Egy friss kutatás szerint a kognitív hanyatlás összefüggésbe hozható a rizsben és a zabpehelyben lévő jótékonyként számontartott tápanyagokkal. Ez pedig azt jelenti, hogy az egészségesnek hitt gabonafélék növelhetik a demencia kockázatát.
A General Psychiatry folyóiratban megjelent tanulmány szerint akár már egy tál gabonapehely is hozzájárulhat a demencia kialakulásának kockázatához. A kutatók ugyanis összefüggést találtak a B1-vitamin, a gabonafélékben gyakran előforduló tiamin és az egészséges emberek kognitív hanyatlása között az életkor előrehaladtával.
Nem csak a gabonapehellyel kell vigyázni
A tiamin vagy közismertebb nevén a B1-vitamin a szénhidrátok, zsírok és alkoholok lebontásához és átalakításához, valamint a szívizom és az idegsejtek megfelelő működéséhez szükséges vitamin. Az esszenciális B1-vitamin megtalálható bizonyos élelmiszerekben, ilyenek például a népszerű, reggelire fogyasztott gabonapelyhek, a teljes kiőrlésű gabonák, a hüvelyesek, a máj és a lazac. Emellett pedig vannak olyan élelmiszerek, melyekhez egészségügyi kiegészítőként, adalékanyagként adják hozzá.
A kutatók vizsgálati eredményei alapján az embereknek meghatározott mennyiségű, pontosan napi 0,68 mg tiamint kellene fogyasztaniuk, ellenben a túl sok vagy túl kevés B1-vitamin potenciálisan hozzájárulhat a mentális hanyatláshoz.
A kutatók minderre akkor figyeltek fel, amikor egy másik B-vitamint, a niacint összefüggésbe hozták a szívrohammal és a szélütéssel.
Az optimális mennyiséggel elkerülhető a demencia
A B1-vitamin nem megfelelő bevitele összefüggésbe hozható bizonyos egészségügyi problémákkal. Kiderült, hogy a túl sok és a túl kevés tiamin elfogyasztásának is lehetnek negatív következményei, hiszen mindkettő az agy neuronjainak elégtelen energiaellátásához vezethet, ami ronthatja a kognitív funkciókat. A problémát az jelentheti, hogy egy átlagos tál dúsított gabonapehely 1,2 mg tiamint tartalmaz.
A tiaminbevitel kapcsán elvégzett legfrissebb kutatás egyúttal rávilágít az optimális tiaminfogyasztás fontosságára annak érdekében, hogy időskorban elkerülhető és megelőzhető legyen a kognitív hanyatlás.
A vizsgálat során a kutatók a Kínai Egészségügyi és Táplálkozási Felmérés adatait elemezték. A kutatásba 3100 embert vontak be 1989 és 2011 között, akiknek ez idő alatt nyomon követték az étrendjét, illetve négy alkalommal kognitív tesztet is ki kellett tölteniük. A vizsgálati alanyok átlagéletkora 63 év volt, a tesztek főként szavak felidézését és számmintázatot tartalmaztak.
A nyomon követés során kiderül, hogy a tiaminfogyasztás és a kognitív tesztek pontszámai összefüggésbe hozhatók.
A vizsgálati alanyok átlagos tiaminbevitele napi 0,93 mg volt, ám a tesztek kiértékelése azt mutatta, hogy ideális mennyiségnek a napi 0,68 mg bizonyult, és már a napi 0,6 mg és 1,00 mg közötti tartomány határértékei is minimális kockázattal jártak. A biztonságos határ feletti napi 1,0 mg-os adag azonban egyértelműen pontszámcsökkenéssel járt a tesztek kitöltése során.
A kutatás további érdekessége, hogy a gondolattársítások erősebbek voltak az elhízott, magas vérnyomású vagy nem dohányzó embereknél.
Előnyei miatt nem elhanyagolható
Egy másik tanulmány szerint, amely szintén egy B-vitamint, a niacint vagyis a B3-vitamin egészségügyi hatásait vizsgálta, azt találták a kutatók, hogy összefüggésbe hozható a szívrohammal, a szélütéssel és a szívbetegségekkel. A tiaminhoz hasonlóan a niacin is megtalálható a reggeli gabonapelyhekben és a vitaminnal dúsított termékekben.
A témában azonban további vizsgálatokra van szükség, hiszen a tiaminnak számos egészségügyi előnye van, egyebek között erősíti az immunrendszert, szabályozza a vércukorszintet, segíti az emésztést, valamint a szív egészségét, és növeli az energiát.
A banán nemcsak egy könnyen beszerezhető gyümölcs, hanem egyúttal egy kiváló vitaminforrás is. Ennek ellenére nem fogyaszthatja bárki. Ha szeretnéd tudni, kinek és mikor érdemes kiiktatnia az étrendjéből a banánt, olvasd el az erről szóló cikkünket is.
