Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A tapintásunk valószínűleg kifinomultabb, mint gondoltuk. Az ujjaink ugyanis nemcsak a közvetlen érintésre, hanem a tárgyakról visszaverődő rejtett „jelekre” is reagálnak, lehetővé téve a távolabbi érzékelést.
A hatodik érzékünkről más sok szó esett, de most tudományos bizonyíték született egy hetedik érzékre is, mely igen különleges, és jobban illeszkedik a látás, ízlelés, szaglás, hallás és a tapintás egységébe.
Tapintással összefüggő érzéket vizsgáltak
Egy olyan, a tapintással összefüggő érzéket azonosítottak a tudósok, amelyet eddig nem ismertünk, habár mindannyian alkalmaztunk, amikor szükségünk volt rá. Ez az érzék a tudósok szerint a „távoli érintés” (remote touch), amely a környezettel való nagyon finom kölcsönhatásokon alapuló, mechanikai jeleket használ ki.
A kísérletben 12 önkéntes lassan húzta az ujját egy homokkal teli dobozon, miközben egy homok alatt elrejtett kockát próbált érzékelni.
Az alanyok nem érintették közvetlenül a tárgyat: csupán az ujjukkal haladtak a homok „felszínén”, és arra figyeltek, hogy észrevesznek-e valami különöset.
Meglepő módon a résztvevők közel 70%-os pontossággal meg tudták határozni, hol van a tárgy a homok alatt.
Így működik a hetedik érzék
A tudósok elméleti fizikai modellekkel is vizsgálták, mi történik a homok szemcséiben: amikor az ujj mozog, apró elmozdulások, nagyon finom nyomásváltozások keletkeznek, amelyek visszaverődhetnek a rejtett tárgyról. Ezeket a „mechanikai visszaverődéseket” az ujjak képesek érzékelni, még akkor is, ha a tárgy nem érintkezik közvetlenül velük.
A modell szerint elméletileg ezek a jelek akár 7 centiméter távolságból is terjedhetnek, bár a kísérleti eredmények alapján az emberek általában valamivel közelebbről érezték meg a tárgyakat.
A kutatás nem állt meg az emberi tesztelésnél: a tudósok egy robotujjat is bevetettek, amit mesterséges intelligenciával tanítottak be arra, hogy kövesse az ember mozgását és érzékelje a homok alatti tárgyakat.
A robot képes volt objektumokat detektálni, de sokkal pontatlanabbul: az eredménye csak körülbelül 40 százalék volt, és gyakran tévesen ítélte meg, van-e valami a homok alatt.
Ez az új „érintés-érzék” átalakíthatja azt, ahogy az emberi tapintásról gondolkodunk: nemcsak arra vagyunk érzékenyek, amit közvetlenül megérintünk, hanem arra is, ami valamilyen visszahatást gyakorol ránk.
Ha tetszett ez a cikk, olvasd el, melyik az a lény, amilyeknek saját GPS rendszere is van.
