Emberi betegséghez hasonlít a ragadós száj- és körömfájás: tévhit, hogy ugyanaz okozná

Olvasási idő kb. 2 perc

A kisgyermekes szülők jól ismerik a kéz-láb-száj betegséget, melynek egyes tünetei akár alá is támaszthatnák, hogy a két kór ugyanaz, de ez csak tévhit.

Kiütések a kezeken és a lábakon, esetenként fájdalmas hólyagok a szájban, valamint láz: az óvodás korú gyermeket nevelők könnyen találkozhatnak a kéz-láb-száj betegséggel, amelyet egyszer vagy akár többször is elkaphatnak a jellemzően 10 évesnél fiatalabb betegek.

Első pillantásra a ragadós száj- és körömfájás sem különbözik sokban ettől a betegségtől. Szintén jellemzik hólyagok az állatok száján, valamint tőgyén és a patákon, azaz végtagjaikon. Láz az állatoknál is előfordulhat ebben a betegségben – azonban a kettőnek a valóságban nincs sok köze egymáshoz.

Az embereket érintő kéz-láb-száj betegséget tévhit összemosni a ragadós száj- és körömfájással
Fotó: grinvalds / Getty Images Hungary

Tévhit, hogy elkaphatná az ember ezt a betegséget

Az emberi kéz-láb-száj betegséget enterovírusok okozzák, míg az állatok betegségét aftovírusok. A kettő tehát nem ugyanannak a fertőzésnek az emberen, illetve állaton jelentkező fajtája – és nem is kaphatja el embertől a kéz-láb-száj betegséget állat, vagy épp fordítva, állattól a ragadós száj- és körömfájást ember.

Idézőjel ikon

A kéz-láb-száj betegség általában 7-10 nap alatt vonul le, és a legtöbb esetben nem súlyos.

A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy a fájdalmas hólyagok miatt nem jut megfelelő folyadék-utánpótláshoz a gyermek, így kiszáradhat. Elképzelhető, hogy gyógyulást követően kezén vagy lábán leesnek a körmök.  

A ragadós száj- és körömfájást is túléli a legtöbb egyed, ám a marhák tej- és hústermelése jelentősen visszaesik a betegség hatására, ami az állattenyésztés szempontjából komoly gazdasági kárt jelent, ezért fékezik meg terjedését a legdrasztikusabb módszerrel – ha megjelent az állatállományban a betegség, le kell ölni annak tagjait.

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

Meghalt Scherer Péter

Ma délelőtt elhunyt Scherer Péter Jászai Mari-díjas magyar színész, aki még fellépett volna a Zenthe Ferenc Színházban.

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?