Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy új kutatás szerint azok a férfiak, akiknél nagyobb a szívbetegség kockázata, a hozzájuk hasonló helyzetben lévő nőkhöz képest sokkal hajlamosabbak a demenciára. A kutatás feltárta azokat az életmódbeli okokat és azt a kritikus életkort is, amely igazán veszélyes a férfiakra nézve.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a szív- és érrendszeri betegségek világszerte vezető haláloknak számítanak. A statisztikák szerint Magyarországon is emiatt halnak meg a legtöbben, évente több mint 60 ezer halálesetet okoznak a különféle keringési betegségek.
Az egészséges életmóddal akár meg is előzhető a demencia
A szívbetegségek legjellemzőbb kockázati tényezője az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és koleszterinszint, valamint a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a csekély testmozgás, illetve a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás hiánya, hiszen ezek mind-mind befolyásolhatják az agy oxigénellátását.
A korábbi kutatások megállapították, hogy a szív- és érrendszeri kockázat káros hatása ugyanolyan nyilvánvaló azoknál az embereknél, akik nem hordozták az Alzheimer-kór kialakulásáért felelős APOE ε4 gént, mint azoknál, akik a gén hordozói. Az orvostudomány ismeretei szerint ugyanis az APOE ε4 gént tartják a legerősebb kockázati tényezőnek az Alzheimer-kór kialakulásáért 65 év felett.
Nemrég pedig az is kiderült, hogy a genetikai adottságtól függetlenül, az egészséges életmód fenntartásával megelőzhető lehet a memóriavesztéssel járó, fokozatosan súlyosbodó agyi hanyatlás.
A férfiaknak tíz évvel korábban kell változtatniuk
A legfrissebb kutatás szerint, ha kiküszöböljük a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőit, azzal az Alzheimer-kór esélyét is csökkenthetjük. Ahhoz, hogy ez valóban így legyen, a nemrég közzétett tanulmány szerint a férfiaknak legalább egy évtizeddel korábban el kellene kezdeniük az egészséges életmódra való átállást, mint a nőknek, függetlenül attól, hogy hordozzák-e az Alzheimer-kór kockázati génjét, vagy sem.
Ez a tíz év ugyanis számos előnnyel járhat. Egyebek között befolyásolja a viselkedést irányító gondolatok logikus összefüggését, a feldolgozási sebességet, valamint a 60 év feletti férfiak és nők azonnali és késleltetett memóriáját mérő kognitív tesztek teljesítményét. Mindemellett, ha a szív- és érrendszer egészsége károkat szenved, az előrevetíti a kognitív funkciók gyengülését és az agy kóros elváltozásait.
A has és a testzsír növeli a kockázatot
A fenti megállapítást megerősíti az a kutatás is, melynek végeredményeképpen kiderült, hogy a test szerveit körülvevő hasi és zsigeri zsír is hatással van az agy neurodegenerációjára, vagyis azokra az idegek károsodásával járó folyamatokra, melyek következtében az agy funkciói csökkennek.
Az eredmények azt mutatták, hogy a szív- és érrendszeri kockázati tényezők mind a férfiak, mind a nők esetében összefüggésbe hozhatók – a magasabb hasi és zsigeri zsírszint mellett – az agykéreg alacsonyabb szürkeállomány-térfogatával. A szürkeállomány az agyunknak az a része, amely felelős az információk feldolgozásáért és értelmezéséért.
A tanulmány szerint az agy legsebezhetőbb részei a hallásban, a látásban, az érzelmi információfeldolgozásban és a memóriában érintettek, vagyis az agynak minden olyan területe, amely a demencia és az Alzheimer-kór kialakulásának korai szakaszában sérülnek.
A demencia megelőzésében kulcsfontosságú lehet az időzítés
Beigazolódott továbbá az is, hogy a kognitív hanyatlás nem feltétlenül az idős kor velejárója. Szintén kutatások igazolják, hogy a középső életszakaszban, vagyis a 30-as és a 40-es életkorban jelentkező magas vérnyomás, magas koleszterinszint és elhízás összefüggésbe hozható a demencia kialakulásával.
Mindebből pedig az következik, hogy már fiatal felnőttkorban el kell kezdeni tudatosan élni, ami jó, ha rutinná válik arra az időszakra, amikor belépünk a középkorosztályúak sorába. Sőt a demencia megelőzése érdekében ekkor el kell kezdeni a már kialakult érrendszeri kockázati tényezők kezelését. Ha szükséges, folyamatosan ellenőrizni kell a vérnyomást, a koleszterinszintet és a vércukorszintet, egészségesen kell táplálkozni, jó, ha rendszeresen sportolunk, felhagyunk a túlzott alkoholfogyasztással, és lemondunk a dohányzásról.
Ez az oka annak, hogy a férfiak nagyobb veszélyben vannak
A kutatók arra a kérdésre is megadták a választ, hogy mi az oka annak, hogy a nőkhöz képest a férfiaknál gyakrabban és tíz évvel korábban, vagyis 55 és 75 éves korban jelentkeznek a különféle szív- és érrendszeri megbetegedések.
A különbség egyrészt abból adódik, hogy a férfiak kevésbé fordítanak gondot a szív- és érrendszeri kockázati tényezők megelőzésére és kezelésére.
De szerepet játszanak a nemi hormonok különbségei is. A férfiaknál a magasabb tesztoszteronszint gyulladást okozhat, valamint nagyobb az esélye a vérrögök kialakulásának, ami szívbetegséget és stroke-ot okozhat.
A nők ösztrogénje azonban védő hatású, ami csökkenti a koleszterinszintet, ám a menopauzát követően nő a szívproblémák kockázata a nőknél is. Az ösztrogén menopauza előtti védő hatása tehát magyarázatot adhat arra, hogy a nők miért egy évtizeddel később szembesülnek a szívproblémákkal.
Ha még olvasnál arról a tápanyagról is, ami akár a szíved ellensége is lehet, pedig szívbarátnak gondoljuk, ezt a cikkünket ajánljuk.
