A tabunak számító egészségkárosodásokról nemcsak azért fontos beszélni, mert testünkön nincs szégyellnivaló pont vagy állapot, hanem azért is, hogy tisztában legyünk a megelőzés és a kezelés lehetőségeivel.
Végbelünk egészségére vonatkozóan az elsődleges cél mindig az eredeti állapot megőrzése, illetve, ha az aranyérbetegség már kialakult, akkor az érpárna és a végbélnyálkahártya épségének helyreállítása és a panaszok megszüntetése – mondja dr. Barta Zsolt gasztroenterológus szakorvos, címzetes egyetemi docens, aki a továbbiakban részletesen tájékoztat a kórkép természetéről és kezelési lehetőségeiről. A terápia többféle lehet: életmódbeli változtatások (például rendszeres testmozgás), diétás megoldások, gyógyszerek, sőt akár műtéti beavatkozás is szóba jöhet. Fontos a helyes tisztálkodás és a rendezett, normális széklet biztosítása.
Terapia csak tünetek esetén szükséges
Sokan azonban, mivel rengeteg vény nélküli készítmény elérhető a gyógyszertárakban, inkább saját maguk próbálják diagnosztizálni és kezelni a problémát, mielőtt orvoshoz fordulnának. Pedig a tünetmentes aranyér valójában nem igényel kezelést. Amikor már panasz jelentkezik, első körben segíthet például az ülőfürdő, illetve a fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő kenőcsök és kúpok. Fontos, hogy székeléskor ne használjunk durva, kemény papírt, hanem inkább alapos tisztálkodással tisztítsuk a területet – mondja Barta Zsolt. A tünetek rosszabbodása esetén mindenképpen szakemberhez kell fordulni.
Konzervatív kezelés: elsőként életmód és gyógyszerek
A kezdeti kezelési megközelítés általában konzervatív: ez étrendi és életmódbeli változtatásokat, valamint a tünetek enyhítésére szolgáló helyi készítményeket vagy szájon át szedett gyógyszereket jelent. A legtöbb betegnek ez a módszer beválik.
Tapasztalatok szerint a fokozott rostbevitel javítja az aranyérből származó vérzés és az enyhe előesés tüneteit
– tájékoztat a szakember. Ezért ilyenkor ajánlott naponta 20–30 gramm oldhatatlan rost fogyasztása, bőséges folyadékbevitellel kiegészítve (legalább 1,5–2 liter naponta). A kereskedelemben többféle rostkiegészítő is kapható a székrekedés csökkentésére.
Aranyér esetén kerülni kell a vécén való erőlködést, és a hosszan tartó üldögélést is – vagyis ne vigyük magunkkal a telefont vagy az olvasnivalót a mellékhelyiségbe. Bizonyos gyógyszerek hajlamosítanak székrekedésre, ezeket, ha lehet, szintén kerülni kell. Elterjedt nézet, hogy a csípős ételek „kétszer okoznak problémát”, de valójában a székeléskor jelentkező égő érzésen kívül nem befolyásolják az aranyér egyéb tüneteit.
Gyógyszerek: többféle lehetőség
Az aranyér kezelésére több gyógyszer is rendelkezésre áll, sok közülük vény nélkül beszerezhető. Leggyakrabban a fájdalmat csökkentő helyi készítményeket, az ödémát és gyulladást mérséklő szereket, a záróizom görcsének oldására szolgáló terápiákat, valamint az aranyér tónusát növelő venoaktív szereket alkalmazzák. Ezek egy része kombinációban is javasolt lehet – mondja Barta Zsolt. Vannak szteroidtartalmú készítmények is, de ezek hosszú távú használata nem ajánlott, mert károsíthatják a végbélnyálkahártyát. Egyes helyi szerek a záróizom görcsének csökkentésében segíthetnek – ilyen például a helyileg ható nitroglicerines kenőcs, amely átmeneti megnyugvást nyújthat. Ha az érintett jól reagál ezekre a konzervatív terápiákra, nincs szükség további kezelésre.
Mikor kell orvosi segítség?
Ha a konzervatív megoldások nem hoznak javulást, elengedhetetlen szakemberhez fordulni. Proktológus, gasztroenterológus vagy sebész vizsgálata szükséges a nem javuló, trombotizált vagy vérző aranyér esetén. Az első vizsgálat során beazonosítják, hogy az aranyér milyen stádiumban van. Végbélvérzés esetén általában vastagbéltükrözést is javasolnak, hogy kizárják a súlyosabb betegségeket (például rosszindulatú daganatot vagy gyulladásos bélbetegséget).
Minimálisan invazív beavatkozások
Amennyiben szükség van rá, többféle kíméletes beavatkozás segíthet:
- Gumiszalag-lekötés: az aranyér tövére egy speciális eszköz segítségével gumigyűrűt helyeznek. Ez elzárja a vérellátást, a szövet elhal, majd néhány nap múlva a gyűrűvel együtt leesik, és hegesedve gyógyul. Az eljárás gyors, fájdalmatlan, biztonságos és tartós hatású. Gyakran kombinálják infravörös fotokoagulációval.
- Infravörös koaguláció: kisebb és közepes méretű aranyerek kezelésére használják. Infravörös fényt bocsátanak a csomóra, ezzel elzárják az odavezető eret. A fénykezelés helyén heg képződik, amely rögzíti a nyálkahártyát az alapjához. Vérzékeny vagy alvadásgátlót szedő betegeknél is alkalmazható.
- Injekciós szkleroterápia: szklerotizáló oldatot fecskendeznek az érintett területre, amely gyulladásos reakciót vált ki, ezzel elpusztítva az aranyeret. A módszer szövődményei ritkák, leggyakrabban enyhe kellemetlen érzés vagy vérzés fordul elő az injekció beadását követően.
Mikor kerül sor műtétre?
Súlyos, elhanyagolt esetekben – előeső, gyulladt aranyeres csomó esetén – szükség lehet műtéti beavatkozásra. Ez történhet hagyományos módszerrel, vagy speciális eljárásokkal, például:
- Longo-műtét (körkörös nyálkahártya-kimetszés): egy körkörös sebészeti varrógép segítségével nyálkahártya-hengert vágnak ki a végbél utolsó szakaszából, majd a szöveteket kapocssorral rögzítik. Ennek hatására a belső és külső aranyerek elsorvadnak, az előesés megszűnik.
- HAL-RAR aranyérműtét: Doppler szonda segítségével a sebész megkeresi az aranyérhez érkező verőeret, majd leköti, ezzel megszüntetve a véráramlást.
Az aranyérbetegség tehát bár kellemetlen, nem kell, hogy szégyen és hallgatás övezze: a korai felismerés és a megfelelő kezelés segítségével az esetek túlnyomó többségében panaszmentessé tehető.
Ha érdekel, miként hat bélflórád agyműködésedre, ezt a cikket ajánljuk.
