A stressz tönkretesz, de ez az egyszerű módszer segíthet

Olvasási idő kb. 2 perc

Felpuffadt arc, szorító nadrág, hajhullás. A közösségi médiában manapság szinte minden testi tünet mögött a kortizol nevű stresszhormont emlgetik. De tényleg ilyen egyszerű lenne az ok-okozat? Egy brit nő története és szakértők véleménye segítenek tisztábban látni a stressz valódi kiiktatását az életünkből.

Egyre több tartalom szól arról, hogyan „csökkentsük a kortizolszintünket” különféle gyors trükkökkel: narancsléből, kókuszvízből és tengeri sóból álló „kortizol koktéllal”, kiegészítőkkel vagy levendulaolajos halántékmasszázzsal. A BBC újságírója is úgy érezte, mintha ezek az üzenetek átvették volna az uralmat a hírfolyamán.  Miközben nem is tudja pontosan, hogy valójában mennyi kortizol kering a szervezetében, már el is kezdte a tüneteket keresni magán:

Idézőjel ikon

puffadtabb arc, szűkebb farmer, és persze: stressz.

Nem minden a kortizol hibája

A közösségi oldalak leegyszerűsítik a képet, figyelmeztetnek az endokrinológusok. A magas kortizolszint valóban hatással lehet az anyagcserére, testsúlyra vagy hangulatra, de nem minden testi változás mögött ez áll. Egy rossz éjszaka, túl sok só, alkohol, vagy bizonyos gyógyszerek is okozhatnak hasonló tüneteket. A valóság komplexebb, és az önkezelés helyett fontosabb lenne a kiváltó okokat megérteni, nem csak a következményeket kezelni.

A stressz nem csak kellemetlen éjszakákat, de akár hosszútávú egészségügyi problémákat is okozhat
Fotó: Ute Grabowsky / Getty Images Hungary

Jasleen Kaur Carroll, egy fiatal londoni cégvezető saját testén tapasztalta meg, hová vezethet a tartós stressz. Kortizolcsökkentő hackeket próbált: italokat, tablettákat, olajokat, szinte mindent ami az interneten vagy sarki patikákban elérhető a magas kortizol csökkentésére. Mégis kórházba került, autoimmun betegsége (lupus) fellángolt, és életveszélyes állapotba került. Ekkor jött rá:

Idézőjel ikon

nem a tüneteket kell elnyomni, hanem a stressz valódi forrásával kell szembenézni.

Terápiára járt, elkezdte a mindfulness-gyakorlatokat, és újra megtanult a jelenben lenni.

Ma Jasleen új munkája mellett anyuka is lett, és naponta szán időt önmagára. Reggelente földelési és vizualizációs gyakorlatokat végez, és tudatosan kerüli a közösségi média túlzó tanácsait. A pszichológusok és stressz-szakértők is egyetértenek abban, hogy a stresszel való megküzdéshez valódi, hosszú távú technikák, mint a mindfulness, mozgás, terápia vagy az emberi kapcsolatok ápolása vezetnek. Mert a „kortizol koktél” talán nem árt, de a káoszt nem oldja meg, hiszen az igazi megkönnyebbülés belülről jön.

Ha kíváncsi vagy rá, milyen a tökéletes fiús apuka, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is.

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.