Mégsem a halál jön az élet után? Egy harmadik állapotot fedeztek fel

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A harmadik állapot nemcsak kitágítja a biológiai élet határait, hanem új kezelési lehetőségeket is kínál az orvostudományban.

Létezésünk biológiai folyamata viszonylag egyszerűnek tűnik: megszületünk, élünk, majd meghalunk. Az élet és a halál hagyományosan ellentétes fogalmak, azonban a legújabb kutatások szerint lehet egy eddig ismeretlen, harmadik állapot is, ami megkérdőjelezheti a biológia alapvető törvényeit. Na nem a túlvilágot vagy a feltámadást fedezték fel, de egyes sejteknél a halál nem a véget jelenti, hanem egy új dolog kezdetét. 

A halál után kezdődik a harmadik állapot

A tudósok általában úgy tekintenek a halálra, mint az egész szervezet működésének visszafordíthatatlan leállására. A szervátültetés gyakorlata is felveti a kérdést, hogyan tudnak a test halála után a szervek, szövetek és sejtek tovább működni. A Physiology című folyóiratban publikált felfedezés azonban ennél tovább ment: kiderült, hogy egyes sejtek képesek a halál után többsejtű organizmusokká alakulni, és új, az eredetitől eltérő funkciókat kifejleszteni. Ez az úgynevezett harmadik állapot. 

A harmadik állapotban a test halála után új állapotba kerülnek egyes sejtek
Fotó: nicolas_ / Getty Images Hungary

A változás és átalakulás a természet egyik alapvető jellemzője, a hernyóból pillangó lesz, az ebihalból béka, de kevés olyan fejlődési átalakulás létezik, amikor az organizmusok nem előre meghatározott módon változnak – írják a kutatók. A petricsészében korlátlanul osztódni képes sejtkultúra nem jellemezhető a harmadik állapottal, mert – és ez a kulcs – nem fejleszt ki új funkciókat. 

Élet új formában

Kísérletük során a mikrobiológusok és molekuláris biológusok azt vették észre, hogy megfelelő laboratóriumi feltételek mellett az elpusztult békaembriókból kivont bőrsejtek képesek voltak alkalmazkodni az új körülményekhez, és többsejtű organizmusokká, úgynevezett xenobotokká alakultak át. 

Idézőjel ikon

Ezek az organizmusok úgy viselkedtek, ami messze túlmutatott eredeti biológiai szerepükön.

Egész pontosan az apró, szőrszerű csillóikat tájékozódásra és helyváltoztatásra használták, míg az élő békaembrióban a csillók a testet védő nyálka mozgatására szolgálnak. Apróságnak tűnik a különbség, de a szervezet halála után ezek a sejtek újraszerveződtek, és új formában éltek tovább, sőt, a xenobotok képesek az öngyógyításra is.

A kutatók azt is megállapították, hogy az emberi tüdősejtek miniatűr, többsejtű organizmusokká tudnak szerveződni (anthrobot), amelyek mozognak, tájékozódnak, új módon viselkednek. Nemcsak önmagukat, hanem a közelükben lévő sérült idegsejteket is megjavítják. Mindezek megkérdőjelezik azt az elképzelést, hogy a sejtek és organizmusok csak előre meghatározott módon fejlődhetnek. A harmadik állapot pedig arra utal, hogy a szervezet halála fontos szerepet játszhat abban, hogyan alakul át idővel az élet.

Sejtrobotok a gyógyításban

A harmadik állapot nem csak az élet biológiai határait tágítja ki, és a sejtek alkalmazkodóképességét helyezi új megvilágításba. Új kezelési lehetőségeket is kínál az orvostudomány számára. 

A tüdősejtekből álló mesterséges „sejtrobotokat” a beteg élő szövetéből lehetne előállítani, és segítségükkel gyógyszereket juttathatnak célba a páciens testében anélkül, hogy immunválaszt váltanának ki, azaz támadásba lendülne a szervezet védekező rendszere. A sejtrobotok feloldhatnák például az érelmeszesedésben szenvedő betegek plakkjait az artériák falán, vagy eltávolíthatnák a cisztás fibrózissal élők szervezetében felhalmozódó váladékot.

Ráadásul ezeknek az organizmusoknak természetes körülmények között véges az élettartama, négy-hat hét után lebomlanak, ami meggátolja, hogy kontroll nélkül növekedjenek. És nem is képes harmadik állapotba kerülni mindenfajta sejt. 

Vagyis egyelőre nincs szó örök életről vagy feltámadásról, de a harmadik állapot további vizsgálata új fejezetet nyithat a személyre szabott és a megelőző orvoslásban. 

Olvasd el azt is, hogy magyar kutatók által felfedezett molekulák szabhatnak gátat egyes rákos sejtek szaporodásának.

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.