Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A lázra általában csak nyűgként tekintünk, miközben kulcsfontosságú szerephez jut testünk védelmében és a betegségek elleni küzdelemben.
Láz jellemzően akkor alakul ki, amikor a szervezet megpróbál leküzdeni egy fertőzést, de felléphet más tényezők, például autoimmun betegségek következtében, vagy bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is.
A testhőmérséklet személyenként és naponként csekély mértékben változhat, de általában 37 Celsius-fok körül alakul, ami tökéletes körülményeket teremt sejtjeink hatékony működéséhez. Ez az agy hipotalamusznak nevezett részének köszönhető, amely folyamatosan figyeli a test belső hőmérsékletét, és egyfajta termosztátként szabályozza azt.
Ez történik a testedben, amikor lázas vagy
Egy fertőzés során, amikor az immunsejtek idegen betolakodókat, így baktériumokat vagy vírusokat észlelnek, szervezetünk védekezőrendszere lázkeltő vegyületeket, úgynevezett pirogéneket bocsát ki.
„Ezek a vegyi anyagok az agyba jutva azt az üzenetet közvetítik a hipotalamusz hőmérséklet-érzékeny neuronjainak, hogy a testhőmérsékletet ideje megnövelni” – magyarázza Paul O'Rourke, a Johns Hopkins Egyetem orvossegédje. A neuronok válaszul prosztaglandinoknak nevezett hormonszerű anyagokat szabadítanak fel, ami lázat okoz.
Lázról akkor beszélhetünk, amikor a testhőmérséklet meghaladja a 38 fokot.
A hipotalamusz többféleképpen is megemelheti a testhőmérsékletet: összehúzhatja az ereket, hogy csökkentse a bőrfelületen keresztül távozó hőmennyiséget, vagy remegést válthat ki (ami fokozza a hőtermelést).
A fenti fiziológiai folyamatok szervezetünk fertőzésekkel szembeni első védelmi vonalaként akut gyulladást okoznak. A fő cél ilyenkor a fertőzés kontrollálása, illetve annak terjedésének megakadályozása.
Paradox módon a láz mellett olykor hidegrázás tapasztalható, annak ellenére, hogy a testhőmérséklet megemelkedik. Ez arra vezethető vissza, hogy a hipotalamusz átmenetileg egy magasabb „normál” szintre állítja a test belső termosztátját. Amíg pedig a szervezet megpróbálja elérni ezt az értéket, átmenetileg úgy érezhetjük, hogy fázunk.
De pontosan miért van szüksége a testnek a lázra?
„Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy megnehezítheti a baktériumok és a vírusok elszaporodását, illetve a sejtek megfertőződését” – magyarázza O'Rourke, aki szerint a magasabb testhőmérséklet révén javul szervezetünk védekezőképessége.
Ennek egyik fontos eleme, hogy amikor a testhőmérséklet megemelkedik, a sejtek elkezdenek hősokkfehérjéket (HSP) termelni, amelyek a fertőzés leküzdése érdekében aktiválják az immunrendszert. A szakemberek ezért azt mondják,
a legtöbb felnőtt és gyerek rövid időre – ami akár 2-3 nap is lehet – lázas maradhat, mielőtt indokolt lenne orvosi segítséget kérni.
Amikor a gyerekeknek magas lázuk vannak, előfordulhatnak náluk lázgörcsként ismert rohamok is, amelyek nagyon ijesztőek tudnak lenni, de a legtöbb esetben csak néhány percig tartanak, és teljesen ártalmatlanok. Mindenesetre, ha ilyen roham jelentkezik, az ajánlások szerint mindenképp érdemes orvosi segítséget kérni.
Sok múlik a láz mértékén is, hiszen emberenként eltérő lehet, hogy egy adott érték mekkora problémát okoz. Ha enyhíteni szeretnél a lázadon, amíg eljutsz az orvoshoz, megfontolhatod egyes vény nélküli gyógyszerek, például az acetaminofen- vagy az ibuproféntartalmú készítmények szedését, de segíthet egy ruharéteg eltávolítása, vagy egy hideg fürdő, valamint a hideg folyadékok fogyasztása is.
Mivel a szervezetre a láz fenntartása komoly terhet ró (minden 1 Celsius-fokos növekedés 10 százakkal több energiát emészt fel a normál állapothoz képest), betegség idején kiemelt figyelmet kell fordítani a pihenésre is.
Arra a kérdésre, hogy lázas állapotban tényleg érdemes-e alaposan betakarózni, mint ahogy azt sokan a szüleinktől tanultuk, alábbi cikkünkből kaphatod meg a választ:
