Ez a két élelmiszer növeli legjobban a szívinfarktus és a stroke kockázatát

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Egy friss kutatás megállapította, melyik az a két leveszélyesebb élelmiszer, ami szívinfarktust és stroke-ot okoz. Az orvosok mindemellett megnevezték azt a további nyolc élelmiszert is, amelyek bár kisebb veszélyforrást, de mégis kockázatot jelentenek az egészségünkre.

Azt már régóta tudjuk, hogy a feldolgozott és a többszörösen feldolgozott élelmiszerek fogyasztása hosszú távon óriási károkat okozhat a szervezetünkben. A kutatók most rangsorolták az ebbe a kategóriákba tartozó ételeket, és kiderült, vannak köztük olyanok, amelyek akár halállal végződő betegséget is okozhatnak.

Megtalálták a szívre legveszélyesebb élelmiszereket a kutatók

A szakemberek a legveszélyesebb többszörösen feldolgozott élelmiszerek közé a feldolgozott húsokat és az extrém édes italokat sorolták. A kutatók szerint mindkét termékcsoport szívkoszorúér-betegséghez, valamint a szív- és érrendszeri betegségek megnövekedett kockázatához vezethet.

A fiatalok körében közkedvelt cukros üdítő italok akár szívbetegséget is okozhatnak
Fotó: Brothers91 / Getty Images Hungary

Mindemellett a tudósok azonban azt is megállapították, hogy néhány többszörösen feldolgozott élelmiszer, mint például a joghurt és a kenyér, alacsonyabb kockázatot jelent a szívünk, az érrendszerünk és az agyunk egészségét illetően.

A kutatók több mint kétszázezer résztvevő által kitöltött kérdőív alapján gyűjtötték össze a szükséges adatokat a tanulmányukhoz. A vizsgálat során a kutatásba bevont emberek egészségügyi állapotát és étrendjét kétévente ellenőrizték. Az általuk elfogyasztott élelmiszereket az alábbi négy csoportba sorolták: feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott, feldolgozott kulináris összetevőket tartalmazó, feldolgozott és többszörösen feldolgozott élelmiszerek.

A szívre és érrendszerre káros élelmiszereket a kutatók összetételük alapján kategorizálták
Fotó: fcafotodigital / Getty Images Hungary

A magas cukor-, zsír-, kalória- és sótartalmú, valamint alacsony rosttartalmú többszörösen feldolgozott élelmiszereket ezután összetételük alapján tíz csoportra osztották. A csoportosítás az alábbiak szerint történt:

  • kenyér és gabonapelyhek;
  • szószok, kenhető ételek és fűszerek;
  • csomagolt édes snackek és desszertek;
  • csomagolt sós rágcsálnivalók;
  • cukorral édesített italok;
  • feldolgozott vörös hús, baromfi és hal;
  • fogyasztásra kész vagy melegíthető vegyes ételek;
  • joghurtos vagy tejalapú desszertek;
  • tömény italok;
  • mesterségesen édesített italok.
A feldolgozott húsok különösen nagy veszélyt jelentenek a szívünk egészségére
Fotó: joruba / Getty Images Hungary

Nem minden feldolgozott élelmiszer jelent ugyanolyan kockázatot

A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy összességében minden többszörösen feldolgozott élelmiszer felelőssé tehető a szív- és érrendszeri betegségek és a szívelégtelenség kialakulásáért, de ezek közül is leginkább a cukros italok, azok közül is a szénsavas üdítők, valamint a feldolgozott húsok, mint például a szalámi, a szalonna és a kolbász jelenti a legnagyobb kockázatot. 

A tízes csoport másik nyolc eleme azonban nem jelentett akkora kockázatot, mint az előbb említett két kategóriába tartozó ételek. Ráadásul a kutatók a joghurt, a tejalapú desszertek és a sós rágcsálnivalók esetében is fordított összefüggéseket fedeztek fel a koszorúér-betegség, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kockázatai között.

A reggeli gabonapehely kisebb valószínűséggel járul hozzá az agyvérzéshez
Fotó: Ems-Forster-Productions / Getty Images Hungary

Kiderült továbbá az is, hogy azok, akik több többszörösen feldolgozott kenyeret és gabonapelyhet ettek, kisebb valószínűséggel kaptak agyvérzést.

A gabonafélékfogyasztása kevésbé jelentett kockázatot a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása kapcsán. Mindez az élelmiszerek magasabb rosttartalmával vagy azzal magyarázható, hogy gyakran vitaminokkal dúsítják az említett termékeket.

Nem jó a szívnek, ha sok a cukor, a zsír és a só

A vizsgálat eredménye alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a szív és az érrendszer legnagyobb ellenségei a cukorral édesített italok, a feldolgozott húsok és a gyorsételek, melyeknek magas a kalóriatartalma, sok hozzáadott cukrot, telített zsírokat és túl sok nátriumot tartalmaznak.

A hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszerek mindegyike egészségtelen
Fotó: stock_colors / Getty Images Hungary

Az eredmények tehát arra utalnak, hogy a fentiek szerint csoportosított többszörösen feldolgozott élelmiszerek eltérő mértékben járulnak hozzá a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához.

Az élelmiszerekben lévő adalékanyagok közül van egy, amely különösen veszélyes: akár bélrákot is okozhat.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.

Mindennapi

Mikor lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak? Így választják meg az államfőt

Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökének, Sulyok Tamásnak a megbízatása megszűnt, mivel aláírta és kihirdette a 17. Alaptörvény módosítását. A következő időszakban Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át a feladatait egy maximum 30 napig tartó időszakban, ezután megválasztják az új köztársasági elnököt.

Offline

Villámkvíz: tudod, ki lépet először a Holdra?

Július 20-án az emberiség egyik legnagyobb teljesítményére, az első holdra szállásra emlékezünk. De vajon te mennyit tudsz az Apollo–11 küldetéséről, az űrutazás számairól és égi kísérőnk különlegességeiről? Tedd próbára magad villámkvízünkkel!

Szülőség

Fontos határidő jár le szerdán: ezen múlhat az iskolakezdési támogatás

Hamarosan lejár a sajátos nevelési igényű gyerekek utáni támogatás igényléshez szükséges bejelentési határidő. Az állapotot a Pedagógiai Szakszolgálat igazolja, majd a szülőnek kell jeleznie a leendő vagy már meglévő oktatási intézménynél, mely lejelenti, és az államkincstár regisztrálhatja az igényt.