-felvételét (mágneses rezonancia képalkotás) vizsgálja az öregedés, valamint a demencia és az Alzheimer-kór okozta károsodások felismerése érdekében
A halolaj agyra gyakorolt hatásai nem minden esetben olyan pozitívak, mint elsőre gondoltuk
Fotó: TEK IMAGE/SCIENCE PHOTO LIBRARY / Getty Images

A DHA (dokozahexaénsav) és az EPA (eikozapentaénsav) a szervezetben eltérő szerepet töltenek be. A DHA főként az agy és a szem idegsejtjeinek szerkezeti felépítésében vesz részt, ezért különösen fontos az idegrendszer normál működéséhez és fejlődéséhez.

Az EPA inkább „szabályozó” hatású: a gyulladásos folyamatokban és az immunrendszer működésében játszik szerepet, vagyis inkább a szervezet válaszreakcióit befolyásolja, mintsem az idegsejtek közvetlen építőeleme lenne. Emiatt a két zsírsav hatása nem azonos, és a kutatások is gyakran külön vizsgálják őket.

A Dél-Karolinai Orvostudományi Egyetem kutatása különösen az ismétlődő, enyhe traumás agysérülések utáni regenerációt vizsgálta. Ilyen sérülések például sportolóknál – például bokszolóknál – vagy baleseteknél fordulhatnak elő, és hosszú távon is hatással lehetnek az agy működésére.

A kutatást Onder Albayram idegtudós vezette, aki munkatársaival az agyi erek sérülés utáni helyreállítását tanulmányozta. A kutatók arra jutottak, hogy a halolaj egyik fő összetevője, az EPA (eikozapentaénsav), bizonyos körülmények között befolyásolhatja az agy regenerációs folyamatait.

A legfontosabb megfigyelés az volt, hogy magasabb EPA-szint mellett az agy sérülés utáni helyreállása gyengébb lehetett.

Ez elsőre ellentmond annak, amit az omega-3 zsírsavakról általában gondolunk, hiszen sokszor „agyvédő” tápanyagként emlegetik őket. A kutatók azonban hangsúlyozták, hogy az EPA és a DHA két különböző molekula, amelyek eltérően viselkednek a szervezetben.

Nem károsodás, de lassabb regeneráció

Állatkísérletekben azt figyelték meg, hogy azoknál az egereknél, amelyek hosszabb ideig kaptak halolaj-kiegészítést, ismételt enyhe fejsérülések után lassabb volt az idegrendszeri felépülés. Ez nem azt jelenti, hogy az agy károsodott a halolajtól, hanem azt, hogy a regenerációs folyamatok kevésbé voltak hatékonyak.

Emellett emberi agyi mikroérhálózatból származó sejtkísérleteket is végeztek. Ezek a sejtek az agy és a vérkeringés közötti védőgát egyik legfontosabb elemei. A vizsgálatok szerint az EPA jelenléte ezekben a sejtekben csökkentette a regenerációs képességet, míg a DHA nem mutatott ilyen hatást.

A kutatók egy további lépésként krónikus traumás encephalopathiában (CTE – lassan kialakuló, súlyos agyi betegség, amelyet ismétlődő fejsérülések okozhatnak) szenvedő betegek elhunyt agyszöveteit is elemezték. Ez a betegség gyakran sportolóknál, például bokszolóknál vagy amerikaifutball-játékosoknál fordul elő. A mintákban olyan anyagcsere- és érrendszeri változásokat találtak, amelyek összhangban voltak az állatkísérletekben megfigyelt folyamatokkal.

Lazacfilé kaporral díszítve
Az EPA és a DHA a zsíros halakból, mint a lazac, vagy a makréla, nagyobb mennyiségben jut a szervezetbe
Fotó: Vanik Zoltan / Dívány

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ezek az eredmények nem jelentik azt, hogy a halolaj általában káros lenne. Inkább arra mutatnak rá, hogy a hatások erősen függnek a körülményektől, például attól, hogy van-e jelen sérülés, milyen az egyén anyagcseréje, és milyen hosszú ideje szedi a kiegészítőt.

Az omega-3 zsírsavakat ezért nem érdemes egységes „csodaszerként” kezelni. Bár sok esetben továbbra is hasznosak lehetnek – például a szív- és érrendszeri egészség támogatásában –, a hatásuk nem minden helyzetben és nem feltétlenül egyértelműen pozitív. Emiatt a szakértők szerint a pótlásuk inkább egyénre szabott megközelítést igényel.

Kapcsolódó: Meglepő, de a halolajjal kapcsolatosan nem csak az agyra gyakorolt negatív hatásokról szólnak tanulmányok.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Hiába veszel drága sampont: ezek a szokások ártanak a legtöbbet a hajadnak

Hajlamosak vagyunk vagyonokat költeni a legújabb csodasamponokra, luxusbalzsamokra és méregdrága hajpakolásokra, miközben a fürdőszobából kilépve szinte azonnal tönkretesszük a hatásukat. A hajmosás utáni rutinunk tele van olyan berögzült, észrevétlen mozdulatokkal, amelyekkel szép lassan leamortizáljuk a hajszálainkat. Összegyűjtöttük azokat a leggyakoribb hibákat, amelyeket szinte mindannyian elkövetünk.

Mindennapi

Veszélyes androidos vírus terjed: kifoszthatja a bankszámládat

Adathalász módszerekkel terjesztik azt a vírust, amely egy hasznos, eszközök közötti kommunikációt biztosító funkciót használ ki pénzügyi csalásokhoz. Telepítése után gyakorlatilag a teljes képernyő és a billentyűzet is megfigyelés alá kerül, így a bizalmas adatok megszerzése sem jelent akadályt.

Mindennapi

200 ezer alatt nincs budapesti albérlet: brutális a júniusi áremelkedés

Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek azok a diákok és fiatalok, akik idén nyáron keresnek kiadó lakást a fővárosban. Bár a felsőoktatási ponthatárokat csak július 23-án teszik közzé, az albérletpiac már júniusban komoly árszintemelkedést produkált. A budapesti átlagos bérleti díj egyetlen hónap alatt 6,4 százalékkal emelkedett, elérve a 285 766 forintot.

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.