Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A demencia nem betegség, de sok betegséghez hasonlóan megelőzhető, ha időben felismerjük a szindróma okozta testi tüneteket. Talán nem is sejtjük, mi minden utalhat a kognitív képességek hanyatlására. Megváltozott beszédtempó, kézremegés és székrekedés – ez mind lehet akár a demencia korai figyelmeztető jele is.
A kor előrehaladtával várható, hogy a szellemi és fizikai funkciók hanyatlásnak indulnak, azonban nem kell megvárnunk, hogy a problémák elhatalmasodjanak. A demencia korai jeleinek észlelése segíthet megelőzni a készségek és képességek elvesztését.
A demencia nem betegség
A demenciát gyakran összetévesztik az Alzheimer-kórral, ám a demencia egy szindróma, és nem betegség. Míg az Alzheimer-kór egy betegség, a demencia egy olyan tünetcsoport, amely végleges diagnózis nélkül befolyásolja a mentális funkciókat, például a memória- és a problémamegoldó képességet. Másrészt az Alzheimer-kór az agy progresszív betegsége, amely lassan rontja a memóriát és a kognitív funkciókat.
Mind az Alzheimer-kór, mind pedig a demencia orvosi ellátást igényelhet, ám az utóbbi esetenként sokkal kevesebbet, ráadásul különféle stádiumai és ennek megfelelően fontos figyelmeztető jelei is vannak, melyek érinthetik a memóriát, a mozgást és a gondolkodást is.
Megváltozik a mozgás
A demencia egyik leggyakoribb tünete a motoros kontroll elvesztése. A kézremegés tehát nem csupán a Parkinson-kórhoz kapcsolódik, a demenciában szenvedők is remeghetnek. Főként séta közben tapasztalhatnak remegést a kezükben. Jellemző tünete a demenciának a csoszogás, a lassú járás és a gyakori esések.
Hallucinációt is okozhat
A demencia egy másik igen gyakori és korai tünete a vizuális hallucináció. Gyakran ez az egyik első jele a kognitív funkcióvesztésnek. Ilyenkor a demenciában szenvedők olyan tárgyakat, embereket vagy állatokat láthatnak, amelyek nincsenek is jelen, de gyakori a szaglási, a hallási és a tapintási hallucináció is.
A demencia egyik legkevésbé ismert jele az alvászavar, ami sok esetben alvajárásban nyilvánul meg.
A demenciában szenvedőkkel napközben gyakran megesik, hogy hosszan a semmibe révednek, vagy hosszan szunyókálnak. A szindróma tünete továbbá a zavaros beszéd is.
A székrekedés is lehet tünet
A demencia hatással lehet a testi funkciók szabályozására is, beleértve az izzadást, a pulzust, a vérnyomást és az emésztést. A demencia egyik formája, a Lewy-testes demencia (LBD) az agyi idegsejteket érinti a Lewy-testek által, amelyek az agy testi funkciókért felelős részeit szabályozzák, és olyan tüneteket okozhat, mint a székrekedés.
Az apátia nem demencia
A demencia sajátja az észleléssel kapcsolatos problémák jelentkezése is, így a demenciában szenvedőknek problémái lehetnek a gondolkodási folyamatokkal is. Előfordulhat, hogy a tünetek miatt nem követnek semmilyen logikai vagy sorrendi összefüggést beszéd közben.
Fontos tudni, hogy az időskori apátia nem azt jelenti, hogy valaki demens, ám a súlyos apátia előre jelezheti a demencia kockázatát. Ugyanígy a depresszió jelei szintén nem utalhatnak arra, hogy valaki demenciában szenved, de több más figyelmeztető jel együttes megjelenése esetén fennáll a szindróma lehetősége.
Kevesen tudják, hogy nem minden memóriavesztés normális. Néha a feledékenység konkrét okokhoz köthető, és akár nagyobb probléma jele is lehet. Vannak helyzetek, amikor kifejezetten érdemes orvoshoz fordulni. Hogy megtudd, pontosan mikor, olvasd elaz erről szóló cikkünket is.
