Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az emberi fogyasztásra szánt szarvasmarhának egyre több legelő kell, miközben azok kibocsátott gázai bolygónkat a pusztulás szélére sodorják. Az emberiség ugyankkor megállíthatatlanul gyarapszik, ezért az élelmiszeripari mérnökök a jövő táplalkozási nehézségeinek megoldásán fáradoznak. Sajnos azonban, a tudósok pognózisa más jövőt fest, mint amit a szakemberek remélnek.
Az ENSZ és az OECD tudósai egyetértésben arra a tudományos előrejelzésre jutottak, hogy
több állattenyésztésből származó élelmiszert és halat fogunk fogyasztani. Ráadásul, a bevitt táplálék származási helye is egyre nagyobb spektrumban szór majd.
Tízéves időtartamra szól a prognózis
Az előrejelzések szerint, az állattenyésztésből származó termékek fogyasztása ma is, és a jövőben is, a logikusan várható módon alakul: a magas jövedelmi országokra marad leginkább jellemző, míg a legszegényebb országokban fogyasztásuk továbbra sem lesz általános. A közepes jövedelmű, feltörekvő országokban azonban, ahol a népesség és annak életszinvonala is emelkedő tendenciát mutat,
a húsáru, a halak és a tejtermékek fogyasztása akár 13%-kal is nőhet a követező évtizedben.
A várható magasabb hús- és halfogyasztási statisztikák tehát nem csak ezen iparágak fellendülésével magyarázhatók, hanem a növekvő jólétű nemzetek népességszám emelkedésével is.
A több húshoz sok mindent máshonnan eszünk majd
A következő tíz éves táplálkozási ciklus másik újdonsága az lehet, hogy a termelés helyszíne a fogyasztás helyétől egyre távolabb kerül.
Az elfogyasztásra beszerzett élemiszerek legkevesebb 22%-a minden vizsgált területen külföldi forrásból származik majd,
köszöhetően többek között, az élelmiszerkínálat nemzetközi kuriózumokkal is egyre bővülő sorának, és a termelési nehézségek miatt adott vidékekre szoruló terményeknek. Ezzel azonban automatikusan növekedni fog a szállítás jelentősége és a nemzetközi együttműködés gördülékenységének fontossága. Az élelmiszeripari szakemberek azon törekvésének megvalósulása, hogy az éppen növekvő fogyasztást mutató termékek visszaszoruljanak hosszútávú érdekeinket szolgálva, a következő években még, úgy tűnik, várat magára.
