Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár gyakran emlegetik alapvető nyomelemként a krómot, valójában nincs bizonyíték arra, hogy az emberi szervezetnek szüksége lenne rá.
A krómról legtöbbünknek a fényes fürdőszobai csaptelepek vagy autóalkatrészek ugranak be, pedig évtizedek óta megtalálható a multivitaminokban, és külön is kapható étrend-kiegészítőként. Állítólag segít a vércukorszint szabályozásában, fokozza a fizikai teljesítményt, ám egyre inkább úgy tűnik, hogy a króm szerepét rosszul mérték fel, és lehet, hogy semmi szükségünk nincs rá.
Teljesen fölösleges étrend-kiegészítőként krómot szedni
Az emberi szervezet egészséges működéséhez valóban kellenek bizonyos fémek. Ezeket hívják esszenciális nyomelemeknek, ilyen például a vas, a cink, a mangán, a kobalt és a réz. Ahogy az elnevezésük is sugallja, ezek a fémek csak nagyon kis mennyiségben – nyomnyi adagban – szükségesek.
A legtöbb nyomelem esetében a tudomány pontosan tudja, miért nélkülözhetetlenek. A vas például az oxigénszállításban játszik kulcsszerepet, hiánya vérszegénységhez vezet, ami fáradékonyságot, fejfájást, töredezett körmöket okoz.
A tudósok részletesen feltérképezték, hogyan segít a vas a fehérjéknek az alapvető kémiai reakciókban az emberi testben és az összes élőlény esetében. Nemcsak azt tudják, hogy elengedhetetlen, hanem azt is, hogy miért. Ugyanez viszont nem mondható el a krómról.
A krómhiány – amikor a szervezetben nagyon alacsony vagy nulla a króm szintje – rendkívül ritka, és a kutatók még nem találtak olyan betegséget, amelyet egyértelműen a króm alacsony szintje okozna.
A szakemberek eddig olyan fehérjét sem azonosítottak, amelynek működéséhez krómra lenne szükség. Valójában csak egyetlen fehérje kapcsolódik a krómhoz, de az is valószínűleg a veséknek segít a krómot eltávolítani a vérből.
„Így a biokémia alapján jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy az embereknek vagy állatoknak bármilyen konkrét funkcióhoz valóban szükségük lenne a krómra” – írja a Neil Marsh, a Michigani Egyetem kémia és biokémia professzora a The Conversation oldalán.
Egy hibás patkánykísérlettel indult a króm diadalmenete
Adódik a kérdés: ha nincs bizonyíték arra, hogy a szervezetnek szüksége van krómra, miért került be az ajánlások közé? A válasz egészen az 1950-es évekig nyúlik vissza, amikor a táplálkozástudomány még gyerekcipőben járt, és a szakemberek nagyon keveset tudtak arról, mely nyomelemek szükségesek az egészség megőrzéséhez.
Egy tanulmányban laboratóriumi patkányokat olyan étrenddel etettek, amely a 2-es típusú cukorbetegség tüneteit váltotta ki. Amikor az étrendjükhöz krómot adtak, a tünetek javultak, és úgy tűnt, hogy a króm segít a cukorbetegség ellen.
Ezekre a kísérletekre vezethető vissza a ma is széles körben elterjedt állítás, hogy a króm fontos a vércukorszint szabályozásában. Csakhogy ezek a régi kutatások a mai sztenderdeknek nem felelnek meg, a későbbi, szigorúbb vizsgálatok pedig nem tudták megismételni az eredményeket. Egyes kísérletek szerint a krómot kapó patkányok valóban jobban szabályozták a vércukrukat, más kísérletek viszont nem találtak különbséget. Az viszont egyértelművé vált: a krómmentes étrenden élő patkányok tökéletesen egészségesek voltak.
Az embereken végzett vizsgálatokat sokkal nehezebb ellenőrizni, de az eredmények itt is ellentmondásosak voltak. Ha van is bármilyen hatása a krómnak a vércukorszintre, az nagyon csekély.
Nem káros, de egészségügyi előnye sincs a krómnak
Mindezek ellenére az amerikai nonprofit Orvostudományi Intézet (Institute of Medicine, IOM) 2001-ben beemelte a krómot a javasolt nyomelemek közé. Bár elismerték, hogy a kutatások nem bizonyítják a króm egészségügyi előnyeit, a testület azt javasolta, hogy a felnőttek napi 30 mikrogramm krómot fogyasszanak.
Ez viszont nem tudományos bizonyítékokon alapult, hanem azon, hogy körülbelül ennyi krómot fogyaszt egy átlagos amerikai.
Ennek a mennyiségnek nagy része nem az ételekből származik, hanem a rozsdamentes acél edényekből és az élelmiszer-feldolgozó gépekből oldódik ki.
A tudomány jelenlegi állása szerint a krómot tartalmazó étrend-kiegészítők szedése nem jelent egészségügyi kockázatot, viszont semmilyen előnnyel sem jár. A kutatások alapján egyre valószínűbb, hogy a krómnak elenyésző a biológia szerepe.
A vitaminok nagyon fontosak az egészségünk szempontjából, de nem mindegy, hogyan szeded őket.
