Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mit szólnál, ha azt mondanánk, a szaglás romlása bizony jelezheti azt, hogy hamarosan az illatoknál sokkal többet is veszíthetsz? Az emlékeidet.
Úgy tűnik, az egyik rettegett betegség, az Alzheimer-kór előjele messze nem a memóriavesztés. Ennél jóval előbb, akár évekkel előbb is jelentkezhet egy tünet, amit elsőre biztosan nem kötnénk ehhez a kórhoz. Ez pedig az, hogy az illatokat érzékelő idegpályák sérülései nyomán már nem érzünk szagokat.
Az Alzheimer először az orrunkkal bánik el
Korai stádiumban gyakran először a szaglásunk romlik. A német DZNE kutatói (Neurodegeneratív Betegségekkel Foglalkozó Központ) most arra világítottak rá, hogy ez azért követlezhet be, mert az agy mikroglia elkezdi lebontani a kapcsolódó idegrostokat a szaglóhagymától (olfactory bulb) a locus coeruleusig (egy kis agytörzsi mag, ami többek közt az éberséget és az érzékeket szabályozza). A mikroglia – mely nagyon leegyszerűsítve egyfajta sérültsejt-eltakarító – a sejtek felszínén egy „egyél-meg” jelet érzékel – amikor egy zsírmolekula, a foszfatidil-szerin átvándorol a membrán külső oldalára. Ez a szignál arra készteti a mikrogliát, hogy bontsa le az adott idegkapcsolatot – írja a Siencedaily.
A kutatók szerint az Alzheimer kezdeti stádiumában az érintett idegsejtek túl aktívvá válnak, ami változásokat idéz elő a sejtfelszínükön – így küldenek rossz jelzéseket a mikrogliának, ami felfalja őket, holott sejtjeik nem sérültek – éppen ellenkezőleg.
A változásokat egerekben, elhunyt Alzheimer-páciensek agyszöveteiben, valamint élő betegeken végzett PET-vizsgálatokkal (egyfajta képalkotó vizsgálat) követték nyomon. Az eredmény mindhárom esetben hasonló: valóban korai, immunrendszer által közvetített szaglásromlás áll a háttérben.
Korán jelezheti a kórt
Ez a felfedezés különösen fontos, mert jobban megértjük, hogy mi történik már jóval azelőtt, hogy a betegség a memória elvesztését is elindítaná. Ha korán felismerjük, lehetőség nyílik arra, hogy időben alkalmazzuk a legújabb terápiás szereket, hiszen korai státiumban kezelve sokszor lényegesen jobb eredményeket lehet elérni.
Most, hogy megvan a mechanizmus – az immunsejtek téves kommunikációja –, lehetőség nyílik olyan szűrési eljárásokat kialakítani, amelyek korai stádiumban képesek kiszűrni a betegséget.
Ehhez ráadásul nem kellenek majd fájdalmas vagy nagyon hosszadalmas vizsgálatok, egy szaglóteszt is elindíthatja az orvosokat a diagnosztizálás felé, így pedig már igen hamar megkezdődhet a kezelés is. Ennek jelentősége pedig kiemelt. Jelenleg világszerte mintegy 55 millió embert érint a demencia, vagyis a kognitív képességek fokozatos romlása. Ez a szám 2050-re elérheti a 139 milliót, és az Alzheimer-kór sajnos az egyik leggyakoribb, mely ehhez a betegségcsoporthoz tartozik – az esetek mintegy 60-70%-ért felelős.
Ha érdekes volt ez a demenciával kapcsolatos cikk, akkor olvasd el, hogy még milyen jelek utalhatnak a kognitív hanyatlás kezdetére.
