Szokatlan betegséget okozhatnak a fülhallgatók: ez az oka

Olvasási idő kb. 3 perc

A zajszűrős fülhallgatók befolyásolhatják az agyunk működését, a szakemberek szerint csak mértékkel használjuk.

Az utóbbi években rendkívül népszerűvé váltak a zajszűrős fülhallgatók. Tisztábban hallhatjuk a zenét vagy a telefon túlsó végén beszélő embert, amikor egy forgalmas utcán sétálunk, vonaton ülünk vagy a repülőtéren várakozunk. Sokan az irodában is bevetik, hogy jobban tudjanak a munkára koncentrálni. Mintha kizárnánk a külvilágot. 

A szakemberek régóta hangoztatják, hogy a túl nagy hangerővel használt a fül- és fejhallgatók hosszú távon halláskárosodást okozhatnak. A zajszűrős változatokkal szemben viszont felmerült egy újabb aggály, miszerint hatással lehet a hangok agyi feldolgozására, és neurológiai problémákhoz vezethet. 

Minden hang értelmetlen zajnak tűnik

Sophie, egy 25 éves londoni lány pár évvel ezelőtt vette észre, hogy valami nem stimmel a hallásával. Eleinte a barátai azt hitték, hogy nem figyel, elkalandozik és szétszórt, de ennél többről volt szó.

„Hallom a zajokat, csak nem tudom, honnan jönnek. Tudom, hogy valakinek a hangját hallom, csak nem tudom elég gyorsan értelmezni” – mondta a BBC-nek Sophie. Az egyetemi előadásokon a tanár szavai értelmetlen halandzsának tűntek a lány számára, aki emiatt inkább online, feliratos formában nézte vissza az órákat.

Megváltoztathatja az agy működését a zajszűrős fejhallgató
Fotó: Oscar Wong / Getty Images Hungary

Végül elment egy audiológushoz, aki megállapította, hogy a fülével, azaz hallásával nincs gond. További vizsgálatokat végeztek, és végül auditív feldolgozási zavart diagnosztizáltak nála; ez egy olyan neurológiai állapot, ami miatt az agy nehezen vagy lassan dolgozza fel a hallott hangokat. Sophie naponta öt órán át használt zajszűrős fejhallgatót, és az orvosa szerint ez is hozzájárulhatott az állapotához. 

Bár az APD (Auditory Processing Disorder) néven is ismert betegség gyakori kiváltó oka lehet születési rendellenesség, fejsérülés és gyerekkori középfülgyulladás is, egyre több olyan eset fordul elő, amikor a páciensnél egyik előzmény sincs meg. Ez pedig felveti a kérdést, hogy külső tényezők okozhatják az auditív feldolgozási zavart. 

Hogyan működik a zajszűrős fülhallgató? 

Az aktív zajszűrő technológia (Active Noise Cancelling, ANC) lényege, hogy a fülhallgatóba épített apró mikrofonok folyamatosan monitorozzák a környezet hangjait, majd a fülhallgató ellentétes irányú hanghullámokat bocsát ki a nem kívánt zajok semlegesítésére, illetve csökkentésére. 

Az ellentétes hanghullámok kioltják egymást, így mesterséges csend jön létre. 

Ennek a nagy előnye, hogy nem kell nagy hangerőn zenét hallgatni, hogy elnyomjuk a háttérzajt, így csökkenthető a halláskárosodás kockázata. Hatásos ellenszere lehet a városi zajszennyezésnek is, ami egyes betegségek kockázatát is növeli. De a zajszűrésnek vannak árnyoldalai is. 

Elfelejti az agy a természetes zajszűrést

A szakemberek szerint a zajszűrős fejhallgatók túlzásba vitt használata ronthatja azt a képességet, hogy el tudjuk különíteni a beszédet a háttérzajtól.

Főleg a fiatalokra nézve jelentenek kockázatot a zajszűrős fülhallgatók
Fotó: Avid Photographer. Travel the wo / Getty Images Hungary

Gondolj bele, amikor egy kávézóban beszélgetsz a barátoddal, közben pumpál a kávégép, sziszeg a gőz, zörögnek a csészék, csipog a bankkártyaterminál, és talán még a város morajlása is behallatszik. Közben viszont tökéletesen érted, amit mondanak neked. Ám ha blokkoljuk a mindennapi környezeti hangokat, akkor az agy „elfelejtheti”, hogyan kell természetes módon szűrni a zajokat. 

Idézőjel ikon

Ha folyamatosan csak azt halljuk, amit akarunk, akkor az agynak nem kell dolgoznia a zajok kiszűrésén.

Ráadásul ezek az összetett, magasabb szintű hallási készségek az agyban csak a tizenéves kor késői szakaszára fejlődnek ki igazán. Emiatt főként a tinédzserek vannak kockázatnak kitéve, pont az a korosztály, amelyik leginkább használja a zajszűrős füleseket. 

Hogyan használjuk tudatosan a zajszűrős fülhallgatókat? 

Még nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a zajszűrős fejhallgatók auditív feldolgozási zavart okoznak, ezért további kutatásokra van szükség. 

Egyelőre a szakértők azt tanácsolják, hogy ne zárjuk el magunkat teljesen a környezeti zajoktól a kütyükkel, a zajszűrő fülhallgatót pedig tudatosan és mértékkel használjuk: hangos környezetben, például utazás közben előnyös lehet, de csendes helyeken, otthon vagy a parkban érdemes kikapcsolni a szűrést, és hagyjuk, hogy az agy végezhesse a dolgát. 

A zaj hatása a szervezetünkre összetettebb, mint gondolnánk, és nem csak a hallásunkat veszélyezteti a zajszennyezés.

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.