Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az évente ismétlődő influenzaoltás sokak számára feleslegesnek tűnik, pedig valójában fontos célt szolgál.
Az oltásaink olyanok, mint egy emlékeztető tanóra az immunrendszer számára. Amikor először kapunk oltást, a szervezet megtanulja felismerni a kórokozót, és kialakítja a védelmet ellene. Idővel azonban ez a tudás megkopik: az ellenanyagok szintje csökken, a védelem gyengül. Ilyenkor jön képbe az ismételt oltás, amely újra felrázza az immunrendszert, és visszaadja a hatékonyságát.
Fontos szerepet játszik az oltás
Az oltások lényege, hogy biztonságos formában ismertessék meg a szervezetet a kórokozóval, így az immunrendszer képes felkészülni egy valódi fertőzésre.
Amikor például influenza elleni oltást kapunk, nem magát a betegséget okozó vírust juttatják be a szervezetbe, hanem annak ártalmatlan fehérjedarabkáit vagy inaktivált változatát. Ezek az antigének ingerlik az immunrendszert, amely ellenanyagokat kezd termelni, és aktiválja a memóriasejteket.
Ezek a sejtek évekig, akár évtizedekig képesek „emlékezni” a kórokozóra, így, ha a szervezet újra találkozik vele, gyorsan és hatékonyan indítja be a védekezést.
Ezért kell évente megismételni
A COVID-19 világjárvány alatt is világossá vált, hogy az idővel csökkenő védelem pótlására szükség lehet további adagokra. A harmadik oltás után például jelentősen nőtt az ellenanyagok mennyisége, és a szervezet gyorsabban és hatékonyabban reagált a fertőzésre.
Ugyanakkor a tudomány ma már árnyaltabban látja a helyzetet: ha túl gyakran oltatjuk be magunkat ugyanazzal a módszerrel, előfordulhat, hogy a szervezet „elfárad” a folyamatos stimulálásban, és kevésbé hatékony választ ad. Ennek a jelenségnek a háttere még nem teljesen ismert, de figyelmeztet arra, hogy az ismételt oltások sem jelentenek korlátlan előnyt.
Az ismételt oltások előnyei kézzelfoghatók: hosszabb ideig tart a védelem, kisebb eséllyel betegszünk meg súlyosan, és közösségi szinten is lassabb lehet a járvány terjedése.
A hátrányok inkább finomabb, nehezebben észrevehető folyamatokban rejlenek. A szervezet válasza idővel kevésbé lehet optimális, a mellékhatások – még ha többnyire enyhék is, mint például a fájdalom vagya fáradtság – ismétlődhetnek, és persze ott van a társadalmi kérdés is: sokan egyre kevésbé hajlandók újabb és újabb oltást beadatni.
A tudományos konszenzus jelenleg mégis az, hogy ha választani kell, az ismételt oltás összességében jobb, mint a teljes védelem nélkül maradni. Különösen igaz ez azokra, akik idősek, krónikus betegségben szenvednek, vagy valamilyen okból gyengébb az immunrendszerük. Ugyanakkor a jövő nagy kérdése az, hogy sikerül-e olyan oltási stratégiát kialakítani, amely hosszabb távú és tartós védelmet nyújt, hogy ne kelljen évről évre vagy akár félévente újabb adagokat beadni.
Ezt mondja az orvos
Az utóbbi években egyre több szó esik arról, hogy szükség van-e újabb és újabb emlékeztetőkre. Influenza esetében például régóta bevett gyakorlat az évenkénti oltás. Miért van szükség minden évben, vagy akár gyakrabban is oltatni magunkat influenza ellen?
Az influenza vírus nagyon változékony, folyamatosan mutálódik, ezért az egyik szezonban használt oltás a következő évben már nem feltétlenül hatékony. A vakcinát mindig az előző évben keringő vírusok alapján állítják össze, így az aktuális törzsek ellen nyújt védelmet. Többféle oltóanyag létezik, 3 és 4 komponensű változat is, amelyek a lehető legszélesebb védelmet biztosítják
– mondja dr. Pálfy Adrienn háziorvos, természetgyógyász, a Medica Natura Életmódcentrum vezetője.
Vannak olyan csoportok, akiknél a védőoltások különösen fontosak. Ide tartoznak azok, akiknek az immunrendszere gyengébb, például HIV-fertőzöttek vagy más immunhiányos állapotban élők.
Ugyanígy kiemelten fontos a daganatos betegeknek, a lép hiányával élőknek – mivel ők bizonyos baktériumokkal szemben kevésbé védettek –, valamint a tartós, krónikus betegségekben szenvedőknek, például cukorbetegeknek, szív- és érrendszeri betegeknek, illetve a tüdőbetegeknek (például COPD-seknek, asztmásoknak).
Ajánlott az oltás elhízott személyeknek is, mert náluk a súlyos szövődmények kockázata nagyobb. A várandósság idején szintén több oltás javasolt, hiszen a kismama és a magzat védelme is fontos.
Ezen kívül azoknak, akik munkájuk során fokozottan ki vannak téve fertőzéseknek – például egészségügyi dolgozók –, illetve akik olyan területre utaznak, ahol bizonyos fertőzések gyakoribbak, szintén ajánlott a megfelelő oltások felvétele.
Fontos kiemelni, hogy az oltások ezekben a csoportokban nemcsak a betegségtől, hanem az azokat követő esetleges súlyos szövődményektől is megvédhetnek
– fűzi hozzá dr. Pálfy Adrienn
Az ismételt oltások tehát egyszerre jelentenek biztonságot és kihívást. Egyelőre a mérleg nyelve inkább az előnyök felé billen, de a kutatás folyamatos: az orvosok és tudósok célja, hogy a jövőben a lehető legkevesebb oltással a lehető legtartósabb védelmet érhessük el.
Ha érdekel mikortól lehet kérni az új Covid-oltást, olvasd el ezt a cikkünket is.
