Miért visel meg ennyire a tavaszi hőingadozás? A tested lassabban alkalmazkodik, mint hinnéd

Levendulák a mezőn
Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A tavaszra mindig is jellemzőek voltak a hirtelen hőmérsékletváltozások, egyik héten rövidujjúban is melegünk van, másik héten elkél a pulóver a tavaszi kabát alá. Alkalmazkodunk az öltözködésben, de vajon hogyan alkalmazkodik mindehhez szervezetünk?

A hőszabályozás gyors átállása

A hirtelen felmelegedés elsődlegesen a szervezet hőszabályozó rendszerét aktiválja. A testhőmérséklet stabilitását egy összetett, központi idegrendszeri szabályozás biztosítja, amelyben kulcsszerepe van a hipotalamusznak, valamint a perifériás és centrális hőérzékelőknek.

Meleg hatására fokozódik a bőr vérellátása, az erek kitágulnak, és megindul az izzadás, amely a hőleadás egyik legfontosabb mechanizmusa. A hőszabályozás egy dinamikus egyensúlyi folyamat, melyben a szervezet folyamatosan a hőtermelés és a hőleadás közötti egyensúlyt igyekszik fenntartani.

Amikor azonban a környezeti hőmérséklet rövid idő alatt emelkedik, ez az egyensúly átmenetileg felborulhat. Ennek következménye lehet a fáradtság, fejfájás vagy a koncentráció romlása.

Az idős emberek fokozottan ki vannak téve az időjárás okozta nehézségeknek
Fotó: Casarsa / Getty Images Hungary

Keringési alkalmazkodás és terhelés

A hőleadás egyik fő eszköze a bőr felé irányuló fokozott véráramlás, ami a keringési rendszer számára többletterhelést jelent. A perifériás értágulat miatt csökkenhet a vérnyomás, amit a szervezet emelkedő pulzusszámmal kompenzál.

Ez az úgynevezett „kardiovaszkuláris alkalmazkodás” egyes esetekben kevésbé hatékony, különösen idősebbeknél vagy szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknél. A hőterhelés hatására ilyenkor gyakoribbá válhat a szédülés, gyengeségérzés, illetve a panaszok fokozódása.

A meleghez való alkalmazkodás során a keringés és a hőszabályozás „versenyez” a rendelkezésre álló vérmennyiségért – miközben a bőr hűtése fokozódik, csökkenhet az egyéb szervek vérellátása, ami hozzájárulhat a fáradékonysághoz és a teljesítmény csökkenéséhez.

A folyadékháztartás szerepe

A meleg környezetben az izzadás fokozódásával nő a folyadékvesztés,ami közvetlen hatással van a hőszabályozás hatékonyságára. Ha a folyadékveszteséget nem pótoljuk megfelelően, romlik a szervezet hőleadó képessége, és gyorsabban emelkedhet a testhőmérséklet.

A csökkenő vértérfogat (hipovolémia) tovább növeli a keringési rendszer terhelését, és hozzájárulhat fáradtság, fejfájás és általános rossz közérzet kialakulásához. Szélsőséges esetben elektrolit-egyensúlyzavarok is felléphetnek.

Ha érdekel, melyek azok az állapotok, amelyekben az emberek érzékenyebben reagálnak a tavaszi hőingadozásra, és mit tehetünk, hogy csökkentsük a tüneteket, ajánljuk a Weborvos cikkét.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Radnai Anna
Radnai Anna
Újságíró, szerkesztő
Radnai Anna kommunikáció szakon diplomázott, egészségügyi szakújságíróként és szerkesztőként több mint 20 éve foglalkozik egészségügyi, orvosszakmai és tudományos témák feldolgozásával. Pályája során orvosoknak, egészségügyi szakembereknek és laikus olvasóknak szóló tartalmakat írt és szerkesztett országos online médiumok egészségügyi rovataiban, orvosszakmai lapoknál és kiadóknál. Több szakmai és laikus egészségügyi portál alapító főszerkesztője volt, betegeket célzó edukációs projektek tartalmi vezetőjeként és könyvszerkesztőként is dolgozott. EMCC által akkreditált coachként és mentorként szerzett tapasztalatait szerkesztői szemléletében is kamatoztatja. 2025 áprilisa óta a Dívány szerzője, 2025 augusztusától a Weborvos főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.