Izzadás: mikor normális, és mikor jelezhet betegséget?

Olvasási idő kb. 2 perc

Az izzadás a szervezet természetes szabályozó folyamata, amely fontos szerepet játszik a hőháztartás fenntartásában. Az is normális, hogy egyénenként eltérő mértékben verejtékezünk, bizonyos esetekben azonban kóros folyamatokra is utalhat.

Az izzadásról legtöbbször akkor beszélünk, amikor zavarni kezd bennünket, például melegben, stresszhelyzetben, vagy amikor bármilyen körülmények között indokolatlannak érezzük – írja a Weborvos. A verejtékezés finoman hangolt élettani válasz. Vajon ugyanaz a jelenség mikor számít teljesen normálisnak – és mikor válik olyan tünetté, amire már érdemes figyelni?

A test természetes hűtőrendszere

Az izzadás elsődleges feladata a testhőmérséklet szabályozása. Amikor a szervezet felmelegszik – akár külső hőhatás, akár fizikai aktivitás miatt – az idegrendszer jelzést küld a verejtékmirigyeknek, és megindul a verejtéktermelés. A bőr felszínén elpárolgó folyadék hőt von el, így segít lehűteni a testet.

A verejték döntően vízből áll, de kisebb mennyiségben elektrolitokat – például nátriumot és káliumot – is tartalmaz. Ez azért fontos, mert nagyobb mértékű izzadás esetén nemcsak folyadékot, hanem ásványi anyagokat is veszítünk.

Az izzadás természetes folyamat, de ha megváltozik az egyénileg ránk jellemző módja vagy mértéke, az jelzés értékű lehet
Fotó: fizkes / Getty Images Hungary

Miért izzadunk különbözőképpen?

Ugyanabban a helyzetben valaki alig izzad, más ember pedig percek alatt csuromvizessé válik. Egyik eset sem jelent feltétlenül problémát.

Az izzadás mértékét több tényező befolyásolja:

  • genetikai adottságok,
  • testalkat és testsúly,
  • edzettségi szint,
  • hormonális állapot,
  • valamint az idegrendszer érzékenysége.

Edzettebb szervezetben például hamarabb indul be az izzadás, és hatékonyabbá válik a hőleadás – ez az úgynevezett adaptáció része. Emellett a férfiak általában többet izzadnak, részben a nagyobb izomtömeg és eltérő hormonális háttér miatt.

Stresszhelyzetben pedig elsősorban a tenyéren, talpon vagy hónaljban jelentkező izzadás figyelhető meg – ez egy gyors idegi válaszreakció, amely nem a hőszabályozást szolgálja, hanem az autonóm idegrendszer aktivációjához kapcsolódik.

Ha érdekel a cikk folytatása, elolvashatod a Weborvoson.

Radnai Anna
Radnai Anna
Újságíró, szerkesztő
Radnai Anna kommunikáció szakon diplomázott, egészségügyi szakújságíróként és szerkesztőként több mint 20 éve foglalkozik egészségügyi, orvosszakmai és tudományos témák feldolgozásával. Pályája során orvosoknak, egészségügyi szakembereknek és laikus olvasóknak szóló tartalmakat írt és szerkesztett országos online médiumok egészségügyi rovataiban, orvosszakmai lapoknál és kiadóknál. Több szakmai és laikus egészségügyi portál alapító főszerkesztője volt, betegeket célzó edukációs projektek tartalmi vezetőjeként és könyvszerkesztőként is dolgozott. EMCC által akkreditált coachként és mentorként szerzett tapasztalatait szerkesztői szemléletében is kamatoztatja. 2025 áprilisa óta a Dívány szerzője, 2025 augusztusától a Weborvos főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Két ország vitatkozott ezen a pici sziklán: felváltva tűztek zászlót a Hans-szigetre

Mindössze 130 hektár, és még kopár meg lakatlan is, mégis két ország csaknem ötven évig vitázott rajta – a Hans-szigeti konfliktus azonban nem pont úgy zajlott, ahogyan azt egy határvitáról „elvárnánk”. Noha a felek között hosszú ideig politikai kérdéssé vált az ügy, nézőpontjaikat egészen békés módon közelítették egymáshoz.

Szülőség

Újszülöttek pelenka nélkül: nem ősanyaság, ez az EC

Az EC, azaz elimination communication – magyarul Természetes Csecsemőhigiénia – a baba jelzéseire és természetes ürítési ritmusára épülő szemlélet. A lényege, hogy a pelenka rutinszerű használata helyett a szülő a megfelelő pillanatban kínál fel ürítési lehetőséget a gyereknek. Az ilyen fajta együttműködés akár már az első hónapokban elkezdődhet.

Offline

A világ első női detektíve mentette meg Lincolnt a haláltól

Amikor a huszonhárom éves, megözvegyült Kate Warne 1856-ban besétált Amerika leghíresebb nyomozóirodájába, a férfiak vélhetően csak mosolyogtak rajta, ő azonban történelmet írt. Nemcsak ő lett a világ legelső női magánnyomozója, ő mentette meg Abraham Lincolnt egy merénylettől is.

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.