Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hallottál már a testpozitivitásról? És arról, hogy ez pontosan mit is jelent? A témában máig sok a vita, hiszen még mindig sokak azok táborát erősítik, akik azt mondják, e jelenség nem más, mint a kövérség pártolása a plus size ünneplésével. De vajon mi lehet az igazság? Testképünkkel kapcsolatos pozitív hozzáállásunk vajon tévútra is terelhet bennünket? Kövesdi Rita stílustanácsadót kérdeztük.
„A body positivity szemlélet gyakorlatilag azt jelenti, hogy szeretjük és tiszteljük azt a testet, amelyben élünk, nem akarunk görcsösen változtatni rajta, nem akarunk hamis ideáloknak megfelelni. A szeretethez viszont az is hozzátartozik, hogy vigyázunk magunkra, vigyázunk a testünkre, egészséges étkezéssel és mozgással is támogatjuk, hogy sokáig szolgáljon minket. Szóval az én értelmezésemben egy egészséges kapcsolatot jelent a testünkkel, a testképünkkel” – vélekedik Kövesdi Rita.
Hogy pontosan meddig mehetünk el a teltebb idomok elfogadásának és normalizálásának terén, lehet-e káros a testpozitivitás, és mit érdemes tudnunk testalkatunkról, mind megkérdeztük a szakembertől.
Sokan azt gondolják a testpozitivitásról, hogy egyet jelent a plus size ünneplésével.
Azt hiszem, ez egy nagyon kezdetleges hozzáállás volt a testpozitív szemlélethez, és csupán annak szólt, hogy tegyünk láthatóvá valamit a médiában, amely sokáig tulajdonképpen rejtve volt. Hosszú út vezetett odáig, hogy egyáltalán átlagos testeket is lássunk a webshopokban, ne csak szupervékony modellekhez kelljen hasonlítani magunkat. De a testpozitív szemlélet arról is szól, hogy elfogadjuk a szupervékony modellalkatú lányokat éppúgy,
mint mindenki mást mid size-tól plus size-ig, beleértve a mozgáskorlátozott vagy testi fogyatékkal élő társainkat is.
Hogyan vagyunk mi, nők a testünkkel?
Sajnos túl gyakran találkozom azzal a jelenséggel a testalkatelemzés során, hogy a nők a tükör előtt állva a legkülönfélébb módokon képesek bántani magukat, és szinte szabadkoznak az adottságaik miatt.
Pedig a változás, amit a stílustanácsadástól remélnek, pontosan az elfogadás pillanatában indul.
A Kibbe-módszer, amivel dolgozom, gyakorlatilag négy szóban összefoglalható: ünnepeld azt, amid van! A hagyományos alma-körte-homokóra és a többi tipizálás helyett nem a korrigáláson és az optikai csalásokon van a hangsúly, hanem a saját adottságaink megélésében.
Hogyan alakíthatunk ki jobb kapcsolatot magunkkal?
A legelső lépés az elfogadás, hogy elfogadjuk végre a testünk sajátosságait. Itt nemcsak az örök harcra gondolok a kilókkal, hanem egyáltalán olyan alapvető dolgokkal legyünk jóban, hogy épp magasak vagyunk vagy alacsonyak, hogy széles a vállunk vagy törékeny, hogy ilyen-olyan-amolyan formájú a lábunk, és hogy mekkora a mellméretünk. Gyakran jönnek vissza azzal a vendégeim, hogy az elfogadás által gyakorlatilag új szemüveget kaptak a világra, és nemcsak magukat látják sokkal szebbnek, hanem másokat is.
Már nem a hibákra fókuszálnak, hanem az egyediségben rejlő szépségre.
A testalkatelemzésről mondják azt, hogy segíthet ebben. Ez tényleg így van?
Ez pont erről szól, mert leginkább tényleg arra jó, hogy végre elfogadják magukat a nők, megbékéljenek az adottságaikkal, és legyenek is rá büszkék. A másodlagos hozadéka pedig, hogy segít eligazodni a ruhák és a lehetőségek végtelen tengerében.
Elképesztően sok ruha vesz körül minket, de csak bizonyos százalékuk lesz rajtunk igazán harmonikus.
Ha megvannak a szempontok, hogy mire érdemes figyelni, milyen szabásvonalak, milyen anyagok, milyen stílus fog minket támogatni abban, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben, hatalmas lépéseket teszünk önmagunk felé.
Honnan tudjuk, hogy kinek milyen a stílusa?
Amikor stílusról beszélgetünk, gyakran nehéz megfogalmazni, hogy mitől is igazán stílusos valaki. Vajon az számít, hogy milyen a testalkata? Hogy divatos holmikat visel? Hogy a színtípusának megfelelően öltözködik? Hogy az adott alkalomhoz és helyszínhez kifogástalanul passzoló szettben van? Mindez együtt, és persze egyik sem.
Szerintem attól stílusos valaki, hogy meri önmagát vállalni, és az öltözéke harmóniában van a személyiségével. Akkor jön az a bizonyos megmagyarázhatatlan wow-hatás!
Olvastam egyszer egy nagyon szemléletes hasonlatot a stílusról. Gondoljunk egy énekesmadárra, majd gondoljunk egy ragadozó madárra. Aztán képzeljük el az énekesmadarat egy bimbózó virágos faágon, a ragadozó madarat pedig a sziklás hegycsúcson.
Most keverjük össze a helyszíneket!
Szegény énekesmadár olyan védtelennek tűnik a sziklás hegycsúcson, a ragadozó madár pedig ugyan mit keres a virágos faágon? A stílus is valami ilyesmi, amikor a megfelelő környezetbe helyezzük magunkat, hogy a természetes szépségünk tudjon ragyogni. A megfelelő környezet pedig olyan ruhák, kiegészítők, haj és smink együttesét jelenti ez esetben, ami valóban tükröz minket, és akkor voilá, beköszönt a harmónia.
Tudtad-e?
Hét stílusesszencia létezik, a drámai, a gamine (játékos), a természetes, a klasszikus, a romantikus, a bájos és az angyali. Ezek közül pedig bármelyik kettő vagy három szokott jellemző lenni valakire, és ettől az egyéni mixtől lesz a személyes stílus tulajdonképpen utánozhatatlan.
Lehet kategorizálni az egyes stílusokat?
A stílus annál jóval bonyolultabb, mint hogy valaki sportos vagy elegáns, vagy netán sportosan elegáns, de van olyan rendszer, amely segítségével megfoghatóvá válik, milyen is a személyes stílus. Ez van, akinek ösztönből megy, de van, akinek tudatossá kell tenni, fel kell fedezni, hogy milyen is az ő stílusa. Nem hiszek abban, hogy mindenkinek jól áll a pliszírozott szoknya művelúr kabátkával és fehér sportcipővel, mint ahogy sokak torkán próbálták ezt lenyomni mostanában, abban hiszek, hogy rengetegféle szépség és stílus létezik, ami attól működik igazán, hogy önazonos.
Miért hasznos stílustanácsadóhoz fordulnunk?
Egyre többen kezdenek rájönni, hogy ez valójában nem luxusszolgáltatás, hanem egy befektetés, hosszú távon pedig tudatossá és mértékletessé tesz. Ha nem költünk pénzt felesleges ruhákra, sminkekre, amiket aztán nem hordunk és nem használunk, már a spórolás is komoly tényező lehet, de van egy olyan generáció is, amely már nem a fogyasztásban, a halmozásban leli örömét, hanem minden egyes választásában tudatos akar lenni.
Ők a fenntartható ruhamárkákat keresik, másodkézből vásárolnak, de csak olyan ruhákat, cipőket, kiegészítőket akarnak beengedni az életterükbe, ami valóban szolgálja őket.
A másik ok, hogy már nincs előttünk minta, dédikéink még talán tudtak példát mutatni stílusos öltözködésből, de azóta már minden öltözködési szabályt felrúgtunk, és gyakorlatilag minden divat. Ha pedig mindent lehet, hova is nyúljunk? A végtelen lehetőségek nyomasztóak is tudnak lenni, és erre tudatosan rájátszanak a fast fashion márkák is az állandóan megújuló árukészletükkel. Ha további érdekességeket szeretnél megtudni a témában, hallgasd meg a Dívány Időutazók című podcastsorozatának stílusról szóló epizódját!
