Ebből a gyümölcsből kell többet enned, hogy rendben legyen a vérnyomásod

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Egy friss kutatás szerint a mediterrán diéta egyik népszerű összetevője csaknem 40 százalékkal csökkentheti a magas vérnyomás kockázatát.

A gyógyszeres kezelés elkerülése érdekében érdemes nem csupán sporttal, hanem az egészségünket szolgáló étrenddel is gondoskodni arról, hogy a vérnyomásunk ne lengjen ki szélsőséges irányokba. Számos tanulmány kimutatta, hogy a nátriumbevitel korlátozása és a napi egy teáskanállal kevesebb só fogyasztása már csökkentheti a vérnyomást. Nemrég pedig egy új kutatás felfedte, melyik az a gyümölcs, amelyikből érdemes egy kicsivel többet fogyasztanunk annak érdekében, hogy rendben legyen a vérnyomásunk.

Minél többet eszünk belőle, annál jobb

A mediterrán diétát régóta a világ egyik legegészségesebb diétájaként emlegetik. Ráadásul az egyik fő összetevője, melyet a világ minden részén nagyon sokan fogyasztanak, gyógyszer nélkül is csökkentheti a vérnyomást.

Az orvosok arra voltak kíváncsiak, melyik gyümölcsnek van vérnyomáscsökkentő hatása
Fotó: Kathrin Ziegler / Getty Images Hungary

Egy tavaly novemberben közzétett, több kutatás eredményét is magába foglaló vizsgálat során a tudósok arra voltak kíváncsiak, hogy képes-e, és ha igen, akkor hogyan tudja csökkenteni a vérnyomást a paradicsom. A felhasznált tanulmányok egyike egy spanyolországi diétás kísérletből származott, melynek során több mint hétezer 55–80 év közötti férfit és nőt vizsgáltak meg. Életkoruknál és egészségi állapotuknál fogva valamennyien nagy kockázatnak voltak kitéve a krónikus betegséget illetően. Valójában több mint 80 százalékuk már a vizsgálat megkezdésekor hipertóniásnak számított.

A vizsgálat idején a résztvevők által elfogyasztott paradicsom mennyiségéhez viszonyítva követték nyomon a vérnyomás szisztolés és diasztolés változását.

Ezeket az értékeket rögzítették a vizsgálat megkezdésekor, majd egy évvel és három évvel később. A résztvevőket az általuk elfogyasztott paradicsommennyiség szerint csoportosították, a legkevesebb 44 gramm alatti, a legtöbb pedig 110 gramm feletti napi fogyasztás volt. Ez utóbbi egy nagy paradicsomnak felelt meg. 

Megelőzésben is hatásos

A három évig tartó kutatás azt igazolta, hogy a paradicsomfogyasztás vérnyomásra gyakorolt előnyét leginkább azok élvezték, akik a legtöbbet fogyasztották a gyümölcsből. A paradicsom nem csupán a vérnyomás szabályozására, hanem a hipertónia megelőzésére is kiváló. Azoknál, akiknek nem volt vérnyomásproblémájuk, 36 százalékkal kisebb volt az esélye annak, hogy a betegség kialakuljon, ha rendszeresen fogyasztottak paradicsomot. Ez körülbelül napi egy nagy paradicsomnak felelt meg, de naponta már egy fél paradicsom is elég volt ahhoz, hogy a kevésbé magas vérnyomásban szenvedők jobban érezzék magukat.

Napi fél paradicsom is elég ahhoz, hogy megelőzzük a vérnyomás kilengését
Fotó: John Rensten / Getty Images Hungary

Ám a 2-es és 3-as fokozatú magas vérnyomásban szenvedők már nem tapasztalták ugyanazt a pozitív hatást a megnövekedett paradicsomfogyasztással. 

Az orvosok szerint a gyümölcs hatékonysága függ az életkortól, attól, hogy mióta áll fenn a vérnyomásprobléma, valamint hogy mennyire keményedett meg az artériák fala.

Szintén meg kell jegyezni a nagyobb mértékű paradicsomfogyasztással kapcsolatban, hogy a gyümölcsevők általában véve egészségesebb és tudatosabb döntéseket hoztak az életmódot illetően. Ennek köszönhetően csökkent a súlyuk, hiszen kevesebb kalóriát vittek be, kevesebb kávét és alkoholt, valamint összességében több gyümölcsöt és zöldséget fogyasztottak, ami az egészségük általános javításán túl a vérnyomásproblémáikra is előnyösen hatott.

A paradicsomon kívül a mandula is segít a vérnyomás egészséges szinten tartásában. A mandula egyéb jótékony hatásairól olvasd el az erről szóló cikkünket.

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.