A magyarországi méhnyakrák-megelőzés helyzetéről dr. Krasznai Zoárd, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója adott interjút a Weborvosnak.
A HPV elleni védőoltás, a korszerű szűrés és a hozzáférhető kezelések együtt teremthetik meg a méhnyakrák visszaszorításának feltételeit. Dr. Krasznai Zoárdot, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatóját kérdezte a Weborvos arról, hogy hol tart Magyarország ezen az úton.
A WHO méhnyakrák-eliminációs célkitűzése három pillérre épül. Mit jelentenek ezek pontosan?
A WHO úgynevezett 90–70–90-es célkitűzést fogalmazott meg. Ez azt jelenti, hogy a fiatal lányok 90 százaléka 15 éves koráig részesüljön HPV elleni védőoltásban, a nők 70 százaléka vegyen részt rendszeresen nagy érzékenységű teszttel végzett szűrésen, és azoknak a 90 százaléka, akiknél elváltozást vagy betegséget találnak, megfelelő kezelést kapjon.
Hol tartunk ehhez képest Magyarországon?
Azt lehet mondani, hogy összességében jól állunk. A hetedikes lányok körében az iskolai védőoltás átoltottsága jelenleg körülbelül 82 százalék, ami európai és világviszonylatban is kiemelkedően jó arány, és évről évre lassan emelkedik. Ugyanakkor a 90 százalékos cél még nem teljesült, és az utolsó 10 százalék elérése mindig nehéz, éppen ezért ezt a célt továbbra is prioritásként kell kezelni.
Mi a helyzet a szűréssel?
Itt már kevésbé kedvező a kép. Magyarországon régóta működik szervezett méhnyakrákszűrő program, mégis elmaradunk a kívánt 70 százalékos részvételi aránytól. Ugyanakkor fontos látni, hogy sok nő magánellátásban vesz részt szűrésen, ezért a valós arány valamivel jobb lehet, mint amit a szervezett program adatai mutatnak. Ettől függetlenül van még teendő, ezért is fontosak az olyan figyelemfelhívó alkalmak, mint az Európai Méhnyakrák-eliminációs Hét.
Ha érdekel, mennyiben hozzáférhetőek Magyarországon a legkorszerűbb méhnyakrák-terápiák, és milyen egyéb rosszindulatú betegséget okozhat a HPV, ajánljuk a Weborvos cikkét.
