Létezik a hetedik érzék: hátborzongatóbban működik, mint gondolnád

Olvasási idő kb. 2 perc

A tapintásunk valószínűleg kifinomultabb, mint gondoltuk. Az ujjaink ugyanis nemcsak a közvetlen érintésre, hanem a tárgyakról visszaverődő rejtett „jelekre” is reagálnak, lehetővé téve a távolabbi érzékelést.

A hatodik érzékünkről más sok szó esett, de most tudományos bizonyíték született egy hetedik érzékre is, mely igen különleges, és jobban illeszkedik a látás, ízlelés, szaglás, hallás és a tapintás egységébe. 

Tapintással összefüggő érzéket vizsgáltak

Egy olyan, a tapintással összefüggő érzéket azonosítottak a tudósok, amelyet eddig nem ismertünk, habár mindannyian alkalmaztunk, amikor szükségünk volt rá. Ez az érzék a tudósok szerint a „távoli érintés” (remote touch), amely a környezettel való nagyon finom kölcsönhatásokon alapuló, mechanikai jeleket használ ki.

Különös módon működik a hetedik érzék
Fotó: Nimito / Getty Images Hungary

A kísérletben 12 önkéntes lassan húzta az ujját egy homokkal teli dobozon, miközben egy homok alatt elrejtett kockát próbált érzékelni. 

Az alanyok nem érintették közvetlenül a tárgyat: csupán az ujjukkal haladtak a homok „felszínén”, és arra figyeltek, hogy észrevesznek-e valami különöset.  

Meglepő módon a résztvevők közel 70%-os pontossággal meg tudták határozni, hol van a tárgy a homok alatt. 

Így működik a hetedik érzék 

A tudósok elméleti fizikai modellekkel is vizsgálták, mi történik a homok szemcséiben: amikor az ujj mozog, apró elmozdulások, nagyon finom nyomásváltozások keletkeznek, amelyek visszaverődhetnek a rejtett tárgyról. Ezeket a „mechanikai visszaverődéseket” az ujjak képesek érzékelni, még akkor is, ha a tárgy nem érintkezik közvetlenül velük.  

A modell szerint elméletileg ezek a jelek akár 7 centiméter távolságból is terjedhetnek, bár a kísérleti eredmények alapján az emberek általában valamivel közelebbről érezték meg a tárgyakat. 

A kutatás nem állt meg az emberi tesztelésnél: a tudósok egy robotujjat is bevetettek, amit mesterséges intelligenciával tanítottak be arra, hogy kövesse az ember mozgását és érzékelje a homok alatti tárgyakat.  

Idézőjel ikon

A robot képes volt objektumokat detektálni, de sokkal pontatlanabbul: az eredménye csak körülbelül 40 százalék volt, és gyakran tévesen ítélte meg, van-e valami a homok alatt.

Ez az új „érintés-érzék” átalakíthatja azt, ahogy az emberi tapintásról gondolkodunk: nemcsak arra vagyunk érzékenyek, amit közvetlenül megérintünk, hanem arra is, ami valamilyen visszahatást gyakorol ránk. 

Ha tetszett ez a cikk, olvasd el, melyik az a lény, amilyeknek saját GPS rendszere is van.

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?