Az ecet évszázadok óta ismert otthoni fertőtlenítőszer: savas jellege miatt képes bizonyos mikrobákat legyőzni, de hagyományos formájában nem elég erős ahhoz, hogy a legrettegettebb baktériumokat elpusztítsa.
A legújabb vizsgálatok szerint azonban ha az ecetet nanotechnológiai úton „megváltoztatják”, akkor új dimenzió nyílhat meg az antibiotikum-rezisztens baktériumok elleni harcban.
Ecet, egy kicsit másképp
A kutatás, mely a University of Bergen, QIMR Berghofer és Flinders Egyetem együttműködésében zajlott, arra jutott, hogy szén-kobalt tartalmú nanorészecskék beépítésével olyan ecetoldat hozható létre, amely kettős hatású. Egyszerre hat a baktériumsejtek felszínén és belső struktúráin.
A módszert több kórokozóval, köztük a Staphylococcus aureus, az Escherichia coli és az Enterococcus faecalis fajokkal szemben alkalmazták. A kísérletek nemcsak a laborban zajlottak, állatokat is bevontak: egereken fertőzésekkel terhelt sebekre alkalmazták az új oldatot, és a kezelések alapján a baktériumölő hatás kifejezetten hatékony volt, miközben a gyógyulási folyamatra nem volt kedvezőtlen hatással.
Meglepően hatásos
A kutatók azt tapasztalták, hogy az ecetsav (vagyis a savas pH) hatására a baktériumsejtek megduzzadnak – így jobban „felveszik” a nanorészecskéket, amik behatolnak a sejtmembránba, illetve kívülről is károsítják a sejt falát, oly módon, hogy végül a baktérium “kipukkad”.
Ami különösen fontos: az eljárás nem mérgező az emberi sejtek számára, vagyis nem árt a szöveteknek, csak a baktériumokat támadja. Ennek köszönhetően az ecetalapú nanorészecskés oldat képes volt eltávolítani a fertőzést az állati sebekből – mindeközben gyógyulását nem befolyásolta.
Hétköznapi szer a szuperbaktériumok ellen
Az egyik legnagyobb kihívás a modern orvostudomány számára az úgynevezett antimikrobiális rezisztencia. Ez azt jelenti, hogy bizonyos baktériumtörzsek ellenállóvá válnak a rendelkezésre álló antibiotikumokkal szemben, ez pedig egyes becslések szerint évente akár 5 millió ember haláláért is felelhet világszerte. Ha pedig nem találunk hatékony megoldást, ez a szám tovább fog emelkedni.
Ezen a helyzeten segíthet a felfedezés. Az állatkísérletek eredményei bíztatóak, az emberi alkalmazásig azonban hosszú út vezet még. Egy ilyen új terápia számos kérdést vet fel: milyen hatása van hosszú távon az emberi szervezetre? Tud-e kiváltani valamilyen immunreakciót? Milyen módon ürül ki a nanorészecskékből álló anyag a szervezetből? Mennyire stabil az ecet és nanorészecske keverék? Milyen biztonsági kockázatot jelentenek a nanorészecskékben rejlő fémionok? Ezenkívül a terápiák sokszor költségesek, és klinikai kipróbálásuk éveket vehet igénybe.
Ennek ellenére a koncepció rendkívül ígéretes. Ha sikeresek lesznek a humán tesztek, akkor olyan eszközt kaphatunk a kezünkbe, amely segíthet felvenni a harcot azokkal a baktériumokkal is, amelyek ellen a hagyományos antibiotikumok már nem használnak.
Ha kíváncsi vagy, melyek azok a gyógyszerek, amik hamarosan használhatatlanná válnak, olvasd el ezt a cikkünket is.
