Érdekes trend terjed télen a magyarok körében is: eddig még nem kóros

Olvasási idő kb. 2 perc

A hűvösebb évszakokban a testünk téli üzemmódra vált, amely egyes kutatások szerint abban is megmutatkozik, hogy alvásunk egyes szakaszai is megváltoznak. Az érdekes trend egy határig nem kóros.

Ahogy rövidülnek a nappalok és beköszönt a hideg, sokan érzik úgy, hogy nehezebben kelnek fel reggel, és egész nap álmosabbak. Furcsa módon, mintha a testünk téli üzemmódra váltana, sokszor már kimozdulni sincs kedvünk a lakásból. De vajon tényleg több alvásra van szükségünk, vagy csak így érezzük? A tudomány szerint a válasz a kettő között van. 

Kevesebb a melatonin 

Télen a kevesebb napfény miatt megváltozik a szervezetünk belső órája, amit cirkadián ritmusnak neveznek – ez szabályozza, mikor vagyunk ébren és mikor álmosak. A fény hiánya miatt a testünk több melatonint termel

A téli időszak sokaknál eltolja a cirkadien ritmust
Fotó: janiecbros / Getty Images Hungary

Ősszel és télen, mikor korábban sötétedik, a melatonin termelése is korábban kezdődik, ennek megfelelően hamarabb fáradunk el. Ezért tűnhet úgy, hogy több alvásra van szükségünk, még ha az alvásszükségletünk valójában nem is változik sokat. 

Az érdekes trendre az időjárás is hatással lehet 

Az emberi test általában jobban alszik hűvös környezetben, mert így könnyebben lecsökken a testhőmérséklet, amely elősegíti az elalvást. De ha túl hideg van, az épp ellenkező hatást vált ki, mert a test energiát használ arra, hogy melegen tartsa magát. Ezért télen fontos, hogy a hálószoba hőmérséklete ne legyen se túl meleg, se túl hideg. 

Érdekes, hogy a tudósok kimutatták: a téli hónapokban kissé meghosszabbodhat a REM-fázis – ez az alvásnak az a szakasza, amikor álmodunk, és az agy feldolgozza a nap élményeit.  

Egyes kutatások szerint télen akár fél órával több REM-alvást is tapasztalhatunk. Ez nem feltétlenül jelent több alvást, inkább azt, hogy az alvás szerkezete változik – az agyunk kicsit másképp pihen. 

A friss levegő hiánya 

Idézőjel ikon

Az is közrejátszik, hogy télen kevesebb időt töltünk a szabadban, így kevesebb természetes fényt kapunk.

A fényhiány nemcsak a hangulatunkra, hanem az ébrenlétünkre is hat: aki kevesebb fényhez jut, annak a szervezete hajlamosabb hosszabb alvási ciklust beállítani.  

Nem vagyunk ugyanolyanok 

Ugyanakkor nem mindenki reagál egyformán. Van, aki télen valóban többet alszik, másoknál viszont az alvás hossza nem változik, csak az ébredés nehezebb. Az orvosok szerint az alvásszükségletünk inkább egyéni, mint évszakfüggő – de a sötétség, a hideg és a kevesebb mozgás együttese miatt természetes, ha a testünk pihenésre vágyik. 

Az, hogy télen többet pihenünk, teljesen normális. Kórossá akkor válik, ha a fáradtság tartós, a reggel ébredés nagyon nehéz, elmaradnak a mindennapi tevékenységek, és a hangulatunk tartósan sötét. Ilyenkor felmerülhet a szezonális affektív zavar (téli depresszió), amely már orvosi kezelést igényelhet. 

Ha érdekesnek találtad ezt a cikket, olvasd el, mi legyen az ágyadban az igazán pihentető alváshoz.

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!
Címkék
Testem trend magyar kór

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?