Természetes fájdalomcsillapító, csökkenti a stresszt, ráadásul aromás ízt kölcsönöz az ételeknek.
A rozmaring élettani hatásait régóta sikerrel használják a népi orvoslásban.
A népi orvoslás kedvelt gyógyszereinek alkalmazása egyre inkább elterjed napjainkban. Már nem ritka, hogy gyógyteákhoz, gyógynövényekhez vagy kivonataikhoz nyúlva igyekszünk panaszainkat, kellemetlen testérzeteinket csökkenteni.
Idegeink jó barátja
A tudomány is követi ezt a tendenciát, folyamatosan vizsgálva a természet kincseinek az egészségünkre gyakorolt hatásait. A rozmaringról ugyanismár az ókorban tudták, micsoda ajándék, és nem csak íze miatt. A klinikai vizsgálatok az elmúlt évtizedek során szintén igazolták azt, amit addig csak tapasztalati úton sejtettek: az illóolajokban bővelkedő, évelő gyógynövény gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító, szorongást oldó és memóriajavító hatással is bír. Fő alkotóeleme, a karnozinsav, illetve a rozmarinsav pedig az idegrendszeri betegségekben szenvedő emberek számára nyújt mellékhatásoktól mentes segítséget.
A zsályafélék nemzetségébe tartozó, kesernyés aromájú gyógynövény őshazája Dél-Európa, azonban régóta termesztik hazánkban is. A kereszténység elterjedésével, a szerzetesrendek megtelepedésével együtt a rozmaringtermesztés is virágzásnak indult a középkori Magyarországon.
A szegények tömjéne
Korábban Ovidius és Vergilius munkáiban is találkozhattunk a rozmaring vagy a tömjénszagú fű nevével. A ros marin, eredeti elnevezése tengeri harmatot jelent. Ez volt a szegények tömjénfája már az ókorban is. Az Alpoktól északra a rómaiaknak köszönhetjük elterjedését, és tudjuk azt is, hogy bár nem termesztették akkoriban még nagy mennyiségben, de a honfoglaló magyarok számára is kedvelt növény volt.
Reneszánszát a barokk idején élte, akkoriban már nemcsak a szertartásokhoz használták, hanem ételek ízesítésére is. Lippai György, egykori esztergomi érsek és prímás így írt róla:
A rozmaring igen jó az ételekben, főképen pástétomokban, salátákban, zsázsákban, bort vele csinálni, a virágjából ecetet s konzervát… A rozmaringos bor igen jó a főfájás ellen. Pestisnek idején rozmaringból füstöt csinálni… igen jó hurut és nátha ellen… A nehézség ellen, álmosbetegség ellen, gutaütés, reszketés, érezhetetlenség ellen igen hasznos, ha borban vagy vízben megfőzik, s azt isszák éhomra…”
Az örökzöld gyógynövénynek számos alfaja és változata ismert, nemcsak az európai medicinában, de a tradicionális kínai és indiai népi gyógyászatban is alkalmazzák őket, külsőleg és belsőleg egyaránt. A rozmaring ugyanis hatékony az emésztési zavarok, a fejfájás és a kimerültség esetén, külsőleg pedig reumás panaszok enyhítésére, bedörzsölőszerként is megállja a helyét.
Fájdalmat és gyulladást is csökkent
Gyulladáscsökkentő, érzéstelenítő és izomlazító hatásai miatt a rozmaringot nemcsak az idegi eredetű, vagylelki és szellemi problémák esetén vethetjük be, de a fizikai fájdalmakat is kiválóan csökkenti. Krémként, teáját fürdővízbe öntve, de olaját is alkalmazhatjuk görcsoldóként reumás fájdalmak, ízületi gyulladások, izomgörcsök, illetve idegfájdalom esetén is. Mivel külsődleges alkalmazásakor vérbőséget okoz, fokozza a helyi keringést. A hideg kezekre és lábakra is jótékony hatással van ezen tulajdonsága miatt.
Egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy serkenti a vérkeringést, így az oxigén, és a tápanyagok gyorsabban eljuthatnak a sejtekhez. Mivel közvetlen hatása van agyunkra is, fájdalomcsillapító hatása fejfájás, migrén vagy arcüreggyulladás esetén is érvényesül.
Ha érdekel, mely ételek a leginkább hatékonyak ízületi gyulladások esetén, ezt a cikkünket ajánljuk neked.
