Magyarok tízezrei menekülhettek volna meg a ráktól, ha ezt korábban bevezetik

Olvasási idő kb. 1 perc

A szűrővizsgálatok kötelezővé tétele az elmúlt évben többször is felmerült, végül nem vezették be. A Magyar Orvosi Kamara legutóbbi konferenciáján is terítékre került, mivel járna ez a lépés.

Dr. Bodoky György onkológus a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szűrővizsgálatokról szóló konferenciáján az előadásában elmondta, hogy amennyiben a vastag- és végbélrákot monitorozó kötelező CRC-szűrővizsgálatokat évtizedekkel ezelőtt bevezették volna,

80 ezer magyar életét lehetett volna megmenteni.  

Dr. Kereszty Éva, a MOK Etikai Kollégiumának elnöke ellenben kontraproduktívnak és alkotmányellenesnek tartaná a kötelező szűrővizsgálatok bevezetését, de azok fontosságát ő is hangsúlyozta. A szakember szerint a vizsgálatokon való részvételre már iskolás koruktól hozzá kellene szoktatni a gyerekeket. 

A kötelező rákszűrő vizsgálatokkal tízezrek életét menthették volna meg a szakemberek szerint
Fotó: Westend61 / Getty Images Hungary

A rákban rejlő veszélyeket látniuk kellene a magyaroknak

Dr. Kereszty Éva arra is rávilágított, hogy bár jogszabály kötelezné az orvosokat, hogy az egészséges emberek kórlapján feltüntessék, hogy nem található daganatos elváltozás a vizsgált területen, ezt a legkevesebb esetben írják csak rá a leletekre. 

A szűrővizsgálatok kötelezővé tételével kapcsolatban a konferencia legtöbb hozzászólója problémaként fogalmazta meg, hogy Magyarország egy jelentős területén nem érhetőek el helyben ezek a vizsgálatok, akadnak olyan települések is,

Idézőjel ikon

ahonnan csak 3 átszállással tudnának elutazni az emberek a szűrővizsgálatot is végző rendelőkbe.

Így vannak, akik el sem indulnak az orvosi vizsgálatokra, mert nem tudják, hogy aki részt vesz a szűrővizsgálatokon, annak jár az utazási költségtérítés.  

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?