Radioaktív krém és krokodilürülékes arcpakolás – így szépültek a nők anno

Olvasási idő kb. 2 perc

A nőket célzó szépségipar mindig elképesztő új szereket és kezeléseket hívott életre annak érdekében, hogy a szebbik nem még ragyogóbbá válhasson. Ez így volt évszázadokkal ezelőtt is, és így van ma is.

Abban sincs különbség, hogy a különböző kenőcsök vagy eljárások mennyire veszélyesek az egészségre. Nehéz eldönteni, hogy abban nem vagyunk-e fejlődőképesek, hogy letegyük a szépségideálnak való megfelelést, vagy abban, hogy bedőljünk azoknak, akik anyagi előnyt kovácsolnak mindebből.

Akad, ami undorító, és van, ami szimplán veszélyes

Az ókori görögöknek és rómaiaknak számtalan fontos felfedezést és kulturális csodát köszönhetünk, de a krokodilürülékes arcpakolást biztosan nem tesszük fel arra a listára, amiért hálát mondunk nekik, és biztosan nem kennénk az arcunkra, bármennyire is hatékony a bőr öregedésének megelőzésében. Ám ne gondoljuk, hogy csak évezredekkel ezelőtt használtak ürüléket a kozmetikumokban, az Egyesült Államokban ma is elérhető olyan pakolás, amelynek egyik összetevője a fülemüleürülék. 

Arzénos szappan is elérhető volt anno, csak a szépség számított, a veszélyek nem
Fotó: Jay Paull / Getty Images Hungary

Az arzénos arcostya a 19. században azzal vált rendkívül népszerűvé, szintén az Egyesült Államokban, hogy hófehérré, már-már átlátszóvá varázsolja a bőrt, eltüntetve minden bőrhibát. Legalábbis ez volt az ígéret. A gyógyszerészek azt nem reklámozták, hogy a mérgező ostya, az arzén miatt, hányást, pajzsmirigyproblémákat, szívbetegséget és rákot okoz. 

Sugárzóan szép arc és lassú halál

A tudatlanság öl, és ezt ebben az esetben vehetjük szó szerint: ugyanis azok a nők, akik megvásárolták Alfred Curie radioaktív anyagokat tartalmazó kencéit, biztosan nem hallottak arról, hogy a sugárzás milyen veszélyes lehet. Bizarr, hogy a férfit, aki ezeket a kozmetikumokat árulta, ugyanúgy hívták, ahogy a tudós házaspárt, ám semmi köze hozzájuk. 

A hófehér bőr kedvéért a nők mindenféle veszélynek kitették magukat
Fotó: Florilegius / Getty Images Hungary

A hófehér bőr már a 15. században is a szépség egyik ismérve volt, így nem csoda, hogy a nők bármit megtettek, hogy kifehérítsék arcukat. Fehér ólomérc és ecet keverékét kenték az arcukra, annak reményében, hogy ez az ördögi kevercs majd eltünteti a szeplőket és bőrhibákat. Sajnos elszámították magukat, ugyanis nemcsak eltűntek ezek a foltok, de a bőr rothadni kezdett, és a szer súlyos esetekben bénulást és halált is okozott. 

Nos, manapság már a kozmetikumok forgalomba kerülését szigorúan szabályozzák, de így is előfordulhatnak olyan termékek, amik így vagy úgy, de átcsúsznak a hatósági ellenőrzésen, vagy nem is kerülnek oda, mert mindenféle kontroll nélkül felkerülnek az internetre, ahol aztán boldog-boldogtalan megvásárolhatja őket. A következmények pedig beláthatatlanok. Figyeljünk arra, hogy mit kenünk magunkra, mert a bőrön keresztül igen könnyen megbetegíthetjük magunkat.

Ha kíváncsi vagy arra, hogy nagyanyáinknak milyen szépségtrükkjei voltak, olvasd el ezt a cikkünket

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.