Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A napokban publikálták az Egyesült Államok legfrissebb, 2025–2030-as táplálkozási ajánlását (Dietary Guidelines for Americans – DGA) irányelvét, amit laikusoknak fogalmaznak, de a szakma is mérvadónak tekint.
A részletekről dr. Barta Zsolt gasztroenterológus, címzetes egyetemi docens adott szakmai tájékoztatást a Weborvosnak. A 10 oldalas összefoglaló fő üzenete egyszerű: minél több minimálisan feldolgozott, úgynevezett „valódi” étel kerüljön az étrendbe, és minél kevesebb magasan feldolgozott termék, hozzáadott cukor és finomított szénhidrát. Az új ajánlás hangsúlyos elemei közé tartozik a korábbinál magasabb fehérjebevitel, a teljes zsírtartalmú tejtermékek megjelenése, valamint az alkoholra vonatkozó üzenet átalakulása: eltűnt a korábbi napi „1–2 ital” jellegű limit.
Ezért fontos a táplálkozási irányelv
A Dietary Guidelines for Americans (DGA) az Egyesült Államok szövetségi táplálkozási ajánlása, amely a lakosságnak szóló üzenetek mellett több közétkeztetési és támogatott program – például az iskolai étkeztetés – szakmai alapját is adja. Bár amerikai irányelvről van szó, világszerte számos országban figyelembe veszik, ezért nem mehetünk el mellette mi sem szó nélkül.
Hol lehet problémás az üzenet?
Bár a 2025–2030-as DGA több ponton korszerűbb szemléletet tükröz, egyes megfogalmazásai szakmai vitákat is kiváltottak. Ilyen terület a telített zsírok kérdése. Az irányelv továbbra is kimondja, hogy a telített zsírok aránya maradjon a napi energiabevitel 10 százaléka alatt,
ugyanakkor a „healthy fats” kapcsán megjelenik a vaj és a marhafaggyú (beef tallow) említése is, ami kommunikációs szempontból ellentmondásos lehet.
Gasztroenterológiai és kardiometabolikus kockázat szempontjából – különösen szív- és érrendszeri betegség, illetve emelkedett LDL-koleszterinszint esetén – a teljes zsírtartalmú tejtermékek és a magasabb telítettzsír-bevitel hangsúlyozása nem minden esetben tekinthető optimális megközelítésnek. Ilyenkor továbbra is a telítetlen zsírsavak előnyben részesítése és a telített zsírok mérséklése jelenti a biztonságosabb irányt.
Hasonlóan árnyalt megközelítést igényel a fehérjebevitel kérdése is. Bár az új ajánlás magasabb fehérjecélt jelöl meg, krónikus vesebetegség esetén ez nem alkalmazható automatikusan, és egyéni mérlegelésre van szükség.
Ha érdekelnek az ajánlás további részletei és főbb üzenetei, ajánljuk a Weborvos cikkét.
