Szokatlan élelmiszerben rejlik a demencia elkerülésének titka

Olvasási idő kb. 3 perc

Az emberek születéskor várható élettartama egyre hosszabb, ezt azonban beárnyékolják a különféle időskori, a testet és az értelmet érintő betegségek. A kutatások a demencia megelőzésére különös élelmiszert ajánlanak. Lehet, hogy te is rendszeresen fogyasztod, és nem is tudod, mi mindenre jó?

A kognitív hanyatlás már-már népbetegségnek számít, a világ minden országában fenyegeti az idősebb generációt. A teljes kiőrlésű gabonafélék rendszeres fogyasztásával azonban tehetünk ellene. Mutatjuk, miből mennyit kell enni a tudomány mai állása szerint. 

 

Azt hihetnénk, a demencia az időskorral együtt járó, természetes betegség, azonban ez egyáltalán nem így van. 

A demencia megelőzhető

Bár világszerte egyre nagyobb tömegeket érint a kognitív funkciók leépülése, nem törvényszerű velejárója az idő múlásának. A szellemi frissesség a világ számtalan országában akár százéves korig állandó, a kék zónák emberei között ismeretlen betegség a demencia. Hogy ez miért alakult így, arról többször írtunk már, az azonban a kutatási eredmények alapján egyértelmű, hogy a táplálkozásnak igenis nagy szerepe van abban, mennyire vág majd élesen az eszünk nyugdíjaskorunkban. 

Számtalan élelmiszert vizsgáltak már nemcsak a belekre, de az agyműködésre gyakorolt hatásukat tekintve, ugyanis a bélrendszer állapota és az agyfunkciók között összefüggés van. 

Egy 3000 fő részvételével zajló kutatás az idősek étkezési szokásain keresztül vizsgálta, melyek lehetnek a demencia kialakulását megelőző ételek. A kutatók arra jutottak, hogy a teljes kiőrlésű gabonák fogyasztása, abban az esetben, ha naponta legalább háromadagnyit eszik belőlük az ember, összefüggésbe hozható a kognitív hanyatlási folyamatok lassulásával. 

„A teljes kiőrlésű gabonák bizonyos előnyei közé tartozik a súlykontroll, a jobb emésztés, a jobb vércukorszint, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a vastagbélrák kockázatának csökkentése” – nyilatkozta a kutatást vezető egyik táplálkozási szakértő, Karen Z. Berg. 

A kutatók hat éven keresztül követték mintegy 3000, 75 év feletti ember mindennapos étkezési szokásait. Pontosan megfigyelték az általuk elfogyasztott élelmiszereket, illetve rendszeresen ki kellett tölteni egy olyan tesztet, melyben többek között az epizodikus és a hosszú távú memóriát, illetve az észlelési sebességet mérték. 

Mint kiderült, azok, akik étkezésükbe naponta legalább 3 alkalommal teljes kiőrlésű gabonaféléket is beépítettek, kevésbé voltak érintettek a demenciában. 

A vizsgálat érdekessége az, hogy nemcsak az étkezést és az agyi funkciókat vizsgálták, hanem a kutatásban részt vevő emberek etnikai hovatartozását is. A vizsgált személyek 60 százaléka afroamerikai volt, ők már a kezdetektől jóval több teljes kiőrlésű gabonafélét ettek, mint az európai gyökerekkel bíró résztvevők – így volt lehetőségük a különbségeket is dokumentálni. Ezek akkor váltak nyilvánvalóvá, amikor a kognitív összeomlás bekövetkezett, ugyanis a feketék körében a teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása képes volt lassítani a folyamatokat, azonos életkor esetén mintegy 8 évvel tűnt frissebbnek elméjük állapota, mint fehér honfitársaiké, amennyiben a fent említett módon táplálkoztak. 

„Nem lepődtünk meg teljesen az eredményeken. Korábbi tanulmányunk kimutatta, hogy a feketék táplálkozási szokásai eltérnek a fehér lakosokéitól – összegezte dr. Xiaoran Lu, a kutatás vezetője. Tanulmányunk azt találta, hogy a fekete résztvevők nagyobb arányban fogyasztanak naponta egynél több teljes kiőrlésű gabonát, mint a fehérek. Előbbi csoport tagjai közül azokon, akik a legtöbb teljes kiőrlésű gabonát ették, sokkal lassabb memóriaromlást figyeltünk meg, 8,5 évvel fiatalabbnak felelt meg memóriájuk állapota, mint azoké, akik csak kis mennyiségben fogyasztották ezeket a gabonákat.”

A kutatók úgy vélik, hogy mindez azt bizonyítja, az általánosságban követett, mindennapos étrend is hozzájárul ahhoz, milyen állapotban lesz a memóriánk időskorunkra, ha viszont változtatunk egészségtelen szokásainkon, az nemcsak a demenciát lassíthatja, de egyes kardiometabolikus betegségeket is megelőzhet. 

„Továbbra is vizsgáljuk a teljes kiőrlésű gabonákból származó specifikus tápanyagokat és azok összefüggését az agy egészségével. Tekintettel a teljes kiőrlésű gabonák magas rosttartalmára, a bél-agy tengelyre vonatkozó új kutatások azt sugallják, hogy a rostok hozzájárulnak az agy megfelelő működéséhez” – mondta a kutató, hozzátéve: a vizsgálatok tovább folynak, a cél az, hogy nemzetiségtől és étkezési kultúrától függően sikerüljön árnyalni a megfelelő étrendet mindenki számára.

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.