Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A menopauza, pontosabban a menopauzális átmenet a friss kutatás szerint nem akkor kezdődik, mikor a menstruáció elmarad, hanem már azt jóval megelőzően elindul egy folyamat, mely a szervezet több fontos részletét is érinti.
Minden nő életében eljön az a idő – akár a harmincas, negyvenes éveiben –, amikor testének működése lassan átalakul. A menstruációs ciklus rendszere felborul, az ösztrogén nevű női nemi hormon termelése fokozatosan csökken, és végül hosszabb‑rövidebb idő után a vérzés teljesen elmarad. Ezt a természetes átmenetet emlegeti a köznyelv menopauzának, egyfajta biológiai „fordulópontnak”, ami után a szervezet működése más pályára áll. Sokan csak akkor döbbennek rá a jelenlétére, amikor a menstruáció végleg eltűnik, pedig a változás jóval korábban jelentkezik.
Mi az a menopauza, és mikor érkezik el az ideje?
A menopauza hivatalos „bekövetkezését” akkor mondjuk ki, amikor az utolsó menstruációt követően 12 hónapig nem volt újabb vérzés.
Ezt az eseményt az orvostudomány FMP‑nek (final menstrual period – utolsó menstruáció) nevezi.
Az időszak, ami az utolsó normál ciklus és az FMP között zajlik, az átmeneti fázis, igaz, maga parimanopauza, vagy menopauzális átmenet már akár jóval korábban is elkezdődhet. Ebben az időszakban felléphetnek kellemetlen tünetek: hőhullámok, hangulatingadozás, alvászavar, hüvelyszárazság, csökkenő libidó és az ízületi vagy izomfájdalmak is gyakrabban jelentkezhetnek.
Mindezek a petefészkek hormon‑termelésének változásával függenek össze.
Bár a menopauza természetes és normális életfolyamat, hátterében egy sor hormonális változás húzódik, amelyek komoly egészségügyi következményekkel járhatnak. A korai menopauza, azaz amikor ez a folyamat jóval a szokásos időnél korábban, 40–45 éves kor előtt bekövetkezik, nem ritka jelenség – és sajnos sokszor nem is ismerik fel időben.
10 év
Egy nemrégiben közölt tanulmány (mely szakértői lektorálás előtt áll) abból indult ki, hogy a hagyományos kutatások nehezen tudták megbízhatóan megállapítani az egyes nőknél, mikor is volt az utolsó menstruációs ciklus, azaz pontos FMP‑kor.
Ennek következtében az orvosi adatok, laborértékek és élettani változások elemzése is elmosódott lehetett. A kutatók viszont hatalmas mennyiségű laborvizsgálat adatait elemezték: több mint egymillió nő adatait két nagy populációs kohorszban – Izraelben és az Egyesült Államokban –, összesen mintegy 300 millió laboreredményt.
Ahelyett, hogy a nők korát vették volna kiindulási pontnak, egy speciális matematikai módszert, ún. dekonvolúciós algoritmust (olyan módszer, amely zajos, több változóból álló adatból próbál „kivilágosítani” egy rejtett mintázatot) alkalmaztak, és az adatokat nem a naptári korhoz, hanem az egyéni FMP‑től eltelt időhöz igazították. Így sikerült „láthatóvá tenni”, miként alakul át a női test működése a menopauza során és azon túl.
A tanulmány szerint a hormonális változás már sok évvel az utolsó menstruációs periódus előtt elkezdődhet. Vagyis az, hogy egy nő még aktív menstruációs ciklusokkal rendelkezik, nem jelenti automatikusan, hogy a hormonrendszere is „rendben van”.
A petefészkek fokozatos fokozatos funkcionális átalakulása éveken át zajlik, és eközben már elkezdődhetnek azok a testi változások, amelyek később betegségekhez vezethetnek. Ilyenek például a csontvesztés, a testzsír növekedése, az izomgyengülés, a máj- és vese terhelése, illetve a gyulladások erősödése, amelyek növelik a csontritkulás, a szív- és érrendszeri problémák, valamint az anyagcsere-zavarok kockázatát. A mostani kutatás nagy adatbázisra alapozva mutatta meg, hogy ha odafigyelünk bizonyos jelekre, akkor bizonyos változások már jóval a menzesz megszűnése előtt is tetten érhető.
Miért fontos?
A menopauza nem egyszerűen egy kellemetlen életszakasz, hanem olyan hormonális és anyagcsere‑átalakulások ideje, amikor a nők szervezete sokkal sebezhetőbb: a csontvesztés akár csontritkuláshoz vezethet, az izomgyengeség, a lipid‑ és májparaméterek rosszabbodása anyagcsere‑zavarokat, inzulinrezisztenciát, szív‑és érrendszeri betegségeket okozhat.
Ha tudatosan élünk, odafigyelünk, rendszeres orvosi ellenőrzésre járunk, és persze rendszeresen mozgunk, sokat tehetünk azért, hogy az átállás ne vegye el az életminőségünket.
Ha tetszett ez a cikk, olvasd el azt is, mire van szüksége a testednek a menopauza után.
